Eger belvárosának régi épületei nemcsak a város építészeti múltját őrzik, hanem egy olyan korszak emlékét is, amikor a takarékpénztárak meghatározó szerepet játszottak a polgárok, kereskedők és iparosok életében. A Széchenyi utcán, az Eszterházy téren és a Dobó téren ma is találkozhatunk az egykori pénzintézetek történetével. A takarékosság világnapjához kapcsolódva érdemes felidézni, hogyan alakult ki Eger bankvilága, és milyen szerepet töltöttek be ezek az intézmények a város fejlődésében.
A takarékosság több mint százéves világnapja
A takarékosság világnapjának története 1924-ig nyúlik vissza, amikor Milánóban nemzetközi takarékpénztári kongresszust rendeztek. A kezdeményezés célja az volt, hogy felhívják a figyelmet a megtakarítások fontosságára, a tudatos pénzgazdálkodásra és a pénzügyi biztonság megteremtésére.
A világnapot nemzetközileg október 31-hez kötik, bár egyes országokban október 30-án emlékeznek meg róla. Az évforduló jó alkalmat kínál arra, hogy visszatekintsünk az egri takarékpénztárak történetére.
A Kaszinóban született meg az első egri takarékpénztár gondolata
Eger pénzintézeti története szorosan összefonódott a város polgárosodásával. A 19. században egyre nagyobb szükség mutatkozott olyan intézményekre, amelyek biztonságos helyet kínáltak a megtakarításoknak, ugyanakkor kölcsönökkel segítették a helyi gazdaság fejlődését.
Az első egri takarékpénztár létrehozásának gondolata az Egri Kaszinó falai között született meg. A Kaszinó ekkoriban nem csupán társasági találkozóhely volt, hanem a város gazdasági és közéletének egyik fontos központja is.
A Hevesmegyei Takarékpénztár 1846-ban kezdődő története jól mutatja, hogy Egerben már a reformkorban megjelent az igény a szervezett pénzügyi szolgáltatások iránt.
A takarékpénztárak nem kizárólag a tehetősebb polgárokat szolgálták. A megtakarítások gyűjtése mellett hitelezéssel is foglalkoztak, ami hozzájárulhatott lakóházak építéséhez, vállalkozások működéséhez és kereskedelmi tevékenységek finanszírozásához.
A Széchenyi utca egykor a pénzügyi élet egyik központja volt
Eger főutcája, a Széchenyi utca a 19. század végétől nemcsak üzleteiről, vendéglőiről és kereskedőházairól volt ismert. A város pénzügyi életének több fontos szereplője is itt működött.
Az egyik nevezetes intézmény a Hevesmegyei Agrár-takarékpénztár volt, amely 1894-ben alakult meg. A pénzintézet 1906-tól Hevesmegyei Agrár-takarékpénztár Részvénytársaság néven működött.
A bank a város és a megye gazdasági életének jelentős szereplőjévé vált. Alapítója és vezérigazgatója Kánitz Dezső volt, elnöki tisztségét pedig Kállay Zoltán főispán is betöltötte.
Az intézmény nagyságát jól érzékelteti, hogy 1910-ben 600 ezer korona alaptőkével és közel 7,8 millió korona vagyonnal rendelkezett.
A Széchenyi utca és az Érsek utca sarkán álló egykori Agrár-takarékpénztár épülete eredetileg gazdagon díszített homlokzattal rendelkezett. Későbbi átalakításai során azonban elveszítette korábbi építészeti részleteinek jelentős részét.
Több bank is versengett az egri ügyfelekért
A 20. század elejére Egerben már több pénzintézet működött. A takarékpénztárak mellett hitelbankok és népbankok is megjelentek.
A Hevesmegyei Hitelbank Részvénytársaság 1904-ben alakult, míg a Hevesmegyei Népbank Részvénytársaság 1906-ban kezdte meg működését.
A Hitelbank 1910-ben mintegy 1,9 millió korona vagyonnal rendelkezett, a Népbank vagyona pedig megközelítette a 774 ezer koronát.
Ezek az intézmények a betétek kezelésén túl hitelnyújtással is foglalkoztak. A kereskedők, iparosok és más gazdasági szereplők számára a pénzintézetek fontos lehetőséget jelentettek vállalkozásaik finanszírozásában.
A helyi bankvilág fejlődése egyúttal azt is jelezte, hogy Eger gazdasági élete egyre összetettebbé vált.
Az Eszterházy tér egykori takarékpénztára
Eger egyik jelentős pénzintézeti épülete az Eszterházy Károly tér 3–4. szám alatt található egykori Hevesmegyei Takarékpénztár.
A neobarokk stílusú épület Wälder Gyula építész munkája, és a 20. század első felének egri városképében is fontos szerepet kapott.
Az épületet korabeli képeslapokon is megörökítették. A Bródy Sándor Könyvtár gyűjteményében például egy 1913–1915 között kiadott képeslap is megtalálható, amely a Hevesmegyei Takarékpénztárt ábrázolja.
Az ilyen régi felvételek különösen értékesek, hiszen megmutatják, milyen rangot és megjelenést kaptak a pénzintézetek a város központjában.
A Dobó téren is működött takarékpénztár
Az egri pénzintézeti múlt egyik legérdekesebb emléke a Dobó tér 3. szám alatti egykori Egyházmegyei Takarékpénztár.
Az épület 1939–1940-ben készült el Vágner József és testvére, Wágner László tervei alapján.
A patakparti ház jellegzetes árkádsorával, zárt erkélyeivel és gondosan kialakított homlokzatával ma is a történelmi belváros meghatározó épülete.
Az Egyházmegyei Takarékpénztár előzményei a 19. századig vezethetők vissza. Az intézmény a helyi építkezések finanszírozásában is fontos szerepet játszott.
Az épület történeti és építészeti jelentőségét Eger önkormányzata is elismerte: 2019 decemberében helyi védelem alá helyezte.
A gazdasági válság és az államosítás megváltoztatta a bankvilágot
A két világháború közötti időszak komoly kihívásokat hozott az egri pénzintézetek számára is.
Az 1929-ben kezdődő gazdasági világválság a bankok működésére, a hitelezésre és a megtakarításokra egyaránt hatással volt.
A pénzintézetek között összeolvadások is történtek. Az Egri Takarékpénztár Részvénytársaság például 1936 augusztusában beolvadt a Hevesmegyei Takarékpénztárba.
A második világháborút követően a magyar bankrendszer alapvetően átalakult. Az 1948-ban meginduló államosítás megszüntette a korábbi magán- és egyházi pénzintézetek önálló működésének jelentős részét.
A régi egri banképületek közül azonban több fennmaradt, még ha eredeti rendeltetésük időközben meg is változott.
Egy darabka pénzügyi múlt Eger utcáin
Ma már természetesnek vesszük az elektronikus átutalásokat, a bankkártyás fizetést és az internetes bankolást. Másfél évszázaddal ezelőtt azonban egészen másként intézték pénzügyeiket az egri polgárok.
A takarékpénztárakban betétkönyvek, pénztári nyilvántartások és személyes ügyintézés segítségével kezelték a megtakarításokat. A pénzintézetek iránti bizalomnak különösen nagy jelentősége volt, hiszen az emberek gyakran hosszú évek munkájával összegyűjtött pénzüket bízták rájuk.
Eger belvárosában ma is számos olyan épület áll, amely egykor a város gazdasági életének fontos szereplője volt. A Széchenyi utca, az Eszterházy tér és a Dobó tér házai nemcsak az építészet, hanem a helyi kereskedelem, a vállalkozások és a polgári élet történetét is őrzik.
A takarékosság világnapja így Egerben nemcsak a pénz beosztásáról szólhat, hanem arról is, hogyan segítették a régi takarékpénztárak a város fejlődését.
Források
Az antiszemitizmus a kezdetektől a holokausztig – Egermemorial, pénzintézeti adatok
Eger Megyei Jogú Város – A Dobó tér 3. szám alatti egykori takarékpénztár építészeti értékvizsgálata
Szervezetek mint ingatlantulajdonosok – Eszterházy Károly Egyetem tanulmánykötet
Borítókép: Eger, Széchenyi utca – történelmi belvárosi épületek őszi környezetben. Fotó: Szinok Gábor.