Eger belvárosának utcái nemcsak épületeket és tereket kötnek össze, hanem a város történetének különböző korszakait is. A Telekessy István utca különösen érdekes ebből a szempontból: neve egy olyan egri püspök emlékét őrzi, aki meghatározó szerepet játszott a török hódoltság utáni újjáépítésben, miközben maga az utca a 20. század várostörténetének is számos emlékét megőrizte.
Egy utca, amelynek neve is történelmet mesél
A Telekessy István utca Eger belvárosában található. Környezetében több olyan épület és közterület sorakozik, amelyek a város egyházi, kulturális és közigazgatási múltjához kapcsolódnak.
Az utca történetének egyik érdekessége, hogy elnevezése sem maradt változatlan az idők során. Egy 1911-ben megjelent, az egri utcanevek átalakításáról szóló írás szerint a Telekessy utcát Párvy Sándor utcára kívánták átnevezni. A korabeli tervezet számos más egri közterületnek is új nevet szánt.
A történeti forrás jól mutatja, hogy az utcanevek mindig tükrözték az adott korszak politikai, társadalmi és kulturális viszonyait. A Telekessy István név ma ismét a város egyik jelentős történelmi személyiségére emlékeztet.
Ki volt Telekessy István?
Telekessy István 1633. augusztus 20-án született a Vas megyei Csömötén. Egyházi tanulmányait Nagyszombatban végezte, majd Rómában folytatta, ahol 1660-ban pappá szentelték.
Pályafutása során több fontos egyházi tisztséget töltött be, mielőtt 1699-ben egri püspökké és Heves és Külső-Szolnok vármegye főispánjává nevezték ki.
október 28-án érkezett Egerbe. Ekkor a város és az egyházmegye még a török uralom pusztításainak következményeivel küzdött.
Telekessy jelentős erőfeszítéseket tett az egyházi intézményrendszer újjászervezésére, a templomok helyreállítására és az oktatás fejlesztésére.
Nevéhez fűződik az egri papnevelő intézet megalapítása is. A szeminárium működésének előkészítése már 1705-ben megkezdődött, alapítólevele pedig 1709-ben született meg.
Telekessy István és II. Rákóczi Ferenc kapcsolata
A püspök életének egyik legérdekesebb fejezete a Rákóczi-szabadságharchoz kapcsolódik.
Telekessy István támogatta II. Rákóczi Ferenc mozgalmát, és a fejedelemmel személyes kapcsolatot is kialakított. A szabadságharc idején Eger fontos politikai és katonai központtá vált.
február 28-án, amikor Rákóczi ünnepélyesen bevonult Egerbe, a püspök a város vezetőivel együtt a régi Szent Miklós-kapunál, más néven Rác-kapunál fogadta.
Politikai szerepvállalása azonban komoly következményekkel járt. A Habsburg-udvarral és az egyházi vezetéssel kialakult konfliktusok miatt egy időre elveszítette püspöki jogait. Végül 1711-ben visszahelyezték tisztségébe.
Telekessy 1715. március 3-án hunyt el Egerben. Emlékét a városban nemcsak az utcanév, hanem egyházi és oktatási alapításai is őrzik.
Egy különleges emlék 1967-ből – amikor még mozi működött a régi templomban
A Telekessy István utca múltjának egyik érdekes dokumentuma egy 1967-ben készült fénykép, amely a Fortepan gyűjteményében található.
A Bojár Sándor által adományozott felvételen az utca látható, szemben a Trinitárius utcával és az egykori trinitárius templommal.
Az épületet a helyiek Rossz templomként is ismerték. A fénykép készítésének idején Bródy filmszínházként működött, napjainkban pedig Templom Galéria néven ismert.
A régi felvétel azért is értékes, mert megmutatja, milyen volt a belvárosi utcakép az 1960-as években. A korabeli gépkocsik, az épülethomlokzatok és a közterület kialakítása egy olyan Eger emlékét őrzik, amelynek több részlete azóta megváltozott.
A Fortepan 177728-as számú fényképe különösen alkalmas arra, hogy a mai utcaképpel összehasonlítva bemutassuk az elmúlt közel hat évtized változásait.
Eltűnt képzőművészeti alkotások az utcában
A Telekessy István utca 2. szám alatti épület története szintén tartogat érdekességeket.
Az 1960-as évek elején itt épült fel az egri Magyar Szocialista Munkáspárt székháza. Az épület oldalhomlokzatát később két nagyméretű, munkásokat ábrázoló képzőművészeti kompozíció díszítette.
A sgraffito technikával készült alkotásokat Eigel István festőművész készítette, és 1968-ban kerültek az épületre.
A sgraffito különleges faldekorációs eljárás, amelynek során különböző színű vakolatrétegek visszakaparásával alakítják ki a képet.
Az épületet az 1990-es évek közepén átalakították, és a díszítések feltehetően ekkor tűntek el.
A Köztérkép nyilvántartása ma már elpusztult alkotásként tartja számon a két figurális kompozíciót.
Ez a történet jól példázza, hogy egy város épületeinek nemcsak az építészete, hanem egykori díszítései is fontos részei a helytörténetnek.
Telekessy püspök öröksége Eger más utcáiban is tovább él
Telekessy István tevékenysége nem korlátozódott egyetlen városrészre.
A mai Kossuth Lajos utca történetében is fontos szerepet játszott. A püspökkel kötött megállapodás lehetővé tette, hogy az egri káptalan tagjai az egykori káptalani városrészből a Szent Mihály-templom közelébe költözzenek.
A kanonoki házak kialakulása hozzájárult ahhoz, hogy a Kossuth Lajos utca Eger egyik legjelentősebb barokk utcájává fejlődjön.
A Minden, ami Eger korábban már bemutatta a Kossuth Lajos utca történetét, valamint a Foglár utcában álló egykori Hering-ház múltját. Mindkét történet kapcsolódik ahhoz az egyházi és városépítészeti fejlődéshez, amely Telekessy István püspöksége idején új lendületet kapott.
Érdekesség: Telekessy püspök és az egri várvédők története
Kevésbé ismert, hogy Telekessy István a város kulturális életének támogatásában is szerepet vállalt.
Egy történeti visszaemlékezés szerint 1700-ban Egerben olyan iskolai színielőadást rendeztek, amely Dobó Istvánról és az 1552-es várvédőkről szólt.
Az előadás Telekessy püspök támogatásával valósult meg. A beszámoló szerint a vár ostromát megjelenítő jelenetek hatását még ágyúlövésekkel is igyekeztek fokozni.
Ez a különleges történet azt mutatja, hogy az egri várvédők emlékezete már a 18. század elején is fontos része volt a város kulturális életének.
A Telekessy István utca napjainkban
A Telekessy István utca ma Eger belvárosának része, ahol különböző történelmi korszakok emlékei találkoznak.
A környék épületei és közterületei a barokk város fejlődésétől a 20. századi átalakulásokig több időszakról mesélnek. Az egykori pártszékház, a közeli volt trinitárius templom és a régi fényképeken megőrzött utcakép egyaránt hozzátartoznak a hely történetéhez.
Az utcán végigsétálva ma már nem láthatjuk az összes egykori részletet, de a régi felvételek és a helytörténeti dokumentumok segítségével felidézhető, hogyan változott ez a belvárosi környezet az elmúlt évtizedekben.
A Telekessy István utca így nemcsak egy közterület Eger térképén, hanem emlékeztető arra is, hogy a város története sokszor a hétköznapi utcanevek mögött rejtőzik.
Források
Minden, ami Eger – A Kossuth Lajos utca Eger belvárosának egyik legszebb barokk utcája
Minden, ami Eger – A Hering-ház története – egy eltűnt kovácsműhely a régi Eger szívében
Egertörténeti Ismerettár – Az új utcanevek Egerben, 1911-ben
Borítókép: Szinok Gábor