Eger látképét évszázadok óta templomtornyok, kupolák, történelmi épületek és a vár falai határozzák meg. A város különlegessége, hogy legmagasabb építményeinek jelentős része nem a modern városfejlesztés eredménye, hanem a barokk korszak és a török hódoltság öröksége. A Dobó téren álló Minorita templom, az Egri Bazilika, a Líceum csillagásztornya és a minaret ma is meghatározó elemei a város panorámájának.
De vajon melyik Eger legmagasabb épülete? Miért nem épültek húszemeletes toronyházak a városban? És milyen különleges magasházakat terveztek egykor a Kertész út mentén?
A Minden, ami Eger blog 2020 januárjában már foglalkozott a város legmagasabb épületeivel. Az akkori összeállítást most újra elővettük, kiegészítve a történeti érdekességekkel, az épületek ismert méreteivel és azokkal az egykori elképzelésekkel, amelyek végül nem valósultak meg.
A Minorita templom – 57 méter magas tornyok a Dobó téren
Eger egyik legjellegzetesebb épülete a Dobó István téren álló Páduai Szent Antal-templom, közismert nevén a Minorita templom.
A két torony magassága 57 méter, amellyel az épület az ismert egri templomtorony-magasságok élén áll.
A templom építése 1758-ban kezdődött, felszentelésére 1771-ben került sor, belső kialakítása pedig még évekig folytatódott. Az épület különlegessége az enyhén ívelt főhomlokzat, amely a magyarországi barokk templomépítészetben ritkaságnak számít.
A két karcsú torony a Dobó tér fölé magasodik, és számos városrészből jól látható. Különösen szép látványt nyújt a vár felől, illetve a várost övező magaslatokról.
Érdekesség, hogy a templom nemcsak magasságával, hanem építészeti arányaival is kiemelkedik. A két torony közötti ívelt homlokzat különleges térhatást teremt, amely a főtér egészének látványát meghatározza.
Az Egri Bazilika – 55 méteres tornyok és hatalmas kupola
A város második legismertebb magas épülete az Egri Bazilika, amelynek tornyai 55 méter magasak, kupolája pedig körülbelül 40 méterre emelkedik.
A monumentális főszékesegyház Pyrker János László érsek kezdeményezésére épült Hild József tervei alapján. Az építkezés 1831-ben kezdődött, a templomot 1837-ben szentelték fel.
A Bazilika méreteit jól érzékelteti, hogy hossza mintegy 90 méter, és Magyarország legjelentősebb klasszicista egyházi épületei közé tartozik.
Bár a tornyai két méterrel alacsonyabbak a Minorita templom tornyainál, a Bazilika a város magasabban fekvő részén áll. Ezért egyes nézőpontokból a tornyai magasabbnak látszanak, mint a Dobó téri temploméi.
A magasságok összehasonlításánál fontos különbséget tenni az épület saját magassága és a toronycsúcs tengerszint feletti magassága között.
A Bazilika esetében további érdekesség az altemplom. Ha a teljes építményt a kripta padlószintjétől a toronycsúcsig mérjük, a magasság meghaladhatja a 60 métert. Ez azonban nem azonos a környező terepszinttől számított, általánosan megadott 55 méteres toronymagassággal.
A Líceum csillagásztornya – a tudomány magaslata
Az Eszterházy Károly által építtetett Líceum Eger egyik legjelentősebb történelmi épülete.
Az 1765 és 1785 között felépült hatalmas épületegyüttes eredetileg egyetemi célokat szolgált volna. Tervezésében Gerl Mátyás és Fellner Jakab játszott meghatározó szerepet.
A Líceum különlegessége a csillagásztorony, amelynek magasságát a korábbi összeállítás 53 méterben adta meg.
Más történeti és ismeretterjesztő leírásokban 56, 59, illetve 60 méteres értékek is előfordulnak. Az eltérések egyik lehetséges oka, hogy nem minden mérés ugyanabból a kiindulási szintből számítja a magasságot.
A csillagásztorony nem egyszerűen városképi elem. Tudománytörténeti jelentősége is kiemelkedő, hiszen az egykori csillagvizsgáló a magyarországi csillagászat történetének fontos helyszíne.
Itt található a Camera Obscura, amelynek segítségével a város képe különleges optikai berendezésen keresztül figyelhető meg.
A toronyból Eger szinte teljes történelmi belvárosa belátható, a vár falaitól a templomtornyokon át a távolabbi dombokig.
A Líceum a maga korában rendkívül jelentős méretű világi épületnek számított. A történeti visszaemlékezések szerint hosszú időn keresztül az ország legmagasabb és legtöbb szinttel rendelkező világi épületei között tartották számon.
A minaret – 40 méter a török Egerből
Eger egyik legismertebb műemléke a 40 méter magas minaret.
A török hódoltság idején épült torony a város 1596 és 1687 közötti történelmének különleges emléke.
A minaret egykor a Ketkhuda-dzsámihoz tartozott. A mecset épületét a 19. században lebontották, a torony azonban fennmaradt.
A 97 lépcsőfokból álló szűk csigalépcső a körerkélyhez vezet, amely körülbelül 32 méteres magasságban található.
A minaret különlegessége nem pusztán a mérete, hanem karcsú kialakítása és történeti jelentősége. A torony a török kori építészet egyik legészakabbra fennmaradt európai emléke.
Az évszázadok során több alkalommal javították és megerősítették. A ma látható kősisak sem teljes egészében az eredeti török kori kialakítást őrzi.
A minaret különösen jól mutatja, hogy Eger látképében egymás mellett élnek a különböző történelmi korszakok építészeti emlékei.
Nemcsak négy magas épület határozza meg Egert
A város panorámájának bemutatása nem lenne teljes a többi templomtorony nélkül.
A Kossuth Lajos utcai ferences templom, a Széchenyi utcai ciszterci templom és több más egyházi épület tornya is jelentősen kiemelkedik a környező házak közül.
Sári Lajos, aki a korábbi összeállításhoz értékes helytörténeti kiegészítést fűzött, külön felhívta a figyelmet ezekre az épületekre.
Megjegyzése szerint a ferences és a ciszterci templom tornyai is a 40 méter körüli vagy azt meghaladó magassági kategóriába tartozhatnak.
A Rác templom, a lajosvárosi templom és a felnémeti Szent Rozália-templom tornyai szintén meghatározó elemei saját városrészük látképének.
Ezek pontos, egységes módszerrel mért magassági rangsorához további építészeti adatok szükségesek.
Eger tehát nem néhány kiemelkedő épület városa. A történelmi belváros és a külső városrészek templomtornyai együtt alkotják azt a változatos panorámát, amely a települést különlegessé teszi.
Miért nincsenek húszemeletes toronyházak Egerben?
A második világháború utáni évtizedekben Magyarország számos városában jelentek meg magas lakóépületek.
Egerben az 1960-as és 1970-es évektől szintén jelentős lakásépítések kezdődtek. Új lakótelepek alakultak ki, a város területe és népessége növekedett.
A Csebokszári lakótelep, a későbbi Felsőváros kiépítése különösen nagy változást jelentett a város életében.
A tízemeletes lakóházak magassága általában 30–35 méter körül alakul, így ezek is jelentős épületeknek számítanak.
Egerben azonban nem épült olyan húszemeletes lakótorony, amilyen több más magyar városban megtalálható.
Ennek okát nem lehet egyetlen tényezőre visszavezetni.
A domborzati adottságok, a történelmi városkép megőrzése, a talajviszonyok, az építési költségek és a városfejlesztési elképzelések egyaránt szerepet játszhattak.
A korábbi írásban felmerült az a magyarázat is, hogy a magas lakóházak hiányát Eger domborzata, illetve a vízellátás sajátosságai indokolhatják.
A lakótelepi magasházak építését azonban országosan sem kizárólag vízellátási szempontok határozták meg. A városrendezési, gazdasági és lakáspolitikai döntések legalább ilyen fontosak voltak.
A Deák Ferenc utcai kilencemeletes különös története
A város egyik ismert magas lakóépülete a Deák Ferenc utca és a Grónay Sándor utca találkozásánál álló ház.
Sári Lajos visszaemlékezése szerint az épület eredetileg a megvalósultnál magasabbra tervezett házként indult.
A beszámoló alapján a tervezett épületből négy szint végül elmaradt, amit az építési terület alatti bizonytalan pinceviszonyokkal magyaráztak.
A megépült ház magasságát körülbelül 35 méterre becsülte.
Ez a történet jól mutatja, hogy Eger belvárosában a föld alatti viszonyok is fontos szerepet játszhattak az építkezéseknél.
A város alatt húzódó pincék és járatok rendszere régóta ismert. A történelmi belvárosban az épületek alapozása ezért különleges műszaki figyelmet igényelhet.
A Deák Ferenc utcai épület eredeti terveinek és a módosítás pontos okának igazolásához azonban korabeli tervdokumentáció szükséges.
A Kertész úti húszemeletesek, amelyek soha nem épültek meg
Talán a legérdekesebb történet azokhoz az épületekhez kapcsolódik, amelyek csak a tervezőasztalon léteztek.
Sári Lajos visszaemlékezése szerint az 1960-as évek végén, illetve az 1970-es évek elején a Kertész út déli szakaszára különleges magasházakat terveztek.
A Hadnagy utcától délre eső terület két oldalán négy-négy, úgynevezett parabolaház építésével számoltak.
A tervezett épületek egyik végükön 21 szintesek lettek volna, majd a tetővonal parabolaívet követve fokozatosan négy-öt szint magasságára csökkent volna.
A tervek zöld tetőteraszokat is tartalmaztak.
Ha ezek az elképzelések megvalósulnak, Eger városképe ma egészen másként festene.
A 60 métert meghaladó magasházak a város legmagasabb modern épületei közé kerültek volna, és a Kertész út környékének arculatát alapvetően meghatározták volna.
A visszaemlékezés szerint a terveket és a városrész makettjét egykor a Városi Tanácson is bemutatták.
Arról azonban nem áll rendelkezésre ellenőrzött dokumentum, hogy a beruházás pontosan miért maradt el.
A történet ezért különösen érdekes helytörténeti kutatási lehetőség. Az egykori rendezési tervek, tervtanácsi iratok és városi tanácsi dokumentumok további részleteket árulhatnak el.
A Líceum cölöpjei – igazság vagy városi legenda?
A Líceumhoz is kapcsolódik egy régi egri történet.
Eszerint a hatalmas épület egykor mocsaras, vizenyős területre épült, ezért alapozásához facölöpöket használtak.
A történet generációk óta él a városi emlékezetben.
A környék egykori vízrajzi viszonyai valóban eltértek a maiaktól. A történelmi Egerben több vízfolyás, árok és vízelvezető rendszer működött.
Önmagában azonban ez nem bizonyítja, hogy a Líceum teljes épülete cölöpökön állna.
A kérdés eldöntéséhez építéstörténeti és alapozási dokumentumokra lenne szükség.
A legenda mindenesetre jól példázza, milyen sok történet kapcsolódik Eger legjelentősebb épületeihez.
A magasság és a városkép nem ugyanaz
Eger különlegességét a domborzat és az épületek kapcsolata adja.
A történelmi belváros viszonylag alacsony házai fölé templomtornyok emelkednek, mögöttük pedig megjelennek a várost körülölelő magaslatok.
A vár, a Minorita templom, a Líceum, a minaret és a Bazilika egyetlen panorámában is megfigyelhető.
Ez a látvány különösen szép a naplemente előtti órákban, amikor a tornyokat meleg fény világítja meg, a tetők között pedig egyre hosszabb árnyékok jelennek meg.
A város legmagasabb épületeinek összehasonlításánál érdemes figyelembe venni, hogy az épületmagasság, a szerkezeti magasság, a toronycsúcs magassága és a tengerszint feletti magasság különböző fogalmak.
Ezért egy épület többféle rangsorban is más helyre kerülhet.
A korábban közölt adatok alapján a legismertebb egri magas épületek sorrendje a következő:
Minorita templom – 57 méter
Egri Bazilika – 55 méter
Líceum csillagásztornya – a korábbi összeállítás szerint 53 méter
Egri minaret – 40 méter
Ez a négy kiemelt műemlék összehasonlítása, nem Eger valamennyi épületének teljes, hitelesített magassági rangsora.
Egernek nincs szüksége felhőkarcolókra
A város látképe az elmúlt évszázadokban sokat változott. Új lakótelepek, közintézmények és modern épületek jelentek meg, de a történelmi belváros meghatározó tornyai továbbra is őrzik jelentőségüket.
A Minorita templom barokk tornyai, a Bazilika klasszicista épülettömege, a Líceum csillagásztornya és a török kori minaret együtt olyan építészeti örökséget képviselnek, amely kevés magyar városban figyelhető meg ilyen változatosságban.
A meg nem valósult húszemeletesek története pedig arra emlékeztet, hogy a város fejlődése egészen más irányt is vehetett volna.
Eger legmagasabb épületeinek értékét végső soron nem csupán a méterek adják, hanem az a történelem, amelyet a tornyok és falak őriznek.
A város fölé emelkedő épületek évszázadok óta ugyanazt teszik: messziről jelzik, hol található Eger történelmi központja.
Források
Minden, ami Eger – Eger legmagasabb épületeiről (2020)
Eger város honlapja – Minorita templom
Egri Bazilika – Az épület története és méretei
Nemzeti Archívum – A Minorita templom Egerben
Sári Lajos helytörténeti kiegészítése és visszaemlékezése a 2020-as összeállításhoz.
Borítókép: Eger történelmi belvárosának panorámája, a Minorita templom, a Líceum, a minaret és a Bazilika magassági adataival.