1944 novemberében a második világháború eseményei Heves megye területét is közvetlenül elérték. A Tisza mentén meginduló szovjet támadás néhány nap alatt alapjaiban változtatta meg a térség katonai helyzetét. Falvak kerültek a harcok középpontjába, visszavonuló és előrenyomuló csapatok vonultak át a vidéken, a vasúti közlekedés megszakadt, a lakosság pedig egyre közvetlenebbül tapasztalta meg a háború pusztítását.
November 6. – Áttörték a Tisza menti védelmi vonalat
november 6-án Heves megye délkeleti térségében, a Tisza természetes védelmi vonalánál lángoltak fel a harcok. A szovjet 53. hadsereg alakulatai a 2. Ukrán Front támadásának részeként Tiszasüly és Tiszafüred között áttörték a német 8. hadsereg kötelékébe tartozó magyar IX. hadtest folyami védelmét.
A folyón való átkelés előkészítése már november 6-án megkezdődött. Estére a szovjet lövészalakulatok több hídfőállást is elfoglaltak a Tisza jobb partján. A következő nap hajnalán, tüzérségi és légi előkészítés után megindult az általános támadás.
A magyar alakulatok ellenállása ellenére a szovjet csapatoknak sikerült átkelniük a folyón. A támadás következtében a Tisza menti védelmi rendszer megbomlott, és megnyílt az út a megye belső területei felé.
Pély, Kisköre és Kömlő is a frontvonalba került
November 7-én a szovjet csapatok több települést elfoglaltak a Tisza mentén. Kisköre, Tiszanána és Újlőrincfalva után a támadás tovább folytatódott a megye belseje felé.
November 8-án már Sarud, Poroszló, Kömlő, Tarnaszentmiklós és Pély térségében is súlyos harcok zajlottak. November 9-ig a frontvonal Egerfarmos irányáig húzódott előre, miközben a német és magyar alakulatok megpróbálták feltartóztatni a támadókat.
A harcok nem minden településen zajlottak azonos módon. A szovjet előrenyomulást több helyen helyi ellenállás és német páncélos-alakulatok beavatkozása lassította. November 9-én például a német 24. páncéloshadosztály átmenetileg visszafoglalta Kömlőt, de a további előretörést már nem tudta megakadályozni.
A katonai helyzet különösen a Budapest és Miskolc közötti vasúti és közúti összeköttetés miatt volt jelentős. A térség elvesztése súlyos következményekkel fenyegette a német–magyar csapatok utánpótlását és visszavonulási lehetőségeit.
November 7. – Elindult az utolsó vonat Egerből Füzesabonyba
A front közeledése Eger mindennapjait is egyre erősebben befolyásolta.
november 7-én elindult Egerből az utolsó vonat Füzesabonyba. Ez a dátum fontos állomása volt a város háborús történetének: a vasúti összeköttetés megszakadása jelezte, hogy a katonai események már közvetlenül fenyegetik a térség közlekedését és polgári életét.
November 10-én a hivatalok bezártak, november 12-én pedig megszűnt az egri közvilágítás. A magyar honvédség csapatai elhagyták a várost, a rendőrség és a tűzoltóság is távozott. A közrend fenntartását ezt követően önkéntes járőrök próbálták biztosítani.
A visszavonuló magyar katonai alakulatok egy része a Bükkön keresztül, másik része Mezőkövesd és Andornaktálya felől érkezett Egerbe, majd a várost elhagyva északi és északnyugati irányban vonult tovább. A Felnémet felől érkező katonák egyes alakulatai a településen is megfordultak.
November 16. – Füzesabony elesett
A novemberi harcok egyik meghatározó eseménye Füzesabony elvesztése volt. A település fontos vasúti csomópontként stratégiai jelentőséggel bírt, ezért birtoklásáért komoly küzdelem folyt.
A Felnémet helytörténeti összeállítása november 16-át jelöli meg Füzesabony elestének napjaként. A környék településein a harcok és a korábbi légitámadások együttesen súlyos károkat okoztak.
Füzesabonyban 98 lakóház vált lakhatatlanná, ledőlt a templomtorony, megsemmisült a gabonatárház és a Futura terményház. A harcok során és a megelőző légicsapások következtében 53 civil vesztette életét.
Besenyőtelken 190 épület rongálódott meg. Dormándon még súlyosabb volt a pusztítás: 188 ház vált lakhatatlanná, és mindössze 43 épület maradt épen. A templom és a községháza is találatot kapott.
Ezek a számok jól érzékeltetik, hogy a front átvonulása nem csupán katonai esemény volt. A falvak lakossága otthonokat, gazdasági épületeket, terményeket és sok esetben családtagokat veszített el.
A harcok Eger közvetlen közelébe értek
Füzesabony elfoglalásával a szovjet csapatok egyre közelebb kerültek Egerhez. November 17-én már a város déli és délnyugati előterében is harcok folytak.
A német alakulatok az úgynevezett Karola-vonal állásaiban próbálták feltartóztatni az előrenyomulást. A védelem Eger déli és délnyugati térségében, valamint a környező településeknél épült ki. Andornaktálya, Kerecsend és a Bükk déli előtere is a katonai műveletek fontos helyszínévé vált.
Egerben a villamosenergia-szolgáltatás november 15-én szűnt meg, és csak 1945 májusában állították helyre. A városban a harcok november végéig tartottak, a német védelem csak november 30-án omlott össze.
Heves megye háborús veszteségei
Az 1944. novemberi események a megye történetének egyik legsúlyosabb időszakát jelentették. A Tisza menti áttörést követő előrenyomulás során egész települések kerültek hadműveleti területre. A katonai alakulatok mellett menekülők, visszavonuló egységek és a mindennapi életüket menteni próbáló családok népesítették be az utakat.
A vasúti közlekedés megszakadása, az áramszolgáltatás leállása, az épületek pusztulása és a civil áldozatok mind azt mutatják, milyen mély nyomot hagyott a második világháború Heves megye településeinek életében.
A november 6-i dátum tehát nem csupán egy hadművelet kezdetét jelöli. Ekkor indult el az a katonai eseménysorozat, amely néhány nap alatt elérte Kisköre, Pély, Tarnaszentmiklós, Kömlő, Mezőtárkány és Füzesabony térségét, majd Eger közvetlen környezetét is.
A történelmi események felidézése azért fontos, mert a települések mai utcái, épületei és vasúti csomópontjai mögött olyan múlt húzódik meg, amelyben a háború nem távoli frontokon, hanem az itt élő emberek otthonában és mindennapjaiban jelent meg.
Források
Heves megye a II. világháborúban – Felnémet
Nagy József: Heves megye felszabadulása – Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, tudományos tanulmány
Hadtörténelmi Közlemények – A 2. Ukrán Front 1944. novemberi hadműveletei
Magyarország katonai birtokbavétele – 1944–1945, Magyar Nemzeti Levéltár
Borítókép: A Tiszafüred–Poroszló közötti Tisza-híd 1944-ben. A hidat a visszavonuló német csapatok október 27-én felrobbantották. Forrás: archív felvétel.