Egy 1600-ban vert ezüstpénz, egy több mint ötszáz éves könyvcsat, török kori mérlegsúly és kínai porcelán töredéke is előkerült Eger belvárosában, az egykori Ódry-ház helyén zajló régészeti feltárás során. A Dobó István utca 23. szám alatti terület már hónapok óta az érdeklődés középpontjában áll, most azonban egészen új fordulatot vett a története. Miközben a felszínen egy új épület előkészítése zajlik, a föld mélyéből Eger több évszázados múltjának emlékei kerülnek napvilágra.
Különleges leletek az egri vár szomszédságában
Az egykori Ódry-ház telkén folyó régészeti munkálatok során figyelemre méltó tárgyakat találtak a Dobó István Vármúzeum szakemberei. A helyszínen kihelyezett tájékoztató szerint a kutatás a tervezett lakóházépítést megelőzően zajlik, és a régészek a mai felszín alatt megközelítőleg kétméteres mélységben vizsgálják a történelmi rétegeket.
A feltárás jelentőségét elsősorban az adja, hogy a terület Eger történelmi városmagjában, az egri vár közvetlen környezetében található. Ez a városrész már a középkorban is lakott volt, később pedig a török hódoltság idején is fontos szerepet töltött be.
A régészek nem csupán épületmaradványokat, hanem olyan használati tárgyakat is találtak, amelyek az egykor itt élő emberek mindennapjairól mesélnek.
A leletek között egyaránt vannak a késő középkorból és a 17. századból származó darabok. Különösen érdekes, hogy egy viszonylag kis belvárosi területen több korszak emlékei találkoznak.
Egy több mint ötszáz éves könyvcsat
A bemutatott leletek egyik legkorábbi darabja egy 15. század végére keltezett, díszített bronz könyvcsat.
A középkori könyvek gyakran vastag, fatáblás kötésben készültek, amelyeket bőrrel borítottak. A könyvcsatok feladata az volt, hogy a fedeleket összefogják, megakadályozva a lapok és a kötés károsodását.
A könyvcsat megtalálása azért különösen érdekes, mert a középkori könyvkultúra egyik ritkábban látható tárgyi emléke.
Eger már a középkorban jelentős egyházi központ volt. A püspökség, a káptalan és az egyházi intézmények működéséhez szorosan kapcsolódott az írásbeliség és a könyvek használata.
A most előkerült bronzcsat eredeti tulajdonosáról és használati helyéről egyelőre nem áll rendelkezésre információ. A tárgy azonban önmagában is értékes emléke annak a korszaknak, amikor a könyvek még különösen becses, gyakran kézzel készített tárgyak voltak.
Egy apró mérlegsúly a török kori Egerből
A feltárás egy másik különleges lelete egy 17. századi oszmán-török bronz mérlegsúly.
A mérlegsúlyok a kereskedelem és a mindennapi árucsere nélkülözhetetlen eszközei voltak. A különféle áruk, értékesebb alapanyagok és más termékek kiméréséhez pontos súlyokra volt szükség.
Eger 1596-ban került oszmán fennhatóság alá, és 1687-ig maradt a törökök kezén. Ebben az időszakban a város jelentős katonai és közigazgatási központként működött.
A török kori Eger nem csupán katonákból és erődítményekből állt. A városban kézművesek, kereskedők és családok éltek, működtek a piacok, az üzletek és a műhelyek.
A bronz mérlegsúly ennek a mindennapi világnak az egyik apró, mégis sokatmondó emléke.
Bár nem tudjuk, hogy pontosan milyen áru mérésére használták, a lelet jól érzékelteti, milyen tárgyak kerülhettek elő a korabeli kereskedelmi életből.
Kínai porcelán Eger földjében
Talán még ennél is meglepőbb egy 17. századi kínai porceláncsésze töredékének előkerülése.
A porcelán Kínából indult világhódító útjára, és a kora újkorban a távolsági kereskedelem egyik különösen keresett árucikkévé vált.
A kínai porcelántárgyak az Oszmán Birodalom területein is megjelentek. A kereskedelmi útvonalak és közvetítők révén ezek az áruk nagy távolságokat tehettek meg.
Eger török kori kapcsolatrendszerét jól érzékelteti, hogy egy ilyen tárgy töredéke a mai belváros földjéből került elő.
Természetesen ez nem bizonyít közvetlen kapcsolatot Eger és Kína között. A porcelán több kereskedő kezén, különböző piacokon keresztül is eljuthatott ide.
A lelet mégis különleges, hiszen egy olyan tárgy emlékét őrzi, amelyet eredetileg több ezer kilométerre készítettek attól a helytől, ahol most megtalálták.
Ezüstpénz 1600-ból – egészen Rigából érkezhetett
A feltárás egyik legérdekesebb tárgya egy 1600-ban vert ezüstpénz.
A helyszíni tájékoztató szerint az érme III. Vasa Zsigmond lengyel király és litván nagyfejedelem uralkodásának idejéből származik, és a rigai pénzverdében készült.
A szelagként azonosított pénz különösen érdekes történelmi emlék.
Riga a Baltikum jelentős kereskedelmi központja volt, a pénzérmék pedig a kereskedelmi kapcsolatok révén nagy távolságokra is eljuthattak.
Az 1600-as év Eger történetében is fontos korszakot jelöl. A város ekkor már négy éve török fennhatóság alatt állt, miután 1596 őszén az oszmán seregek elfoglalták a várat.
A pénzérme előkerülése azonban nem jelenti azt, hogy közvetlen kapcsolat lett volna Riga és az egri ház egykori lakói között.
A korabeli pénzforgalom sokkal összetettebb volt, az érmék gyakran országhatárokon és birodalmakon keresztül vándoroltak.
A lelet jelentőségét éppen ez adja: egyetlen apró ezüstpénz is képes felidézni a kora újkori Európa kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatrendszerét.
Egy török kori ház maradványai is előkerültek
A feltárás során egy 17. századi török kori házhoz kapcsolódó edénytöredékeket is találtak.
Az ilyen leletek a régészek számára különösen értékesek, hiszen segítségükkel nemcsak egy-egy tárgy története, hanem a korabeli lakók életkörülményei is vizsgálhatók.
A kerámiatöredékekből következtetni lehet az edények típusára, készítési technikájára és használatára.
Az épületmaradványok pedig segíthetnek megérteni, hogyan nézhetett ki a terület beépítése a török hódoltság idején.
A történelmi Egerrel kapcsolatban legtöbbször az 1552-es várvédelem, Dobó István és a török ostromok kerülnek előtérbe.
Pedig a város történetének legalább ilyen fontos része az itt élő emberek hétköznapi világa.
Mit használtak a háztartásokban? Milyen edényekből ettek és ittak? Milyen áruk jutottak el a városba? Hogyan alakultak át az épületek az évszázadok során?
A mostani feltárás ezekhez a kérdésekhez is újabb adatokkal szolgálhat.
Már nyáron beszámoltunk a munkálatok megindulásáról
A Dobó István utcai telek történetével a Minden, ami Eger blog az elmúlt hónapokban több alkalommal is foglalkozott.
2026 júliusában arról számoltunk be, hogy megkezdődtek a munkálatok a korábban lebontott Ódry-ház helyén.
A terület hosszabb ideig üresen állt, ezért a meginduló tevékenység érthetően felkeltette az egriek figyelmét.
Augusztusban újabb írásunkban már a folytatódó munkálatokat mutattuk be, és a régészeti feltárás lehetőségéről is szó esett.
A mostani fejlemény tehát nem előzmények nélküli.
A nyári munkálatok után a helyszínen valóban régészeti kutatás zajlik, és az első bemutatott eredmények alapján egyértelmű, hogy a telek története jóval régebbre nyúlik vissza, mint az egykori Ódry-házé.
A korábban ismert épület alatt több évszázados történelmi rétegek rejtőztek.
Az Ódry-ház emléke tovább él az egriekben
A feltárás helyszíne azért is különösen érdekes, mert egy olyan épület helyén zajlik, amelyhez sok egri személyes emlékei kötődnek.
Az egykori Ódry-ház a város régi kézműves és kereskedelmi világának ismert helyszíne volt.
A család történetét a Minden, ami Eger blog korábban részletesen feldolgozta a „Mesterségek dicsérete … Az Ódry család” című írásban.
Ódry Dániel mézeskalácsos és gyertyaöntő mester neve évtizedeken át összeforrt a Dobó utcával.
A család üzletében mézeskalácsok, díszgyertyák és más kézműves termékek készültek. Később a fagylaltárusítás is fontos részévé vált a vállalkozásnak.
Az Ódry-fagylalt sok egri emlékezetében máig különleges helyet foglal el.
A régi épület 2021-ben történt bontása ezért nem csupán egy ingatlan eltűnését jelentette, hanem egy olyan helyszín megszűnését is, amely több generáció számára volt ismerős.
A ház történetéről és bontásáról már 2021 áprilisában is részletesen írtunk „Az Ódry-ház, avagy egy egri családregény utolsó fejezete” címmel.
A mostani régészeti feltárás azonban új megvilágításba helyezi a terület múltját.
Kiderült, hogy az egykori mézeskalácsos műhely és fagylaltozó helyén nemcsak a közelmúlt emlékei, hanem középkori és török kori történetek nyomai is fennmaradtak.
Miért fontos a mostani feltárás Eger számára?
A történelmi belvárosban minden régészeti kutatás lehetőséget jelent arra, hogy pontosabb képet kapjunk Eger egykori szerkezetéről és lakóinak életéről.
A város évszázadokon keresztül folyamatosan változott.
A középkori püspöki központból végvár lett, majd oszmán fennhatóság alá került, később pedig a visszafoglalást követően újabb jelentős átépítések kezdődtek.
A különböző korszakok épületei gyakran egymás fölé épültek, a korábbi falak és használati tárgyak pedig a föld alatt maradtak.
A Dobó István utcai feltárás pontosan ezt a történelmi folyamatot szemlélteti.
A könyvcsat a késő középkor világába vezet vissza, a mérlegsúly és a porcelán a török kori mindennapokat idézi, a rigai ezüstpénz pedig a korabeli kereskedelmi kapcsolatokra emlékeztet.
Mindezek mellett a házmaradványok és a kerámiatöredékek a terület egykori beépítéséről is információt szolgáltathatnak.
A most bemutatott tárgyak jelentősége nem feltétlenül az anyagi értékükben rejlik.
Sokkal fontosabb, hogy történelmi összefüggéseket tárhatnak fel, és hozzájárulhatnak Eger múltjának pontosabb megismeréséhez.
A feltárás tudományos feldolgozása során az egyes tárgyak keltezése, használata és előkerülési körülményei további értelmezést kaphatnak.
Egy eltűnt ház helyén évszázadok története tárul fel
Az egykori Ódry-ház helyén zajló munkálatok újabb érdekes fejezethez érkeztek.
Ahol néhány évvel ezelőtt még egy régi egri épület állt, ott ma régészek dolgoznak, és olyan tárgyakat hoznak felszínre, amelyek évszázadok óta rejtőztek a föld alatt.
A történet különlegessége éppen abban rejlik, hogy egyetlen belvárosi telekhez milyen sok korszak kapcsolódik.
A középkori Eger könyvkultúrája, a török kori város kereskedelme, a távoli vidékekről származó tárgyak, majd a későbbi polgári élet és az Ódry család kézműves hagyományai mind ugyanahhoz a helyhez kötődnek.
A mostani leletek arra is emlékeztetnek, hogy Eger történelme nem ér véget a vár falainál.
A belváros utcái és régi telkei alatt ma is számos olyan emlék rejtőzhet, amelyről eddig nem tudtunk.
Az Ódry-házat már nem láthatjuk, de a helyén most olyan történetek kerülnek napvilágra, amelyek sok száz évvel korábbra vezetnek vissza Eger múltjába.
Források
Mesterségek dicsérete … Az Ódry család | Minden, ami Eger
Az Ódry-ház, avagy egy egri „családregény” utolsó fejezete | Minden, ami Eger
Dobó István Vármúzeum – Hivatalos honlap
Eger Megyei Jogú Város – Megkezdődött az Ódry-ház bontása (2021)
Egri Magazin – 2015. július, az Ódry család története
Egri Magazin – 2021. április, az Ódry-ház története
Egri Lokálpatrióta Egylet – Séta a Dobó István utcában
Egrinapok – Rossz hír az Ódry-ház lebontása?
Egrinapok – Eladó az egykori Ódry-ház telke
Egri történeti ismerettár – Ódry Dániel mézeskalácsos mester
Dobó István Vármúzeum – A Dobó István utca 23. szám alatti régészeti feltárás helyszíni tájékoztatója, 2026. október.
Borítókép
Az egykori Ódry-ház bontás előtti felvétele és a helyszínen előkerült régészeti leleteket bemutató tájékoztató montázsa. Az épület eredeti fotója: Vozáry Róbert. A régészeti leletek bemutatása: Dobó István Vármúzeum.