Volt idő, amikor Eger belvárosának keskeny utcáit még a vásárból hazatérő falusi emberek, kosarakat cipelő asszonyok és a mindennapi dolgaikat intéző járókelők népesítették be. A Jókai utcában a régi házak kapui előtt zajlott az élet, a város és a környező falvak világa pedig természetesen kapcsolódott egymáshoz. A múlt század közepének Egerében a vásár nem csupán a kereskedelemről szólt, hanem találkozásokról, beszélgetésekről és egy olyan életformáról, amelynek emlékei ma már leginkább a régi fényképeken elevenednek meg.
A Jókai utca 1955-ben – egy pillanat a régi Egerből
A fényképen két fejkendős falusi asszony halad végig Eger Jókai utcájának járdáján. Vállukon hosszú fokhagymafüzérek, kezükben csomagok. A háttérben járókelők közelednek, az utca túloldalán férfiak sétálnak, a régi házak homlokzatára pedig erős napfény vetül.
A felvételt Bakó Ferenc készítette 1955-ben. Az eredeti képcím szerint a vásárról fokhagymával hazatérő falusi asszonyokat örökítette meg.
A kép különlegessége nemcsak a szereplőkben rejlik. A háttérben a Jókai utca egykori épületei, kapui, járdái és homlokzatai is láthatók. Az utca korabeli állapotáról olyan részleteket őrzött meg a fényképezőgép, amelyek ma már a várostörténeti kutatás számára is értékesek.
A jobb oldalon különösen feltűnő a nagyméretű, félköríves kőkeretezésű kapubejárat, amely mögött kétszárnyú, mintázott fakapu látható. Mellette magas ablakok sorakoznak, az épület homlokzatát egyszerű, de határozott építészeti tagozatok díszítik.
A keskeny járdát alacsony kőszegély választja el az úttesttől. A felvételen nem látható gépkocsi, az utcát gyalogosok használják.
A Jókai utca helye Eger történelmi belvárosában
A Jókai Mór utca Eger belvárosának régi utcahálózatához tartozik. A Kossuth Lajos utca és a Bajcsy-Zsilinszky utca közötti összeköttetésként a történelmi városmag fontos része.
Közvetlen környezetében található a Dobó tér, a város egyik legjelentősebb történelmi központja, valamint azok a belvárosi utcák, amelyek évszázadokon át meghatározták Eger kereskedelmi és társadalmi életét.
A környék fejlődése szorosan kapcsolódott a város középkori eredetű utcahálózatához és későbbi, különösen a XVIII. században végbement újjáépítéséhez.
A török uralom megszűnése után Egerben jelentős építkezések kezdődtek. Az egyházi, polgári és kereskedői épületek megújulásával fokozatosan kialakult az a barokk városkép, amelynek számos részlete napjainkban is felismerhető.
A Jókai utca házsorai ebben a történelmi környezetben formálódtak. A régi épületek mögött udvarok, lakó- és gazdasági helyiségek húzódtak meg, az utcai homlokzatok pedig a korabeli városi építészet jellegzetességeit mutatták.
A régi Egerben az utcák szerepét nem lehetett élesen elkülöníteni. A lakóházak mellett üzletek, műhelyek és különféle szolgáltatások működtek, miközben az utcák a városrészek közötti mindennapi közlekedést is biztosították.
Az 1878-as nagy egri árvíz emléke a Jókai utcában
A Jókai utca történetének egyik fontos, ma is felidézhető eseménye az 1878. augusztus 31-i nagy egri árvíz.
Az Eger-patak áradása a város történetének egyik legsúlyosabb természeti katasztrófáját okozta. A felhőszakadás következtében a környező magaslatokról lezúduló víz hatalmas pusztítást végzett a belvárosban.
A patak kilépett medréből, a víz elöntötte az alacsonyabban fekvő utcákat, megrongálta a házakat, és jelentős emberi és anyagi veszteséget okozott.
A katasztrófa emléke Eger több pontján fennmaradt. A városban elhelyezett árvízi emléktáblák az egykori vízszintet jelzik, köztük a Jókai utcában és a Bajcsy-Zsilinszky utcában található jelzések.
Ezek az emlékek különösen fontosak, mert megmutatják, milyen közvetlen veszélyt jelentett a patak a régi belváros számára.
A Jókai utca tehát nem csupán a hétköznapi városi élet egyik helyszíne volt. A nagy árvíz története révén Eger egyik legmegrázóbb eseményének emlékét is őrzi.
Az 1878-as katasztrófa után a vízrendezés és az árvízvédelem kérdése még nagyobb jelentőséget kapott. Az Eger-patak szabályozása és a belváros védelme a későbbi városfejlesztés fontos feladata maradt.
Régi kapuk, homlokzatok és eltűnő részletek
Bakó Ferenc 1955-ös fényképén a Jókai utca épületei legalább annyira érdekesek, mint az előtérben látható emberek.
A jobb oldali ház kapuja a korabeli városkép egyik meghatározó részlete. A félköríves nyílás, a hangsúlyos kőkeretezés és a mintázott fakapu a régi polgárházak építészeti világát idézi.
A homlokzaton több ablak látható, közöttük egyszerű falsávokkal és vakolatdíszítésekkel. Az épület alsó részén eltérő felületű lábazat húzódik.
Az utca másik oldalán szintén egymáshoz szorosan kapcsolódó házak sorakoznak. Az épületek magassága, az ablakok elhelyezkedése és a homlokzatok kialakítása változatos utcaképet eredményez.
A fénykép külön figyelmet érdemel a közlekedés története szempontjából is. A járda és az úttest kialakítása, a házfalakra szerelt vezetékek, a régi cégtáblák és a kapubejáratok mind a korabeli városi környezethez tartoztak.
Egy ilyen felvétel segítségével az utca későbbi változásai is összehasonlíthatók.
A történelmi belváros épületeinek értékét ugyanis nem kizárólag a nagy műemlékek adják. Egy régi kapu, egy eredeti ablakkeret vagy egy megmaradt homlokzati részlet is hozzájárul Eger építészeti örökségéhez.
A Jókai utca és a régi egri piacok világa
Az 1955-ös fényképen látható asszonyok jelenléte a belváros kereskedelmi múltjához kapcsolódik.
Eger évszázadokon keresztül a környező falvak egyik legfontosabb piaci és vásári központja volt. A városba rendszeresen érkeztek árusok és vásárlók a Bükkalja településeiről, a környező mezőgazdasági vidékekről és Heves megye távolabbi részeiről.
A mai Dobó tér egykor a városi piacélet egyik meghatározó helyszíne volt. A környező utcákon keresztül gyalogosok, szekerek, később kerékpárosok és gépjárművek közlekedtek.
A vásárokon a mezőgazdasági termények mellett állatokat, háztartási eszközöket, ruházati cikkeket és különféle kézműves termékeket is értékesítettek.
A falusi emberek számára a városba érkezés gyakran több feladatot jelentett egyszerre. A piacozás mellett bevásároltak, hivatalos ügyeket intéztek, rokonokat látogattak vagy olyan szolgáltatásokat vettek igénybe, amelyek saját településükön nem voltak elérhetők.
A Minden, ami Eger korábbi helytörténeti anyagai között az 1953-as Kígyó utcai ócskapiac emléke is felidézi ezt a korszakot.
A Jókai utcai fénykép ugyanennek a városi világnak egy másik oldalát mutatja meg: a vásár utáni hazatérés pillanatát.
Fokhagymafüzérek és falusi viselet az ötvenes években
A két asszony vállán látható fokhagymafüzérek a hagyományos paraszti gazdálkodás jellegzetes termékei voltak.
A fokhagymát gyakran szárával együtt szedték fel, majd megfelelő szárítás után füzérekbe fonták. Ez a tárolási és szállítási mód lehetővé tette, hogy a termés hosszabb ideig eltartható maradjon.
A fokhagyma a magyar konyha egyik fontos alapanyaga volt, és a népi gyógyászatban is széles körben alkalmazták.
A fényképen látható asszonyok öltözete ugyancsak figyelemre méltó. Fejkendőt, hosszabb szoknyát és a mindennapi viselethez tartozó felsőruházatot hordanak.
Az 1950-es években a falusi női öltözködésben még számos hagyományos ruhadarab megmaradt, bár a városi divat hatása ekkor már egyre erősebben érvényesült.
A két asszony pontos lakóhelyét a fénykép megnevezése nem közli. Az sem állapítható meg biztosan, hogy a fokhagymát a vásáron vásárolták, vagy az eladásra vitt termésből maradt náluk.
A felvétel így elsősorban a vásárból hazatérő falusi asszonyok és a korabeli egri utcakép hiteles dokumentuma.
A Jókai utca átalakulása a huszonegyedik században
A régi fénykép készítése óta Eger belvárosa jelentős változásokon ment keresztül.
A történelmi városmag megőrzése és megújítása különösen a 2010-es években kapott nagyobb hangsúlyt. A belvárosi rehabilitáció során a Dobó tér és környéke, a Bajcsy-Zsilinszky utca, valamint a Jókai utca közterületei is megújultak.
A beruházások célja a történelmi városközpont közterületeinek rendezése, a gyalogos közlekedés feltételeinek javítása és a belváros turisztikai vonzerejének erősítése volt.
A megújult burkolatok, az egységesebb közterületi kialakítás és a gyalogosbarát környezet jelentősen megváltoztatta az utca megjelenését.
A Jókai utca ma is Eger belvárosának része, ahol a történelmi épületek és a mai városi élet találkoznak.
A Kossuth Lajos utca felőli környezetében vendéglátóhelyek és üzletek is működnek, miközben a közelben a város legfontosabb műemlékei és turisztikai látnivalói találhatók.
A régi és az új utcakép összehasonlítása jól mutatja, milyen sokat változhat egy történelmi belvárosi utca néhány évtized alatt.
Bakó Ferenc fényképe mint várostörténeti dokumentum
Bakó Ferenc néprajzkutató és muzeológus munkássága jelentős szerepet játszott Heves megye népi kultúrájának és történeti emlékeinek megőrzésében.
Fényképfelvételein nemcsak néprajzi szempontból fontos eseményeket és szokásokat dokumentált, hanem a hétköznapi élet számos részletét is.
Az 1955-ös Jókai utcai felvétel azért különösen értékes, mert egyszerre tartalmaz néprajzi és várostörténeti információkat.
A falusi asszonyok öltözete, a fokhagymafüzérek, a járókelők ruházata és az utca épületei mind egy adott korszak emlékei.
A fénykép segítségével nemcsak azt láthatjuk, hogyan közlekedtek az emberek Eger belvárosában, hanem azt is, milyen volt a Jókai utca környezete a huszadik század közepén.
A felvétel a Dobó István Vármúzeum gyűjteményéhez kapcsolódó, DIV405073 azonosítójú katalógusrekordban szerepel.
A Jókai utca múltja a jelenben
Eger történelmi belvárosának utcái különböző korok emlékeit őrzik. A Jókai utcában a régi épületek, az 1878-as árvíz emléke és a huszadik századi fényképek egyaránt hozzátartoznak a hely történetéhez.
Az 1955-ös felvételen látható két asszony számára a Jókai utca valószínűleg csak egy állomás volt a hazafelé vezető úton. A városban jártak, elintézték dolgaikat, majd továbbindultak.
A fénykép azonban ennél sokkal többet őrzött meg.
A régi házakat, az utcai életet, az öltözködést, a vásári hagyományokat és a város és a falvak közötti kapcsolat egyik hétköznapi pillanatát.
Ma, amikor végigsétálunk a megújult Jókai utcán, már egészen más környezet fogad bennünket. A régi felvételek segítségével azonban elképzelhetjük, milyen lehetett ugyanez a hely hetvenegy évvel ezelőtt.
Bakó Ferenc fényképe ezért nemcsak két fokhagymát cipelő asszony emléke, hanem Eger egyik történelmi utcájának fontos képi dokumentuma is.
Források
Minden, ami Eger – Az Eger-patak főbb árvizei
Minden, ami Eger – Eger utcanevei mesélnek – évszázadok története őrződik a táblákon
Borítókép: A vásárról fokhagymával hazatérő falusi asszonyok. Eger, Jókai utca, 1955. Fotó: Bakó Ferenc. Forrás: Dobó István Vármúzeum, DIV405073.