Eger belvárosában, az autóbusz-pályaudvar szomszédságában, a Pori sétány és a Foglár utcai lépcsők között húzódó pincebejáratok és üzlethelyiségek régóta hozzátartoznak a környék arculatához. Az épületsor sok egri számára ismerős, ám az évtizedek során többször változott, hogy mire használták az egyes helyiségeket. A történelmi pincék, a későbbi vendéglátóhelyek és az egykori szórakozóhely emlékei egyaránt részei ennek a belvárosi helyszínnek.
Amikor a pincék még gazdasági célokat szolgáltak
Eger belvárosának egyik különlegessége, hogy az utcák és épületek alatt kiterjedt pincerendszer húzódik. Ezeknek a föld alatti helyiségeknek a kialakítása szorosan kapcsolódik a város évszázados szőlő- és borkultúrájához.
A XVIII–XIX. században a bortermelés és a kereskedelem fejlődésével egyre nagyobb tárolókapacitásra volt szükség. A könnyen faragható tufakőzet lehetővé tette, hogy a lakóházak, középületek és egyházi birtokok alatt hosszú pincejáratokat alakítsanak ki.
A pincékből kitermelt követ építkezésekhez is felhasználták. A föld alatti terek pedig kedvező hőmérsékletük miatt elsősorban borok és más termények tárolására voltak alkalmasak.
Az egri buszpályaudvar környéke is ilyen történelmi pinceövezethez tartozik. A város korábbi fejlesztési dokumentumai külön említik a pályaudvar alatti felső pincerendszert, amelynek kiterjedése önmagában is figyelemre méltó.
A fennmaradt adatok szerint ez a rendszer 720 méter hosszú, alapterülete 2371 négyzetméter, a járatok szélessége pedig helyenként eléri a hat métert.
Fontos azonban megkülönböztetni a nagyobb föld alatti hálózatot a Pori sétány és a Foglár utcai lépcsők között látható konkrét pincebejáratoktól. Az egyes helyiségek eredeti tulajdonosairól és használatáról nem áll rendelkezésre teljes, ellenőrizhető történeti nyilvántartás.
A régi pincékből üzlethelyiségek és vendéglátóhelyek lettek
A XX. század folyamán Eger több régi pincéjének rendeltetése megváltozott. A hagyományos bortárolás mellett egyre nagyobb szerepet kaptak a vendéglátóhelyek, borozók, éttermek és más kereskedelmi célú helyiségek.
A buszpályaudvar mellett álló épületsoron is megfigyelhető ez az átalakulás. A régi pincebejáratok mellett kialakított homlokzatok és üzletportálok már nem kizárólag a hagyományos pincehasználatra utalnak.
A fényképen az egyik épületrészen ma is felismerhető egy korábbi pizzériára utaló felirat. Ez kézzelfogható emléke annak, hogy az épületsorban vendéglátóhely is működött.
Az egyes helyiségek különböző időszakokban eltérő célokat szolgálhattak. Az üzletek és vendéglátóhelyek működése azonban nem jelenti azt, hogy valamennyi pince ugyanahhoz a vállalkozáshoz tartozott volna.
A pontos üzletnevek és működési időszakok feltárásához korabeli egri címtárakra, újsághirdetésekre és vállalkozási nyilvántartásokra lenne szükség.
Egykori diszkó a pincehelyiségek között
A környék történetének része az egykori diszkó emléke is. A szórakozóhely lehetséges neveként a Tirex merült fel, de ezt a megnevezést egyelőre nem sikerült korabeli dokumentummal megerősíteni.
A pincék ilyen jellegű hasznosítása nem volt idegen Egertől. A föld alatti helyiségek különleges hangulata és zárt kialakítása többféle vendéglátó- és szórakoztató funkcióra is lehetőséget adott.
A Pori sétány melletti egykori diszkó esetében azonban még tisztázásra vár, hogy pontosan melyik helyiségben működött, mi volt a hivatalos neve, és mettől meddig fogadta a vendégeket.
Ezért a hely történetéhez nem érdemes más egri szórakozóhelyek emlékeit hozzákötni. A buszpályaudvar melletti épületsor önálló történettel rendelkezik.
A buszpályaudvar és a Pori sétány szerepe
A környék mindennapi életében fontos szerepet játszott az autóbusz-pályaudvar közelsége. A belváros ezen részén évtizedek óta jelentős a gyalogosforgalom, hiszen a pályaudvar és a Foglár utca közötti összeköttetés sokak számára természetes útvonal.
A Pori sétány kialakulása az 1970-es évek városrendezési elképzeléseihez kapcsolódik.
Egy 1971-es történeti visszatekintés már foglalkozott a Foglár utca környékének régi gyalogos útvonalaival és az autóbusz-állomás felé tervezett új lépcsős kapcsolattal.
A terület közlekedési szerepe tehát idővel átalakult, miközben a környező régi pincék és épületek megmaradtak.
A pincék és az üzlethelyiségek számára a pályaudvar közelsége kedvező elhelyezkedést jelenthetett. A buszra várók, az utazók és a belvárosban közlekedők egyaránt potenciális vendégei lehettek az itt működő vállalkozásoknak.
Nagyszabású elképzelések a föld alatti terek hasznosítására
A buszpályaudvar környéki pincék nemcsak a múltjuk miatt érdekesek. Eger városfejlesztési terveiben is megjelent a föld alatti területek újrahasznosításának gondolata.
A város Integrált Városfejlesztési Stratégiája a buszpályaudvar átépítéséhez kapcsolódva foglalkozott a felső pincerendszerrel.
A dokumentumban egy bormúzeum és borház kialakításának lehetősége szerepelt. Az elképzelés szerint a látogatók interaktív kiállításon ismerhették volna meg a szőlőtermesztés, a borkészítés és az egri pincék történetét.
A tervek borkóstolóhely kialakításával is számoltak, amely a történelmi pincevilágot turisztikai célokra hasznosította volna.
A dokumentum fejlesztési elképzeléseket tartalmazott, nem pedig megvalósult beruházásokat ismertetett. A tervezett bormúzeum létrejöttét a rendelkezésre álló adatok nem igazolják.
Mit mutatnak a pincék napjainkban?
A 2026 októberében készült fényképen a régi épületsor mai állapota látható.
A pincebejáratok és az egykori üzlethelyiségek megmaradtak, de több homlokzaton az idő múlásának nyomai figyelhetők meg. A falakon falfirkák, a környezetben elburjánzott növényzet, az épületeken pedig különböző korszakok átalakításainak nyomai látszanak.
A korábbi pizzéria felirata is egy régebbi hasznosítás emlékét őrzi. Önmagában azonban nem bizonyítja, hogy az adott vendéglátóhely 2026-ban is működik.
A fénykép alapján a helyiségek jelenlegi bérlői, tulajdonosai és használati módjai nem azonosíthatók megbízhatóan. A környék üzleteinek mai működéséről sem sikerült olyan naprakész, pontos címhez köthető nyilvántartást találni, amely alapján valamennyi helyiség rendeltetése felsorolható lenne.
A Pori sétány és környezetének állapota egyébként korábban is városüzemeltetési kérdés volt. Egy 2008-as önkormányzati dokumentum szerint a sétány falfirkáinak eltávolítására közel ötmillió forint plusz áfa értékű szerződést kötöttek.
A terület rendezése, jobb kihasználása és megőrzése tehát már hosszú ideje visszatérő kérdés Egerben.
Egy épületsor, sok évtized emléke
Az egri buszpályaudvar melletti régi pincék története jól példázza, hogyan változhat meg ugyanannak a helynek a szerepe az évtizedek során.
A történelmi pincevilág gazdasági rendeltetése, a később kialakított üzlethelyiségek, a vendéglátás és az egykori szórakozóhely emléke különböző korszakokat kapcsol össze.
A helyszín különlegessége nem abban rejlik, hogy eldugott vagy ismeretlen lenne. Éppen ellenkezőleg: az egriek régóta ismerik, sokan naponta elhaladnak mellette, és különböző időszakokból más-más emlékeket őriznek róla.
Ön emlékszik, milyen üzletek, borozók, vendéglátóhelyek vagy szórakozóhelyek működtek a Pori sétány és a Foglár utcai lépcsők közötti pincékben? Mi volt a nevük, és mikor jártak ott utoljára? A régi egri emlékek segíthetnek pontosabban feltárni az épületsor történetét.
Források
Minden, ami Eger – Lépcsők a múltba: a Foglár utca elfeledett útvonala Egerben
Minden, ami Eger – Foglár György utca története és látnivalói
Eger Megyei Jogú Város – Integrált Városfejlesztési Stratégia, V. fejezet
Egri Ügyek – Rendhagyó séta a városban, Eger föld alatti arca
Borítókép: Régi pincebejáratok és egykori üzlethelyiségek Eger belvárosában, az autóbusz-pályaudvar mellett, a Pori sétány és a Foglár utcai lépcsők között. Fotó: Szinok Gábor, 2026.