Az első világháború végén Egerben is megváltozott a történelem menete. Az őszirózsás forradalom, a Nemzeti Tanács megalakulása, majd a Tanácsköztársaság hónapjai egymást követő politikai fordulatokat hoztak. 1919 májusában már fegyveres különítmény vonult be a városba, amelynek katonáit a Líceum előtt örökítette meg egy különleges, napjainkig fennmaradt fénykép.
Amikor az első világháború véget ért
1918 őszén Magyarország az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlásának és az első világháború elvesztésének következményeivel szembesült. A négy éve tartó háború nemcsak a frontokon harcoló katonák életét változtatta meg, hanem a hátország mindennapjait is.
Egerben a háborús évek alatt egyre súlyosabb gondot jelentett a drágaság, az ellátási nehézségek és a közbiztonság romlása. A város rendőrsége létszámhiánnyal küzdött, miközben a lakosság körében nőtt a bizonytalanság.
október 31-én Budapesten győzött az őszirózsás forradalom. A Károlyi Mihály nevével fémjelzett politikai fordulat híre hamarosan Egerbe is eljutott.
A fővárosi eseményekkel ellentétben Egerben kezdetben viszonylag nyugodt körülmények között zajlott a hatalom átalakulása. Katonák és városlakók együtt ünnepelték a háború végét és a változás reményét.
1918 novemberében Egerben is megalakult a Nemzeti Tanács
Az egri forradalmi átalakulás egyik legfontosabb időpontja 1918. november 3-a volt.
Ezen a napon alakult meg a száz tagból álló Egri Nemzeti Tanács, amelynek feladata az új politikai viszonyok közötti városvezetés és a közrend biztosítása volt.
A végrehajtó bizottság négy elnöke Jankovics Dezső polgármester, dr. Babocsay Sándor ügyvéd, dr. Alföldi Dávid és Militzer Gyula szőlőbirtokos lett.
A tanácsban a város polgárságának, értelmiségének és korábbi közigazgatásának képviselői egyaránt helyet kaptak.
November 2-án már polgárőrséget szerveztek a rend fenntartására, november 3-án pedig a városi tisztviselők is felesküdtek az új Nemzeti Tanácsra.
A változások különlegessége, hogy Egerben nem történt teljes szakítás a korábbi városvezetéssel. Jankovics Dezső polgármester továbbra is meghatározó szerepet töltött be a közéletben.
Népgyűlés a Kossuth téren
november 3-án a Kossuth téren népgyűlést tartottak. A résztvevők előtt Fischer Manó, a helyi szociáldemokrata mozgalom egyik vezetője is felszólalt.
Beszédében a fegyelem, a rend és a társadalmi együttműködés fontosságát hangsúlyozta. A politikai változások közepette különösen fontosnak tartotta, hogy a városban ne alakuljanak ki erőszakos összecsapások.
November 4-én az egri érsek és a városi papság is esküt tett a Nemzeti Tanács előtt.
Eger történetének ezek a napjai jól mutatják, hogy az országos forradalom helyi eseményei sajátos módon alakultak: a korábbi városi elit jelentős része az új politikai rendszerben is szerepet vállalt.
1919 tavaszán újabb politikai fordulat következett
március 21-én Magyarországon kikiáltották a Tanácsköztársaságot. Az új rendszer a helyi közigazgatásban is jelentős átalakulást hozott.
Egerben és Heves megyében a korábbi hatalmi szervek helyét fokozatosan a direktóriumok és a munkástanácsok vették át.
A változások nem korlátozódtak a politikai vezetésre. A gazdasági életbe is beavatkozott az új hatalom: április végén az egri üzemek szocializálására és a pénzintézetek ellenőrzésének megszervezésére is sor került.
A Tanácsköztársaság időszakát azonban egyre súlyosabb katonai és belpolitikai bizonytalanság jellemezte.
A város lakói számára különösen aggasztóvá váltak az észak felől közeledő csehszlovák csapatokról érkező hírek.
Három napra megváltozott a hatalom Egerben
május 1-jén olyan hírek terjedtek el Egerben, hogy a csehszlovák hadsereg támadása miatt a város megszállása fenyeget.
A kialakult helyzetben a Tanácsköztársaság helyi vezetői lemondtak, és a hatalom egy polgári összetételű, nyolctagú bizottság kezébe került.
Az új vezetés egyik legfontosabb feladatának a város megóvását tekintette.
Szita Mihály katonai főparancsnok kijárási tilalmat, általános szesztilalmat és a fegyverek beszolgáltatását rendelte el.
A hatalomváltás híre azonban eljutott a Vörös Hadsereg parancsnokságához is, amely intézkedett az egri helyzet rendezéséről.
1919. május 3. – Fegyveres különítmény a Líceum előtt
A Vörös Hadsereg parancsnoksága Tormássy Károly Mezőkövesden állomásozó, közel háromszáz fős különítményét rendelte Egerbe.
A katonai alakulat 1919. május 3-án érkezett meg a városba.
A helyi vezetők azzal igyekeztek elkerülni a fegyveres összecsapást, hogy a hatalomváltást a fenyegető csehszlovák megszállással indokolták.
Tormássy azonban biztosítékokat követelt. Jankovics Dezső polgármestert, Isaák Gyulát és Szita Mihályt túszként kívánta magával vinni.
A katonai beavatkozás véget vetett a polgári bizottság rövid uralmának.
A különítmény tagjai a Líceum előtt is felsorakoztak. Az 1919. május 3-án készült felvételen katonák hosszú sora látható az épület előtt.
A több mint százéves fénykép különleges helytörténeti dokumentum: egy olyan napot őrzött meg Eger múltjából, amikor a politikai küzdelmek már közvetlen katonai beavatkozással jártak.
Május 4-én ismét átalakult a város vezetése
A Tormássy-különítmény bevonulását követően, május 4-én össz-szakszervezeti értekezletet tartottak, amely új direktóriumot választott.
Május 6-ára a városban nagyrészt helyreállt a nyugalom.
Tormássy Károly különítménye ezt követően észak felé vonult, helyére pedig Jakab Rudolf kispesti munkásokból álló katonai alakulata érkezett.
A vármegye élére kinevezett Jackwerth Ede május 7-én vette át hivatalát teljhatalmú kormánybiztosként.
A Tanácsköztársaság egri időszaka ezzel nem ért véget. A helyi tanácsi szervek a következő hónapokban is működtek, miközben az ország katonai és politikai helyzete egyre bizonytalanabbá vált.
Egy korszak, amely Eger történetét is átformálta
1919 augusztusában a Tanácsköztársaság országos bukása újabb politikai fordulatot jelentett.
Az 1918 őszétől 1919 nyaráig tartó időszak Egerben is a gyorsan változó hatalmi viszonyokról, a háború következményeiről és a közrend megőrzésének nehézségeiről szólt.
Alig néhány hónap alatt a város megtapasztalta az őszirózsás forradalmat, a Nemzeti Tanács működését, a Tanácsköztársaság bevezetését, egy rövid ellenforradalmi hatalomátvételt és a katonai különítmények megjelenését.
A Líceum előtt 1919. május 3-án készült fénykép ennek a zaklatott időszaknak az egyik kézzelfogható emléke.
A ma is álló történelmi épület környezete több mint egy évszázaddal ezelőtt egészen más események színhelye volt. A város történetében ez az időszak arra emlékeztet, hogy az országos politikai fordulatok nem csupán a fővárosban, hanem Eger utcáin és középületeiben is éreztették hatásukat.
Források
Molnár Dávid: Eger város társadalmi és politikai viszonyai 1918–1919-ben – Historia Nostra, 2019/3.
Szegő Iván Miklós: Eger az 1918-as országos sajtóban és egy különleges helyi krónika
Magyar Nemzeti Levéltár – Az 1918-as forradalmi átalakulás napjai
A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai a magyar állami levéltárakban
Borítókép: A Tormássy-különítmény az egri Líceumnál, 1919. május 3. Magyar Nemzeti Levéltár Heves Megyei Levéltára, MNL HML IV-417/60. 2403. Megjelent: Historia Nostra, 2019/3., 73. oldal (a PDF 74. oldala).