Eger történelmi belvárosában egykor nemcsak főúri paloták, egyházi intézmények és polgárházak sorakoztak, hanem olyan kézművesek otthonai és műhelyei is, akiknek munkája nélkül elképzelhetetlen lett volna a város mindennapi élete. Közéjük tartozott Hering József kovácsmester, akinek a Foglár György utca egykori 4. számú házához kötődő emlékét ma már csak a helytörténeti leírások és az archív fényképek őrzik. A földszintes barokk épületet 1967-ben lebontották, helyét később emeletes lakóház foglalta el. Története egy olyan Egerbe vezet vissza, ahol a lakóház és a kézművesműhely még természetes egységet alkotott.
Hering József és a XVIII. századi Eger
A Hering-ház története a XVIII. század második feléhez kapcsolódik, amikor Eger jelentős építkezésekkel, intézményalapításokkal és városrendezési munkálatokkal formálódott.
A rendelkezésre álló helytörténeti adatok szerint Hering József kovácsmester 1770-ben költözött a mai Foglár György utcába. A hozzá kötött épület földszintes, barokk stílusú lakóház és kovácsműhely volt.
A korszak Egerében a kovácsmesterség nélkülözhetetlen foglalkozásnak számított. A mesterek munkája messze túlterjedt a lovak patkolásán. Mezőgazdasági eszközöket javítottak, vasalásokat, zárakat, pántokat és különféle szerelvényeket készítettek. Munkájukra a szőlőművelésben, a szállításban és az építkezéseknél egyaránt szükség volt.
Egerben mindez különösen fontos lehetett. A város környékének szőlőhegyei, a mezőgazdasági termelés, a piacok és a folyamatos építkezések állandó igényt teremtettek a vas megmunkálására.
Hering József műhelyének pontos megrendelőiről, alkalmazottairól és termékeiről egyelőre nem kerültek elő ellenőrizhető adatok. Foglalkozása azonban jól mutatja, milyen szerepet töltöttek be a kézművesmesterek a barokk kori város gazdasági életében.
Egy barokk lakóház, amely műhelyként is szolgált
A Foglár utca egykori 4. számú épülete a régi Eger lakó- és munkahelyeinek egyik jellegzetes példája volt.
A XVIII. században gyakori megoldásnak számított, hogy a kézművesmester családja ugyanabban az épületben vagy telken élt, ahol a műhely működött. Ez megkönnyítette a munkavégzést, a megrendelők fogadását és a szerszámok, alapanyagok tárolását.
Az ilyen házak a város gazdaságtörténetének fontos emlékei. Míg a nagyobb egyházi és világi épületek elsősorban a megrendelők társadalmi helyzetéről, vagyonáról és ízléséről tanúskodnak, a kézművesházak a hétköznapi termelés világát képviselik.
A Hering-ház azért is érdekes, mert a barokk Eger egyik kevésbé ismert oldalát idézi fel. A város arculatát nem kizárólag a püspöki építkezések alakították. Az utcákban dolgozó mesterek, kereskedők és iparosok ugyancsak hozzájárultak a település fejlődéséhez.
Érdekesség: egy másik Hering-ház is szerepel a műemléki szakirodalomban
A Hering név egy másik egri épület történetében is felbukkan.
Az Erzsébet udvar műemléki környezetét bemutató építészeti dokumentáció a Szent János utca 4. szám alatt említ egy Hering-házat, amelyet Hering József kovácsmester építtetett az 1770-es években.
A leírás külön kiemeli az épület értékes kőfaragványait és gazdagon kialakított ereszpárkányát. Az adat forrásaként a Heves megye műemlékeit feldolgozó szakirodalmat jelöli meg.
Ez érdekes kutatási kérdést vet fel. A Foglár utca 4. számú, 1967-ben lebontott Hering-ház és a Szent János utcai, azonos néven ismert épület két különböző címen szerepel a forrásokban.
A név és a kovácsmester személyének egyezése figyelemre méltó, de önmagában nem bizonyítja, hogy a két épület azonos lett volna, vagy hogy ugyanannak az ingatlannak a címváltozásáról lenne szó. Ennek tisztázásához korabeli telekkönyvek, házösszeírások és térképek összevetésére lenne szükség.
A Foglár utca régen egészen más neveket viselt
A Hering-ház történetéhez az utca múltja is hozzátartozik.
A Minden, ami Eger blog 2022 februárjában megjelent, Foglár György utca története és látnivalói című írása szerint az 1788-as utcajegyzékben a terület Seminarium utcza, Seminarium köz és Büdös-köz elnevezésekkel szerepelt.
Az utca később Papnövelde utca néven is ismert volt. Ez a név a környék meghatározó egyházi intézményére, a szemináriumra utalt.
A XVIII. század végén és a következő évszázadban az utca vonalvezetése is változott. A papnevelde bővítése, a környező telkek átalakulása és az új közlekedési kapcsolatok kialakítása fokozatosan átformálta a területet.
A Hering-ház tehát olyan városrészben állt, amelynek története nemcsak az épületek, hanem az utcanevek és a közlekedési útvonalak változásán keresztül is követhető.
Foglár György, akiről az utcát elnevezték
Az utca névadója Foglár György (1670–1754) kanonok, címzetes püspök volt, aki Eger oktatástörténetének egyik meghatározó alakja.
1740-ben alapította meg az egri jogi iskolát, amely a korabeli Magyarország egyik legkorábbi ilyen intézménye volt.
Foglár nem csupán az oktatás megszervezésében vállalt szerepet, hanem jelentős anyagi támogatást is biztosított a képzéshez. Különösen fontosnak tartotta a tanulni kívánó, szerényebb anyagi helyzetű nemesi fiatalok segítését.
1744-ben megvásárolta a mai Kossuth Lajos utca 8. szám alatti épület elődjét, amelyet a jogi oktatás és a diákok elhelyezése céljára alakíttatott át.
Az intézmény 1754-ben költözött az új épületbe, a jogi képzés pedig 1774-ben a Líceumba került át.
Foglár György emléke így nemcsak egy utcanévben maradt fenn. Az általa létrehozott intézmény Eger iskolavárosi szerepének fejlődéséhez is hozzájárult.
A kovácsműhely szomszédságában évszázados intézmények működtek
A Foglár utca különlegessége, hogy viszonylag rövid szakaszon több évszázad oktatás- és egyháztörténeti emlékei találhatók.
A 6. szám alatt álló papnevelde létrehozását Telekessy István püspök kezdeményezte. Az alapítólevél 1709-ben született, de az intézmény előkészítése már korábban megkezdődött.
Az épület a XVIII. században többször bővült. A munkálatokhoz Fellner Jakab és Grossmann József építőmester neve is kapcsolódik.
A szeminárium történetének egyik érdekes epizódja 1844 februárjához kötődik, amikor Petőfi Sándor három napot töltött Egerben. A költő a papneveldében kapott szállást, és felkereste barátját, Tárkányi Bélát is.
A közelben működő Érseki Szent József Kollégium előzményei ugyancsak a XVIII. század elejére vezethetők vissza. Az intézmény később többször átalakult, az államosítás után más neveken működött, majd 1993-ban visszakerült az egyház tulajdonába.
Ebben a történeti környezetben különösen érdekes a Hering-ház egykori jelenléte. Az utca nem kizárólag egyházi és oktatási intézményekből állt: a mindennapi mesterségeknek is helyet adott.
Amikor még városfal húzódott a környéken
A Foglár utca környezetének története a XVIII. századnál is korábbra nyúlik vissza.
A Minden, ami Eger 2026 szeptemberében megjelent, Lépcsők a múltba – a Foglár utca elfeledett útvonala Egerben című cikke részletesen foglalkozott a környék régi közlekedési kapcsolataival.
Hevesy Sándor helytörténeti kutatásai alapján a mai Városfal utca vonalában egykor a középkori városfal húzódott. A közelben volt a Hatvani kapu, valamint a mai Bazilika elődjének számító Szent Mihály-templom.
A Foglár utca környékén állt a régi plébániaház is, amelyhez külön gyalogos feljáró kapcsolódott.
Eszterházy Károly püspök idején, 1768-ban elrendelték a városfal egy szakaszának lebontását. A környező kertek és telkek átrendezése jelentősen módosította a korábbi útvonalakat.
A XVIII. század utolsó harmadában tehát, amikor Hering József a környékre költözött, Egernek ez a része már komoly átalakuláson ment keresztül.
A városfalak eltűnése, a püspöki építkezések és a kézművesek megtelepedése ugyanannak a hosszú városfejlődési folyamatnak különböző fejezetei voltak.
1967 – eltűnik a Hering-ház
A Hering-ház történetének utolsó ismert fordulópontja 1967.
A megadott archív adatok szerint ekkor bontották le a Foglár György utca egykori 4. számú barokk épületét.
A bontás pontos indokáról, az épület akkori műszaki állapotáról és a döntés körülményeiről a most ellenőrzött források nem közölnek részletes adatokat. Ezért nem lehet bizonyított tényként kijelenteni, hogy az épületet életveszélyessége, közlekedésrendezés vagy kizárólag lakásépítési szándék miatt távolították el.
A Minden, ami Eger korábbi utcatörténeti bejegyzése azonban egyértelműen rögzíti, hogy a Hering-ház helyén később emeletes beton lakóház állt.
A változás nem csupán egy régi épület elvesztését jelentette. A bontással a Foglár utca egyik olyan emléke tűnt el, amely a barokk kori Eger kézművesvilágához kapcsolódott.
Míg a város számos jelentős műemléke fennmaradt, a kisebb lakó- és műhelyépületek közül több már csak régi felvételekről és helytörténeti leírásokból ismerhető meg.
Mit tudhatunk még meg a Hering-házról?
A történetnek több olyan részlete van, amely további kutatást érdemelne.
Különösen fontos lenne megtalálni a Foglár utca 4. számú ingatlan korabeli telekkönyvi adatait, a Hering családra vonatkozó összeírásokat, valamint az 1967-es bontáshoz kapcsolódó építési és hatósági dokumentumokat.
Ezekből kiderülhetne, hogy Hering József meddig dolgozott az utcában, kik örökölték az ingatlant, és milyen rendeltetése volt az épületnek a XIX–XX. században.
Ugyancsak tisztázásra vár a Szent János utcai Hering-házzal fennálló kapcsolat. A két épület adatainak összevetése akár a kovácsmester egri ingatlantulajdonáról is új információkat hozhatna.
A bontás előtti műemléki felmérések, amennyiben fennmaradtak, különösen értékesek lehetnek. Segítségükkel a ház alaprajza, építési periódusai és esetleges barokk részletei is pontosabban megismerhetők lennének.
Egy eltűnt egri ház emlékezete
A Hering-ház ma már nem része Eger utcaképének, története mégis fontos helyet foglal el a város múltjában.
Emlékeztet arra, hogy a barokk Eger nem kizárólag a templomok, paloták és nagy intézmények városa volt. A történelmi belváros fejlődéséhez a kovácsok, kőművesek, ácsok, kereskedők és más mesterségek képviselői is hozzájárultak.
Hering József neve egy olyan épület révén maradt fenn, amely majdnem két évszázadon át része volt a városnak, mielőtt 1967-ben eltűnt.
A Foglár utca története ezért nemcsak arról szól, ami ma is látható. Legalább ilyen fontosak azok az épületek, amelyek már nincsenek meg, de amelyek nélkül Eger múltjának képe hiányos maradna.
A Hering-ház egy volt közülük.
Források
Minden, ami Eger – Foglár György utca története és látnivalói (2022)
Minden, ami Eger – Lépcsők a múltba – a Foglár utca elfeledett útvonala Egerben (2026)
Eger, Erzsébet udvar felújítása – műemléki leírás, a Szent János utcai Hering-ház adataival
Eger Megyei Jogú Város – Angolkisasszonyok Intézete, a Foglár-féle jogi iskola története
Érseki Szent József Kollégium – Az intézmény története
Borítókép: Eger, az egykori Hering-ház a Foglár György utca 4. szám alatt. Archív felvétel, a Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutatóintézetének Fotótárára utaló forrásmegjelöléssel. A felvétel készítője és pontos katalógusazonosítója nem volt ellenőrizhető.