Eger belvárosában, a mai buszpályaudvar szomszédságában található az a terület, amelynek története több évszázados múltra tekint vissza. A környék egykor az egyházi birtokokhoz tartozott, később különböző neveken szerepelt a város térképén, a 20. században pedig politikai és történelmi változások emlékeit is magán viselte. A régi fényképeken még egészen más arcát mutatja, mint napjainkban.
Egykor az érsekség zárt kertjének környezetében
A mai Pyrker tér és a környező terület története szorosan összekapcsolódik az egri püspöki és érseki birtokok múltjával. A környék egykor az érsekséghez tartozó területek része volt, a közelben pedig kiterjedt kertek, gazdasági területek és sétányok helyezkedtek el.
Az egri érseki kert története különösen érdekes. A mai Érsekkert előzménye az Erdődy Gábor püspök idején kialakított vadaskert volt. Barkóczy Ferenc püspök ebből a területből alakíttatta ki a díszkertet, amely eredetileg trapéz alaprajzú, francia stílusú kertként készült. Eszterházy Károly püspök 1769-ben már kőkerítéssel vétette körül a kertet.
Az egykori egyházi területek és a város közötti kapcsolat az évszázadok során fokozatosan átalakult. Az érseki birtokok környezetében új utcák, közterületek és közlekedési kapcsolatok jöttek létre.
A témához kapcsolódóan érdemes felidézni a Minden, ami Eger korábbi írását is, amely az Érsekkert és a Stadion utca történetét mutatja be.
Vásár tértől a Felszabadulás térig
A buszpályaudvar mellett található térnek az idők során több elnevezése is volt. A régebbi nevek között szerepelt a Vásár tér és a Klebelsberg tér. Egyes részeit Szmrecsányi Miklós térként, illetve Foglár térként is említették.
A második világháborút követően újabb névváltozás következett. Először Vorosilov nevét kapta, majd Felszabadulás térként szerepelt Eger közterületei között.
A névváltozások jól tükrözik, hogy az egri közterületek elnevezései mennyire szorosan követték a történelmi és politikai korszakokat.
Az 1944-es harcok és a szovjet emlékmű
Eger 1944 novemberének végén súlyos harcok színhelye volt. A szovjet csapatok november 29-én nyomultak be a városba, és november 30-án vették ellenőrzésük alá Egert. A harcok különösen a város északi részén, valamint a vár környékén voltak súlyosak.
Az eseményekre emlékeztetve a Felszabadulás téren 1968. november 7-én avatták fel a Felszabadulási emlékművet. Az alkotás tervezője Gulyás Zoltán építész volt, aki az emlékmű és környezetének kialakítására kiírt pályázaton nyerte el a megbízást.
A monumentális alkotás jellegzetes, félköríves elrendezésű volt. A középpontból két oldalra, fokozatosan csökkenő magasságú mészkőoszlopok sorakoztak. Előttük egy kisebb domb emelkedett, amelyen vörös gránitból készült vörös csillag és az 1945-ös évszám volt látható.
Az emlékmű a szovjet katonák előtt tisztelgett, akik az 1944-es egri harcokban vesztették életüket.
A tér egy része 1975-ben újabb emlékhellyel bővült: a KISZ Heves megyei Bizottságának kezdeményezésére, április 4-én emlékparkot alakítottak ki, emléktáblával megjelölve a területet.
Az emlékmű végül a rendszerváltozás időszakában, 1991-ben került lebontásra. A régi képeslapok és fényképek azonban megőrizték az egykori kompozíció látványát.
Az országzászló új helyen
A tér történetének következő fontos állomása 2014 volt. Ekkor Eger városa új országzászló felállításáról döntött a Pyrker téren.
Érdekesség, hogy a városnak korábban már volt országzászlója, amelyet az 1930-as években az Eszterházy téren, a Deák Ferenc és a Törvényház utca találkozásánál állítottak fel. Ezt az emlékhelyet később lebontották.
A 2014-es kezdeményezés tehát nem az eredeti országzászló visszaállítását jelentette, hanem egy új emlékhely létrehozását, más helyszínen.
A beruházás részeként a tér környezetét is rendezték. A tervek szerint az országzászlót egy hatméteres, édesvízi mészkőből faragott oszlop tartotta, díszítőelemei pedig Zsolnay-kerámiából készültek. A környezetben máramarosi andezit burkolatot alakítottak ki.
A munkálatokban egri vállalkozások is részt vettek, anyagi támogatással, építőanyaggal és szakmai felajánlásokkal segítve a megvalósítást. Az országzászló felállítását 2014. június 4-ére, a Nemzeti Összetartozás Napjára tervezték.
Pyrker János László neve a város történetében
A tér napjainkban Pyrker János László egri érsek nevét viseli.
Pyrker János László a 19. századi Eger történetének meghatározó egyházi személyisége volt. Érseksége idején jelentős építkezések és városképi változások történtek. Nevéhez kötődik többek között az egri bazilika építésének befejezése is, amely 1837-ben történt meg.
A Pyrker tér elnevezése így egy olyan történelmi korszakra emlékeztet, amikor Eger egyházi, kulturális és építészeti élete jelentős fejlődésen ment keresztül.
Egy régi fénykép, egy eltűnt városkép
Az 1971-ben készült felvétel különösen értékes várostörténeti dokumentum. Egy olyan korszakot idéz fel, amikor a tér még a szocialista időszak közterület-elnevezéseit viselte, és az 1968-ban felállított Felszabadulási emlékmű is meghatározó része volt a környék látványának.
Azóta megváltozott a tér neve, eltűnt az egykori emlékmű, új emlékhely született, és a környező városrész is átalakult.
A mai járókelők számára elsősorban a buszpályaudvar, a Bazilika közelsége és a belvárosi közlekedés jut eszébe erről a környékről. A régi fényképek azonban arra emlékeztetnek, hogy a mindennapokban megszokott helyszínek mögött sokszor több évszázados történetek, eltűnt építmények és egymást követő történelmi korszakok emlékei húzódnak meg.
Források
Minden, ami Eger – Stadion utca története, Érsekkert
Eger város hivatalos oldala – Országzászlót állít Eger a Pyrker téren (2014)
Köztérkép – Felszabadulási emlékmű, Eger
Egri séták nemcsak egrieknek III. – Eger története, 1944
Borítókép: Eger, Barkóczy út és a Pyrker tér környéke, 1971. Fotó: Molnár István Géza.