Hetven évvel ezelőtt, 1956. október 23-án Magyarország történelme sorsfordító naphoz érkezett. Miközben Budapesten kitört a forradalom, Egerben is megkezdődtek azok az események, amelyek néhány nap alatt gyökeresen megváltoztatták a város életét. A változások élére az Egri Pedagógiai Főiskola hallgatói és tanárai álltak, a belváros utcáin tüntetések kezdődtek, ledőltek a diktatúra jelképei, és új forradalmi szervezetek alakultak. Az egri események egyik legfontosabb napja október 23. volt, amikor a főiskolai diákság megválasztotta vezetőit, és az éjszaka folyamán a városban állomásozó katonai alakulatot is Budapestre vezényelték.
Egerben már október 21-én elkezdődött a szervezkedés
Az 1956-os forradalom egri története nem október 23-án, hanem két nappal korábban kezdődött.
Október 21-én az Egri Pedagógiai Főiskola hallgatói megalakították saját diákszervezetüket. A fiatalok Kossuth Kört hoztak létre, és csatlakoztak a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetségéhez, a MEFESZ-hez.
A szerveződés különösen jelentős volt, hiszen a korabeli felsőoktatásban a hallgatók önálló érdekképviselete erősen korlátozott volt. Az egri fiatalok azonban már nem elégedtek meg azzal, hogy az intézmény hivatalos ifjúsági szervezetein keresztül fogalmazzák meg véleményüket.
Tizenkét pontban foglalták össze követeléseiket, amelyekben az egyetemi és főiskolai élet megújítása mellett szélesebb társadalmi és politikai változásokat is sürgettek.
A mozgalomhoz a főiskola több oktatója is csatlakozott. A hallgatók és tanáraik együttműködése később meghatározó szerepet játszott abban, hogy az intézmény a forradalmi Eger egyik központjává válhatott.
Október 23. – Nagy Pál lett az egri diákság vezetője
október 23-án az Egri Pedagógiai Főiskolán megválasztották a MEFESZ helyi vezetőségét.
A szervezet elnöke Nagy Pál harmadéves magyar–történelem szakos hallgató lett. Az elnökhelyettesi feladatokat Bíró Lajos főiskolai tanár, valamint Balogh László és Sklánicz Vince főiskolai hallgatók látták el.
A vezetőség megválasztása nem egyszerű diákszervezeti esemény volt. Az országban ekkor már egyre erőteljesebben jelentkeztek a változást követelő mozgalmak, és az egri főiskolások is részeseivé váltak ennek a folyamatnak.
A főiskola falai között megfogalmazott követelések hamarosan kiléptek az intézmény keretei közül.
A fiatalok nemcsak saját tanulmányi körülményeik javítását tartották fontosnak, hanem a közélet megújítását és a nemzeti függetlenség ügyét is.
A történeti kutatások szerint a következő napokban a főiskola vált az egri forradalmi szerveződés egyik legfontosabb helyszínévé. Innen indultak kezdeményezések, itt tartottak tanácskozásokat, és később a város rendjének fenntartásában is jelentős szerepet vállaltak az intézmény képviselői.
Az egri katonákat Budapestre vezényelték
Október 23-ának egy másik fontos egri eseménye a honvédséghez kapcsolódott.
Aznap éjjel a Honvédelmi Minisztérium parancsára a városban állomásozó 6. gépesített ezredet Budapestre vezényelték.
A katonai eseményeket feldolgozó történeti munka pontosítása szerint az egri gépkocsizó lövészezred két zászlóalja indult a fővárosba, az ezredparancsnok vezetésével.
A döntés összefüggött a Budapesten kialakult fegyveres helyzettel. A fővárosi események így közvetlenül érintették az egri helyőrséget is.
Miközben a főiskolán a diákság önálló szervezete erősödött, a katonai vezetés már a fővárosi eseményekre reagált.
Egerben tehát október 23-án még nem a későbbi tömegtüntetések határozták meg a város életét, de a történelmi változások már kézzelfoghatóvá váltak.
Október 24. – Megjelentek az első tüntetők a Széchenyi utcán
A budapesti forradalom hírei gyorsan eljutottak Egerbe.
Október 24-én este már kisebb demonstráció zajlott a belvárosban. A főként fiatalokból álló csoport a Széchenyi utcán vonult végig.
A résztvevők Kossuth-nótákat énekeltek, és forradalmi jelszavakat hangoztattak.
A Széchenyi utca, amely ma Eger egyik legfontosabb belvárosi sétálóutcája, ekkor a történelmi események egyik meghatározó helyszínévé vált.
A következő napokban egyre több ember kapcsolódott be a megmozdulásokba.
Az eseményekről fennmaradt visszaemlékezések és történeti feldolgozások alapján az egri forradalom kibontakozása néhány nappal követte a budapesti történéseket.
Ez azonban nem jelentette azt, hogy a város lakossága közömbös maradt volna. A főiskolai kezdeményezések, a terjedő hírek és a más településekről érkező küldöttek együttesen gyorsították fel az eseményeket.
Október 25. – A forradalom híre eljutott Heves megye településeire
Október 25-én újabb fordulat következett.
Budapestről, Miskolcról és Szegedről diákküldöttek érkeztek Egerbe, miközben Ózdról és Borsodnádasdról munkásküldöttek keresték fel a várost.
A találkozások során az ország különböző részein zajló eseményekről tájékoztatták az egri fiatalokat.
A főiskolások ezt követően maguk is szerepet vállaltak a hírek továbbításában.
Az AKÜV gépjárműveivel Gyöngyösre, Hatvanba és a környező falvakba utaztak, hogy beszámoljanak a forradalom eseményeiről és a megfogalmazott követelésekről.
Ez az egri forradalom egyik figyelemre méltó mozzanata.
A főiskolai hallgatók nem csupán saját városukban szervezkedtek, hanem Heves megye más településein is igyekeztek tájékoztatni a lakosságot.
Október 25-én este Egerben újabb tüntetést tartottak.
A megmozdulásban az Egri Pedagógiai Főiskola hallgatói mellett a Dobó István Gimnázium diákjai és tanárai is részt vettek.
A fiatalok nemzeti színű szalagokat viseltek, és a magyar függetlenséget követelő jelszavakat hangoztattak.
Október 26. – Ledőltek a diktatúra jelképei Egerben
A forradalom egyik legmozgalmasabb egri napja október 26. volt.
Ekkor már nagy tömegek vonultak az utcákra, és a tiltakozások a város több pontjára kiterjedtek.
A tüntetők ledöntötték a Népkertben álló szovjet katonaszobrot, amelyet az egriek egyszerűen Ivánnak neveztek.
Ugyancsak eltávolították a bíróság előtt álló szovjet emlékművet.
A tömeg követelte a Líceum tornyán elhelyezett vörös csillag leszerelését is. A történeti kronológia szerint ennek tényleges eltávolítására szakemberek közreműködésével október 27-én került sor.
A városban forradalmi röplapokat és kiáltványokat nyomtattak, amelyek a lakosság tájékoztatását szolgálták.
Az eseményekkel párhuzamosan felmerült a közrend fenntartásának kérdése is.
Október 26-án megalakult Eger Város Nemzetőrségének Városvédelmi Tanácsa, amelynek munkájában főiskolai oktatók, hallgatók, katonai és rendőri vezetők, valamint más helyi szereplők is részt vettek.
A szervezet létrehozásának egyik célja az volt, hogy a városban megakadályozzák a fosztogatásokat és a rendbontásokat.
A forradalmi változások így nemcsak a köztereken, hanem a város irányításában is megjelentek.
A főiskola a forradalmi Eger központjává vált
Az október 26-át követő napokban az Egri Pedagógiai Főiskola szerepe tovább erősödött.
A MEFESZ képviselői részt vettek a forradalmi testületek munkájában, a nemzetőrség szervezésében és a megye településeinek tájékoztatásában.
Október 27-én Ózdról érkezett fegyveresek közreműködésével elfoglalták az Államvédelmi Hatóság, majd a városi pártbizottság épületét.
A forradalmi események során feszültségek és veszélyes helyzetek is kialakultak, miközben a városban megkezdődött a korábbi hatalmi rendszer intézményeinek átalakulása.
A főiskola jelentőségét jól mutatja, hogy október 31-én innen kezdte meg működését a Szabad Eger Rádió.
A rádió a forradalmi napok egyik fontos tájékoztatási eszközévé vált.
A főiskola épülete így nemcsak az oktatás, hanem a helyi közélet és a forradalmi kommunikáció meghatározó helyszíne lett.
Az egri munkások is bekapcsolódtak
Az 1956-os események nem korlátozódtak a diákságra.
A város üzemeiben és munkahelyein is megjelentek az önálló szerveződések.
Az Egri Vasöntödében például október 27-én kilenctagú munkástanács alakult, amelynek elnökévé Visontai Bernát öntőt választották.
A munkástanácsok létrejötte azt mutatta, hogy a forradalmi változások a város gazdasági életére is kiterjedtek.
A Minden, ami Eger blog korábban külön cikkben foglalkozott az egri Vasöntöde történetével, amelynek egyik érdekes fejezete éppen az 1956-os munkástanács működése.
A gyár munkásai a visszaemlékezések szerint jelképesen is kifejezték elégedetlenségüket: formázóhomokból sírhantot emeltek, amely alá a teljesíthetetlen munkanormát „temették el”.
Ez a történet jól érzékelteti, hogy a forradalom idején a mindennapi munkakörülmények megváltoztatásának igénye is erőteljesen jelentkezett.
November 4. – A forradalom leverése Egerben is fordulatot hozott
November 4-én a szovjet katonai beavatkozás új helyzetet teremtett Magyarországon.
A forradalmi szervezetek működését fokozatosan felszámolták, a korábbi napokban kialakult új helyi hatalmi struktúrák megszűntek vagy elveszítették tényleges mozgásterüket.
Egerben is megkezdődött a forradalomban részt vevők elleni fellépés.
A város történetének egyik legsúlyosabb eseménye azonban csak hetekkel később következett be.
December 12. – Az egri sortűz tragédiája
december 12-én a Széchenyi utcában eldördült az egri sortűz.
Az országos sztrájk második napján sokan tartózkodtak a belvárosban. A történeti kutatások szerint aznap délelőtt nem szervezett tüntetés zajlott, hanem a főutcán összegyűlt emberek kerültek szembe a megjelenő karhatalmi egységekkel.
A kialakult feszült helyzetben a karhatalmisták a tömegbe lőttek.
A sortűz következtében hat ember életét vesztette, tizenkilencen pedig megsebesültek.
Az áldozatok:
Bóta István, 17 éves
Tóth József, 31 éves
Bóta Antal, 26 éves
Dr. Nagy József, 36 éves
Tóth Sándor, 31 éves
Rezső Ferenc, 29 éves
A tragédia Eger huszadik századi történetének egyik legsúlyosabb eseménye lett.
Az áldozatok emlékét ma az Ötvenhatosok Emlékparkja is őrzi, a Széchenyi és a Csiky Sándor utca találkozásánál.
Hetven év után is őrzik az egri utcák 1956 emlékét
2026-ban Eger különleges jubileumi programsorozattal emlékezik a forradalom és szabadságharc hetvenedik évfordulójára.
Október 19. és 23. között történelmi előadások, kiállítások, filmvetítések, ünnepi koncertek és városi megemlékezések idézik fel az egykori eseményeket.
Október 22-én történelmi városi sétát is szerveztek, amelynek során Badacsonyiné Bohus Gabriella idegenvezető mutatta be az 1956-os forradalomhoz kapcsolódó egri helyszíneket.
Ugyanezen a napon emléktáblát avattak az Ötvenhatosok Emlékparkjában, felidézve az 1956. december 12-i tragédiát és az áldozatok nevét.
Október 23-án az Egri Bazilikában ünnepi szentmisével, a Gárdonyi Géza Színházban városi díszünnepséggel, a Hatvani kapu téri emlékműnél pedig koszorúzással tisztelegnek az 1956-os forradalom résztvevői előtt.
Az évforduló arra is alkalmat ad, hogy a város lakói újra felfedezzék azokat az épületeket és köztereket, amelyekhez a helyi események kapcsolódtak.
A Líceum, a Széchenyi utca, a Dobó István Gimnázium környéke és az egykori forradalmi szervezetek helyszínei ma is Eger mindennapi életének részei.
Amikor a történelem az egri fiatalok kezében volt
október 23. Egerben nem egyetlen hatalmas tüntetésről maradt emlékezetes.
A városban ekkor elsősorban azok a folyamatok erősödtek meg, amelyek néhány nappal később tömeges megmozdulásokhoz és a helyi közélet átalakulásához vezettek.
A főiskolai hallgatók szerveződése, Nagy Pál és társai szerepvállalása, a katonai alakulatok mozgósítása, majd a következő napok tüntetései mind hozzátartoznak Eger 1956-os történetéhez.
A forradalom helyi eseményei azt is megmutatják, milyen jelentős szerepet játszottak a fiatalok, a pedagógusok, a munkások és a város lakói egy olyan történelmi pillanatban, amikor az ország jövőjéről folyt a küzdelem.
Hetven év elteltével az egri forradalom története nem csupán évszámok és események sorozata.
Emberek története, akik ugyanazokon az utcákon jártak, ugyanazokat az épületeket ismerték, amelyeket ma is nap mint nap látunk.
1956 októberében Egerben is megmozdult a történelem. És bár az események résztvevői közül már egyre kevesebben mesélhetnek személyesen azokról a napokról, a város utcái, emlékhelyei és fennmaradt dokumentumai tovább őrzik történetüket.
Források
Minden, ami Eger – Gyerekkorunk az egri várban
Minden, ami Eger – Több mint egy évszázadig adott munkát Egerben – az egri Vasöntöde története
HEOL – Kronológia: ami 1956 október–novemberében történt Egerben
HEOL – Nagy zrí van a városban
HEOL – Iván is beszolgáltatta fegyverét
HEOL – Az 1956-os forradalom pillanatai Hevesben
Magyar Tudományos Akadémia – Tanulmány az egri MEFESZ-szervezet tevékenységéről
Magyar Elektronikus Könyvtár – Nemzetőrjelvény, történeti tanulmány
Nemzeti Emlékezet Bizottsága – Forráselemzés az egri sortűzről
Eger város hivatalos honlapja – 1956 Egerben: utcák, emberek, emlékek
Borítókép: Az egri Líceum tornya az ötágú vörös csillaggal, amelyet 1956. október 27-én távolítottak el. Archív felvétel, EM | Egri Magazin