Gyöngyös egyik különleges történelmi emléke a Gyöngyöspüspöki városrészben álló Olajbanfőtt Szent János-templom. A középkori eredetű, erődfallal körülvett épület több mint hatszáz éve része a település életének. Története összefonódik az egri püspökséggel, a török hódoltság viszontagságaival és a Mátraalja egykori falvainak mindennapjaival.
Egy egykori önálló falu Gyöngyös határában
Gyöngyöspüspöki ma Gyöngyös egyik városrésze, története azonban jóval korábbra nyúlik vissza, mint a várossal való egyesítése. A település évszázadokon keresztül az egri püspökség birtokához tartozott, amit neve is megőrzött.
A falu első ismert írásos említése 1261-ből származik, plébániája pedig az 1332–1337 között készült pápai tizedjegyzékben is szerepel. Ez arra utal, hogy a 14. század első felében már szervezett egyházi élet folyt a településen.
A Gyöngyös-patak közelében fekvő falu lakóinak megélhetését elsősorban a mezőgazdaság, a környező földek művelése és a Mátraalja természeti adottságai biztosították.
Gyöngyöspüspöki 1923-ig önálló község volt, ekkor közigazgatásilag Gyöngyöshöz csatolták. Az egyesítés emlékét a Püspöki út elején felállított emlékjel is őrzi.
A városrész napjainkban is megőrzött valamit egykori falusias jellegéből. A hagyományos lakóházak, az utcák vonalvezetése és a település központjában álló templom mind a régi Püspöki történetére emlékeztetnek.
A középkori templom és a különleges erődfal
Gyöngyöspüspöki legjelentősebb műemléke az Olajbanfőtt Szent János tiszteletére szentelt római katolikus templom.
A templom különlegessége nem csupán középkori eredetében rejlik. Az épületet ma is jelentős részben megmaradt kőfal veszi körül, amelynek egyes szakaszain lőrések figyelhetők meg.
A templom körüli fal eredetileg a templomkert, illetve a temetkezésre is használt megszentelt terület, az úgynevezett cinterem határát jelölhette. A középkor végén vagy a 16. század első felében azonban védelmi szerepet is kaphatott.
A fal megerősítésének pontos időpontja nem ismert. A történeti és régészeti kutatások alapján valószínűsíthető, hogy a templom körüli védművet a késő középkorban, illetve a török veszély fokozódásának idején alakították át.
Az ilyen erődített templomok különösen fontos szerepet tölthettek be a kisebb települések életében. Háborús veszély esetén a lakosság számára ideiglenes menedéket nyújthattak, miközben a kőfal bizonyos védelmet biztosított a támadókkal szemben.
A gyöngyöspüspöki templomot ezért erődtemplomként is emlegetik, bár a fal tényleges katonai használatának részletei további kutatásokat igényelnek.
A török hódoltság pusztítása
A 16. század közepén a Mátraalja településeinek életét alapvetően megváltoztatta az Oszmán Birodalom előrenyomulása.
Hatvan 1544-es török kézre kerülését követően Gyöngyöspüspöki is a hódoltsági területhez került. A bizonytalan közállapotok, a hadjáratok és a pusztítások a templom állapotára is súlyos hatással voltak.
A település katolikus lakosságának lelki gondozását 1560-tól a gyöngyösi ferencesek látták el. A ferences rend jelenléte különösen jelentős volt ebben az időszakban, hiszen a szerzetesek a török uralom alatt is igyekeztek fenntartani a katolikus hitéletet.
Egy 1644-ből származó feljegyzés szerint a gyöngyöspüspöki templom már romos, szinte használhatatlan állapotban volt. Érdekesség, hogy a templomot körülvevő, lőrésekkel ellátott kőfal ekkor még viszonylag épen állt.
A pusztulás után az épület hosszú ideig nem nyerte vissza korábbi szerepét. Még 1696-ban is elhagyatott állapotban említették.
A templom történetének ez a szakasza jól érzékelteti, milyen súlyos következményekkel járt a másfél évszázados török uralom a Mátraalja kisebb településein.
Eszterházy Károly püspök újjáépíttette a templomot
A gyöngyöspüspöki templom történetében a 18. század második fele jelentette az újjászületés időszakát.
Eszterházy Károly egri püspök 1767 és 1773 között restauráltatta és átépíttette a romos épületet. A munkálatok során a templom barokk jellegű átalakítást kapott, miközben középkori eredetének egyes részletei tovább éltek.
Eszterházy Károly neve Eger történetéből is jól ismert. Püspöksége idején számos templom, egyházi épület és oktatási intézmény épült vagy újult meg. Nevéhez fűződik az egri Líceum megvalósítása is.
A gyöngyöspüspöki templom helyreállítása jól illeszkedett abba a nagyszabású egyházi építkezési és megújulási folyamatba, amely a 18. században az egri egyházmegye területén zajlott.
A későbbi évszázadokban újabb javításokat végeztek az épületen. A 19. század elején, majd 1960-ban is történtek felújítási munkálatok, és a 21. században is foglalkoztak az épület állagának megőrzésével.
Mitől különleges a gyöngyöspüspöki templom?
A templomot övező kőfal Heves megye egyházi és hadtörténeti örökségének figyelemre méltó emléke.
Az erődített templomok nem tekinthetők a hagyományos értelemben vett váraknak. Elsődleges rendeltetésük a vallási élet szolgálata volt, védelmi elemeik pedig a veszélyeztetett korszakokban kaphattak jelentőséget.
Gyöngyöspüspökin különösen érdekes, hogy a templomot körülvevő fal az évszázadok során fennmaradt, így a terület történeti szerkezete ma is jól felismerhető.
A templom körüli erődítés kutatásával több szakember is foglalkozott. A 2008-ban készült felmérés során Nováki Gyula és Sárközy Sebestyén vizsgálta a fennmaradt védművet.
A kutatások alapján a körítőfal több építési periódus nyomait őrizheti. Ez arra utal, hogy a templom környezete nem egyszerre, hanem különböző történelmi korszakok során nyerte el mai formáját.
A fal egyes részleteinek pontos kora és eredeti funkciója ugyanakkor továbbra sem minden tekintetben tisztázott.
Egy történelmi emlék a mai városrész központjában
Gyöngyöspüspöki ma már szervesen kapcsolódik Gyöngyöshöz, a templom környezete azonban máig őrzi az egykori település központjának hangulatát.
A kőfallal körülvett templomkert, a fehér falú épület, a jellegzetes torony és a környező lakóházak együtt különleges településképet alkotnak.
Az épület ma is egyházi rendeltetésű, a gyöngyösi ferences lelkipásztori ellátáshoz kapcsolódik.
A templom nemcsak vallási emlék, hanem helytörténeti érték is. Falai a középkori falusi élet, a török hódoltság, a barokk újjáépítés és a modern Gyöngyös kialakulásának történetét egyaránt őrzik.
Gyöngyöspüspöki erődtemploma arra emlékeztet, hogy Heves megye múltjának értékes emlékei nem kizárólag a nagy várakban és történelmi városközpontokban találhatók meg. Egy egykori falusi templom is évszázadok történetét képes megőrizni.
Források
Borítókép: Gyöngyöspüspöki erődtemploma és környezete madártávlatból. Fotó: Civertan légifotó.