Az Eger melletti Berva-völgy ipartörténetének egyik legkülönlegesebb eseményét örökítette meg Gulyás Attila fényképe. A Lesrét térségében működő OMYA mészkőbánya rakodó- és osztályozóüzeme előtt ugyanis nem megszokott tehervonat, hanem személyszállító kocsikból álló különvonat állt meg. A látogatás az Eger–Szilvásvárad–Putnok vasútvonal centenáriumi ünnepségéhez kapcsolódott. A felvétel nemcsak egy ritka vasúti esemény dokumentuma, hanem az egri mészkőbányászat átalakulásának is fontos emléke.
Egy különvonat, amely egészen a kőbányáig jutott
A különleges vasúti eseményre 2008. szeptember 27-én került sor. Ekkor ünnepelték az Eger–Szilvásvárad–Putnok vasútvonal megnyitásának századik évfordulóját, amelynek alkalmából a vasútbarátok különvonatot szerveztek.
Az ünnepi utazás során a résztvevők a Bükk nyugati peremének vasúti tájait keresték fel. A programhoz több fotómegállás, szilvásváradi ünnepség és emléktábla-avatás is kapcsolódott.
Szilvásváradon a különvonat vontatását az M41 2163 pályaszámú, Csörgő becenevű dízelmozdony vette át. A szerelvény Bélapátfalva és Szarvaskő érintésével érkezett Eger-Felnémetre, ahonnan a szokásos útvonaltól eltérve az OMYA mészkőfeldolgozó üzem iparvágánya felé indult.
A bányához vezető vasúti pályát alapvetően ipari teherszállításra alakították ki. A személyszállító kocsik megjelenése ezért rendkívüli eseménynek számított.
A korabeli fényképes beszámolók pontosan dokumentálják a különvonat érkezését. Takács Bence felvételei szerint a szerelvény 16 óra után haladt az OMYA iparvágányán, és 16 óra 30 perc körül már a rakodó területén tartózkodott.
A program részeként a résztvevők az üzemet is megtekinthették. A különvonat később Füzesabony érintésével tért vissza Miskolcra.
A Berva-völgy, ahol évtizedeken át a vasút szolgálta az ipart
A Berva-völgy ipari története jóval korábban kezdődött, mint az OMYA modern feldolgozóüzemének megépítése.
A térségben már a 20. század első felében jelentős szerepet kapott a mészkő kitermelése. A bányászat fejlődésével egyre fontosabbá vált a megfelelő szállítási infrastruktúra kialakítása.
A Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút egyik szárnyvonala 1938-ban épült ki a Berva-hegy oldalában működő kőbánya kiszolgálására. A 760 milliméteres nyomtávú kisvasút kezdetben elsősorban ipari feladatokat látott el.
A későbbi évtizedekben a Finomszerelvénygyár működése is jelentősen átalakította a völgy közlekedését. Az üzem dolgozóinak szállításához és az ipari alapanyagok mozgatásához egyaránt szükség volt vasúti kapcsolatokra.
A Berva-völgyben ezért hosszú időn keresztül egymás mellett léteztek különböző vasúti rendszerek. A keskeny nyomközű erdei vasút mellett nagyvasúti iparvágányok is épültek, amelyek Eger-Felnémet állomásához kapcsolódtak.
A kisvasút szerepe idővel megváltozott, majd egyes szakaszai megszűntek. A mészkő szállításában később drótkötélpálya is részt vett.
A völgy ipari múltjának emlékei közül sok mára eltűnt, de az egykori vasútvonalak története továbbra is fontos része Eger és Felnémet helytörténetének.
A régi mészkőőrlőtől a modern OMYA-üzemig
A felnémeti mészkőfeldolgozás fejlődésének egyik jelentős időszaka az 1960-as évek elején kezdődött, amikor létrejött a térség mészkőbányászati és őrlőüzemi kapacitása.
Az OMYA Eger Kft. 1992-ben alakult meg, miután az osztrák OMYA érdekeltséget szerzett a korábbi mészkőbánya és őrlőüzem működtetésében.
A vállalkozás tevékenysége a kalcium-karbonát alapú ásványi termékek előállítására épült. A feldolgozott mészkőből különböző ipari felhasználásra alkalmas anyagokat készítettek, többek között festékekhez és töltőanyagként.
A korábbi őrlőüzem Eger és Felsőtárkány között, a közút közelében működött. Az ipari tevékenység azonban környezetvédelmi szempontból is változtatásokat igényelt.
A Heves Megyei Kormányhivatal Eger levegőminőségével foglalkozó dokumentuma szerint az OMYA 2005 márciusában megszüntette a korábbi Eger-Felsőtárkány telephelyen folyó tevékenységét, és az őrlőüzemet a Berva-völgyben található mészkőbánya területére helyezte át.
Az áthelyezés egyik fontos előnye az volt, hogy a jelentős porkibocsátással járó ipari tevékenység távolabb került a lakott területektől.
Az új üzem vasúti kiszolgálására már 1999-ben kiépítették az OMYA iparvágányát. Ez tette lehetővé, hogy a feldolgozott ásványi anyagokat közvetlen vasúti kapcsolaton keresztül szállítsák tovább.
A Gulyás Attila által 2008-ban megörökített épületegyüttes már ennek az ipari korszaknak a látványos képviselője.
Amikor a régi őrlőüzem eltűnt
A Berva-völgy ipari átalakulásának egyik leglátványosabb fejezete a régi mészkőőrlő felszámolása volt.
Az egykori üzem épületei hosszú időn keresztül meghatározták az Eger és Felsőtárkány közötti út környezetét. A modern feldolgozóüzem megépítésével azonban a régi létesítmények elveszítették eredeti szerepüket.
Az egri önkormányzat városfejlesztési dokumentációja szerint a korábbi üzem területén 24 épületet tartottak nyilván, amelyek közül az állapotfelmérések alapján 22 bontását javasolták.
A régi őrlőmű egyik meghatározó épületét 2012 tavaszán robbantással bontották le. Ugyanebben az időszakban az egykori iparvágány síneit is felszedték.
Ezzel a felnémeti mészkőfeldolgozás egy egész korszaka zárult le. A korábbi épületek és vasúti létesítmények jelentős része eltűnt, miközben a Berva-völgy belső területén a korszerűbb ipari infrastruktúra tovább fejlődött.
A 2008-as fénykép egy különleges ipari pillanatot őrzött meg
Gulyás Attila felvételén jól megfigyelhető a Berva-völgyi üzem elhelyezkedése.
A magas, kék-fehér burkolatú feldolgozóépületek mögött a mészkőbánya meredek, teraszos hegyoldala emelkedik. A kitermelési területet szállítószalag-rendszer köti össze a feldolgozóegységekkel.
A vasúti rakodó előtt több vágány húzódik, amelyek közül az egyiken az M41-es dízelmozdony és a kék személyszállító kocsik láthatók.
A kép különlegessége éppen ez az ellentét: egy alapvetően teherszállításra berendezett ipari létesítményben személyvonat áll.
A felvétel a vasúti közlekedés történetének is érdekes dokumentuma. A bányához vezető iparvágány ugyanis nem közforgalmú személyszállításra épült, így a 2008-as különvonat látogatása kivételes alkalomnak számított.
A korabeli vasútbarát-beszámolók szerint a résztvevőknek az üzem helyi vasutas dolgozói is segítséget nyújtottak a különleges program lebonyolításához.
A bánya napjainkban – új üzemek és új felhasználási területek
Az OMYA egri telephelye az elmúlt években további jelentős fejlesztéseken ment keresztül.
A vállalat 2023. október 3-án új mezőgazdasági granulátumgyártó üzemet avatott Egerben. A beruházás értéke 41,5 millió euró volt.
Az új létesítmény éves névleges kapacitása 70 ezer tonna. A gyártás alapanyagát a helyben előállított, nagy tisztaságú mészkőpor biztosítja.
A fejlesztés fontos változást jelentett a vállalat termékszerkezetében. A hagyományos ipari ásványi alapanyagok mellett a mezőgazdaság számára készülő talajjavító termékek előállítása is előtérbe került.
A mészkőalapú granulátum elsősorban a savanyú talajok kémhatásának javítására használható. A kalcium-karbonát hozzájárulhat a talaj savasságának mérsékléséhez, ezáltal kedvezőbb körülményeket teremthet bizonyos mezőgazdasági kultúrák számára.
A 2023-as beruházás részeként egy mintegy 40 méter magas granulátumgyártó torony, csomagolóüzem, raktár és vasúti rakodó is épült.
Ez azt jelenti, hogy a vasúti szállítás szerepe az új fejlesztésekben is megmaradt.
A 2024-ben közzétett bányászati környezetvédelmi dokumentáció szerint a Berva-kőbánya az Öreg-hegy, a Berva-bérc, a Berva-oldal és a Berva-völgy területén helyezkedik el. A bányászati létesítményekhez a feldolgozóüzem, a közlekedési utak és a vasúti kapcsolatok is hozzátartoznak.
A 2026-ban elérhető vállalati és műszaki dokumentációk alapján a Lesrét utcai telephely továbbra is az OMYA magyarországi ásványianyag-kitermelő és -feldolgozó tevékenységének része. A jelenlegi vasúti forgalom pontos gyakoriságára azonban nem áll rendelkezésre ellenőrzött, friss adat.
Egyetlen nap, amely összekötötte a vasutat és a bányászatot
A 2008. szeptember 27-i különvonat története azért is figyelemre méltó, mert egyszerre kapcsolódott két jelentős egri ipartörténeti hagyományhoz.
Az egyik az Eger–Putnok vasútvonal története, amely több mint egy évszázadon keresztül fontos közlekedési kapcsolatot jelentett a Bükk térségében.
A másik a Berva-völgyi bányászat és feldolgozóipar múltja, amely a kisvasutak, az iparvágányok, a drótkötélpályák és a korszerű szállítórendszerek fejlődésén keresztül követhető nyomon.
A Gulyás Attila által készített fénykép egy olyan eseményt örökített meg, amely a bánya mindennapi működésében nem volt megszokott.
Azóta az üzem újabb fejlesztésekkel bővült, a régi ipari létesítmények egy része eltűnt, a vasúti és bányászati infrastruktúra pedig tovább változott.
A 2008-as különvonat látogatása mégis megmaradt a Berva-völgy vasúttörténetének egyik legérdekesebb pillanataként.
Források
Minden, ami Eger – Nem úgy van az, mint volt rég
Minden, ami Eger – Elmúló vasútvonalak a Berva-völgyben
Benbe.hu – Különvonattal az Eger–Szilvásvárad–Putnok vasútvonalon, 2008. szeptember 27.
HBweb – Az OMYA-kőbánya és iparvágánya, 2010
Magyar Befektetési Ügynökség – Új granulátumgyártó üzem avatása Egerben, 2023
Heves Megyei Kormányhivatal – Eger levegőminőségi terve
Heves Megyei Kormányhivatal – A Berva-kőbánya környezetvédelmi dokumentációja
Egri önkormányzat – Integrált Városfejlesztési Stratégia, OMYA Projekt
Borítókép: Az OMYA-kőbánya rakodó- és osztályozókomplexuma a Berva-völgyben, a 2008. szeptember 27-i különvonattal. Fotó: Gulyás Attila, 2008.