Eger belvárosa az 1970-es években a régi és az új találkozásának időszakát élte. A történelmi utcákban még a hagyományos kisüzletek, a piacok és a régi kereskedőházak határozták meg a mindennapokat, miközben már megjelentek a korszerű áruházak, fejlődtek a lakótelepek, és egyre több turista fedezte fel a várost. A Dobó tér ebben a változó világban is megőrizte központi szerepét. Itt találkoztak az egriek, ide érkeztek vásárolni, ügyeket intézni vagy egyszerűen csak sétálni. A ma ismert főtér azonban még egészen más volt, és az évtized során olyan változások kezdődtek, amelyek hosszú időre meghatározták Eger arculatát.
Egy város a fejlődés útján
A hetvenes évek elején Eger már túl volt az előző évtizedek jelentős városfejlesztési munkáin, de a növekedés tovább folytatódott. Új lakások, közintézmények és kereskedelmi létesítmények épültek, a város népessége pedig az iparosodással és a lakótelepek fejlődésével együtt gyarapodott.
A történelmi belváros különleges helyzetben volt. Egyszerre kellett megőriznie a műemlék épületeket, kiszolgálnia a helyi lakosságot és fogadnia az egyre nagyobb számban érkező látogatókat.
A Dobó tér mindennek a középpontjában állt. A város főtereként már régóta meghatározó szerepet töltött be, de a hetvenes években a maihoz képest sokkal közvetlenebb kapcsolatban állt a környező utcák hétköznapi életével.
A belváros ekkor még elsősorban az egriek mindennapi városközpontja volt, nem csupán turisztikai célpont.
A főtér, ahol mindig történt valami
A Dobó tér a hetvenes években kedvelt találkozóhelynek számított. A környező üzletek, szolgáltatások és vendéglátóhelyek miatt egész nap élénk volt a belvárosi élet.
A tér parkosított kialakítása a korabeli városrendezési elképzeléseket tükrözte. A gondozott zöldfelületek, virágágyások, sétautak és padok a pihenést is szolgálták.
A Dobó István lovas szobra mellett 1967 óta a Végvári vitézek szoborcsoportja is a főtéren állt. Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása az 1552-es várvédőknek állított emléket, és hamar a város egyik legismertebb köztéri művévé vált.
A két szobor nem ugyanabban az időben került a térre. Dobó István lovas emlékművét, Stróbl Alajos alkotását már 1907-ben felavatták, míg a végvári harcosokat megörökítő szoborcsoport hatvan évvel később gazdagította Eger központját.
A hetvenes években mindkét alkotás meghatározta a város történelmi önképét.
A piac és a régi kereskedővilág
A Dobó tér környékének életében a kereskedelem mindig fontos szerepet játszott.
A főtér évszázadokon át Eger egyik legjelentősebb piactere volt. A huszadik század második felére azonban a hagyományos vásározás már nagyrészt a környező utcákba és más kijelölt területekre helyeződött át.
A hetvenes években a Zalár József utca környékén még elevenen élt a régi piac világa. Az árusok, a termelők és a vásárlók mindennapi találkozásai különleges hangulatot adtak ennek a belvárosi résznek.
A piac nemcsak kereskedelmi helyszín volt, hanem társasági tér is. Az egriek itt találkozhattak ismerőseikkel, beszélgethettek az árusokkal, és beszerezhették a háztartások számára szükséges élelmiszereket.
A hagyományos kereskedelem mellett azonban egyre erőteljesebben jelent meg a korszerű áruházi értékesítés.
1974 – megnyílik a Centrum Áruház
A belváros történetének egyik meghatározó eseménye az új Centrum Áruház 1974-es megnyitása volt.
Az épületet Peschka Alfréd tervezte. A korszak modern kereskedelmi építészetét képviselő áruház a történelmi városközpontban kapott helyet, közvetlen kapcsolatot teremtve a Dobó tér és a Zalár József utca környezete között.
A Centrum megjelenése új vásárlási lehetőségeket kínált az egrieknek. A korábbi kisebb szaküzletek mellett egy olyan nagyobb kereskedelmi létesítmény jött létre, ahol különböző árucsoportokat egy helyen lehetett megvásárolni.
Az áruház hosszú időre Eger egyik legismertebb belvárosi épületévé vált.
A Minden, ami Eger blog korábbi írásában már részletesen foglalkoztunk a Centrum történetével, amely a hetvenes évektől több generáció számára jelentett meghatározó vásárlási és találkozási helyet.
A történelmi belváros és az autók
A korszak egyik fontos sajátossága volt, hogy a gépjárműforgalom még a történelmi városközpont közvetlen környezetében zajlott.
A Dobó tér körüli útszakaszokon személygépkocsik közlekedhettek, és a belváros forgalmi rendje is jelentősen különbözött a maitól.
A növekvő autóforgalom fokozatosan új feladatok elé állította a város közlekedésszervezőit.
A régi utcák szűk keresztmetszete, az áruszállítás, a parkolási igények és a gyalogosforgalom együttesen nehezítették a belváros működését.
október 18-án jelentős forgalmirend-változtatás lépett életbe Egerben. Többek között a Széchenyi, a Kossuth Lajos, a Bajcsy-Zsilinszky és a Zalár József utca közlekedési rendjét is átalakították.
Ez az intézkedés nem jelentette a történelmi belváros teljes gyalogosítását, de fontos lépés volt a közlekedési problémák kezelésében.
Eger egyre népszerűbb idegenforgalmi központ
A hetvenes években Eger idegenforgalma is jelentős szerepet játszott a város életében.
Az egri vár, a barokk belváros, a minaret, a fürdők és a Szépasszonyvölgy országosan ismert úti célnak számítottak.
A történelmi emlékek iránti érdeklődésben Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye is meghatározó szerepet játszott. A várvédők története sok látogatót ösztönzött arra, hogy személyesen is felkeresse Eger nevezetességeit.
A városnézésnek sajátos formái is kialakultak. Már 1967-ben elindult a Dobó térről egy városnéző mikrobusz-szerelvény, amely két pótkocsival járta a belvárost és a nevezetességeket.
A turizmus fejlődése a kereskedelemre, a vendéglátásra és a közterületek használatára egyaránt hatással volt.
A városközpont mint közösségi helyszín
A Dobó tér az ünnepségek és kulturális rendezvények számára is fontos helyszín maradt.
A hetvenes években Eger kulturális életének egyik emlékezetes eseménysorozatát a Gárdonyi Géza Diáknapok jelentették.
Az 1977-es rendezvényekről fennmaradt felvételek a Dobó teret is megörökítették, bizonyítva, hogy a főtér nemcsak történelmi emlékhely, hanem élő közösségi tér is volt.
A város életében a fiatalok, a diákok és a különböző kulturális csoportok egyre fontosabb szerepet kaptak.
A belvárosi rendezvények különleges hangulatát a történelmi épületek közelsége adta. Kevés magyar város rendelkezett olyan főtérrel, ahol a több évszázados épített örökség ennyire szorosan kapcsolódott a mindennapi közösségi élethez.
A hetvenes évek városa már a jövőjét építette
Miközben a történelmi belváros megőrizte jellegzetes arculatát, Eger más részein jelentős építkezések zajlottak.
A Hadnagy úti lakótelep és a Felsőváros fejlődése új lakóterületeket hozott létre, amelyek megváltoztatták a város szerkezetét.
A lakótelepek lakóinak továbbra is fontos célpontja maradt a belváros, ahol az üzletek, a hivatalok és a kulturális intézmények jelentős része működött.
A város fejlődése így a Dobó tér életére is hatással volt.
A történelmi központnak egyre több ember mindennapi igényeit kellett kiszolgálnia, miközben Eger turisztikai jelentősége is növekedett.
Fél évszázad alatt megváltozott a főtér
A hetvenes évek óta a Dobó tér többször is jelentősen átalakult.
A parkosítás, a burkolatok, a közlekedési lehetőségek és a közterületi funkciók egyaránt változtak.
A 2010-es évek belvárosi rehabilitációja újabb jelentős fordulatot hozott. A főtér megújult, nagyobb összefüggő burkolt területek alakultak ki, és új közösségi elemek jelentek meg.
A Végvári vitézek szoborcsoportja is elkerült eredeti, Dobó téri helyéről, és a közeli Végvári vitézek terén kapott új helyet.
A városközpont ma már elsősorban a gyalogosoké, a rendezvényeké és a turistáké.
A hetvenes évek Dobó tere azonban a helyiek emlékezetében tovább él. A régi üzletek, a parkosított főtér, a korabeli közlekedés és az egykori belvárosi találkozások mind hozzátartoznak Eger történetéhez.
Az elmúlt több mint ötven évben sok minden megváltozott, de a Dobó tér továbbra is ugyanazt a szerepet tölti be, amelyet már évszázadok óta: Eger szíve, ahol a város múltja és jelene találkozik.
Források
Amikor a Centrum volt Eger „plázája” – Minden, ami Eger
Amikor még más volt a Dobó tér – Eger belvárosa az 1970-es évek elején
Amikor még a Zalár utcán zajlott a piac – egy eltűnt egri világ
Így változott Eger az elmúlt 60 évben – HEOL
Eger településfejlesztési megalapozó vizsgálata – Eger Megyei Jogú Város
10 képben Eger – Így nézett ki a hetvenes években!
Dobó István Vármúzeum – Archív fénykép, DIV580280
Borítókép: A Dobó tér a Minorita templom tornyából, Eger, 1972. Fotó: Sz. Kovács Éva. Forrás: Dobó István Vármúzeum, DIV580280.