Eger vasútállomása több mint 150 éve fogadja az érkezőket és indítja útnak az utazókat. Az Állomás tér épülete nem csupán közlekedési helyszín, hanem Eger várostörténetének egyik fontos emléke is. Az 1872-ben megnyitott vasúti kapcsolat alapvetően változtatta meg a város közlekedési lehetőségeit, az állomás környéke pedig az évtizedek során beépült és átalakult. A ma is álló felvételi épület falai több korszak építészeti változásait őrzik.
1872-ben érkezett meg a vasút Egerbe
Eger vasúti történetének fontos dátuma 1872. november 3. Ezen a napon adták át a nyilvános forgalomnak a Füzesabony és Eger közötti, 17 kilométer hosszú vasútvonalat.
Az állomás helyének kiválasztásakor több szempontot kellett figyelembe venni. Olyan területre volt szükség, ahol elfértek a vágányok, a váróterem, a tárolóépületek, valamint a teherszállításhoz szükséges létesítmények. Fontos volt az is, hogy az érkező árukat megfelelő közúti kapcsolatokon keresztül tovább lehessen szállítani.
Erre a célra az Érsekkerttől délre fekvő, akkor még beépítetlen területet választották. Előnye volt, hogy a városközpont közelében helyezkedett el, és több irányból is megközelíthető volt.
A vasútállomás elérését a Deák Ferenc utca, a Hadnagy út és a Sas út biztosította.
Indóház, Raktár utca és Vasút utca
Az állomás környéke a vasút megjelenésével fokozatosan alakult át. A korabeli elnevezés szerint az utasokat az indóház fogadta, az épület és környezete pedig meghatározó szerepet kapott a város déli részének fejlődésében.
Az 1913-as egri várostérképen a mai Sas út helyén még az Eger indóházi út elnevezés szerepelt. Az állomás előtti területet akkor még nem nevezték Állomás térnek.
Az 1943-as térképen már megjelenik a Raktár utca és a Vasút utca. Előbbi a sínekkel párhuzamosan vezetett a Sas út felé, utóbbi pedig a Deák Ferenc utcát kötötte össze az állomással.
Az 1950-es évekre a korábban üres területet már házak vették körül. A vasútállomás környezetéből fokozatosan kialakult a ma ismert városi tér.
Az épület, amely az 1930-as években új külsőt kapott
Az egri vasútállomás felvételi épülete 1872–1873-ban épült. Az eredeti épület középállomási típusjegyeket viselt. A háromszintes, részben alápincézett épület utasforgalmi helyiségekkel, összekötő folyosókkal és a vágányok felőli verandával készült.
Az 1910-es évekből fennmaradt fényképek már az elektromos világítás megjelenését is dokumentálják.
Az 1930-as évekre az épület állapota jelentősen leromlott, ezért nagyobb felújításra és átalakításra került sor. A munkálatok során a tetőszerkezetet lecserélték, a vágányok felőli régi fa előtetőt elbontották.
Az új külső neobarokk stílusjegyeket kapott. A barokkos tetőforma, a bádogszerkezetű tetőfelépítmények, a zsalugáteres ablakok és a város felőli főbejárat boltíves, oszlopos kialakítása egységesebb, díszesebb megjelenést adott az állomásnak.
A díszítőelemek megtervezésénél más egri középületek építészeti megoldásait is figyelembe vették. A korabeli újságok beszámolói szerint a város lakossága örömmel fogadta a megújult állomásépületet.
Külön érdekesség, hogy az 1930-as évek végén kialakult építészeti megjelenés alapvetően napjainkig fennmaradt.
Az 1980-as és 1990-es évek nagy átépítései
Az állomás történetének következő jelentős időszaka az 1980-as évek közepén kezdődött.
1986-ban nagyszabású karbantartási munkálatok indultak, amelyek során az utascsarnok és a váróterem nyílászáróit, valamint a padlóburkolatokat is kicserélték. Az épület alaprajzán kisebb módosításokat hajtottak végre.
1988-ban a jegypénztárak és az üzemi helyiségek átépítése következett. 1990–1991-ben az emeleti korábbi pihenőszobákat újították fel.
Az egyik leglátványosabb beavatkozás 1995-ben történt. Ekkor teljesen átépítették a vágányok felőli veranda, vagyis a peron feletti előtető szerkezetét, és kicserélték a peronburkolatokat is. Az új szerkezet kialakításánál a századforduló hangulatát idéző, díszes öntöttvas oszlopokat használtak fel.
A felvételi épület átépítése 1995. szeptember 26-án fejeződött be.
Egy évvel később, 1996 novemberében az állomás vasúti infrastruktúrája is megújult: széles peront alakítottak ki, és korszerűsítették a vágányhálózatot.
Eger vasútállomása napjainkban
Az állomás ma is Eger vasúti közlekedésének központja. A város a 87a számú Füzesabony–Eger vasútvonalon keresztül kapcsolódik az országos vasúthálózathoz. Füzesabonyban lehet átszállni a Budapest–Hatvan–Miskolc fővonal vonataira.
Eger vasúti helyzete 1908-ban újabb fontos változáson ment keresztül: november 12-én megnyílt az Eger–Putnok vasútvonal. Ezzel a város északi irányban is közvetlen vasúti kapcsolatot kapott a Bükk településeivel és az északi térséggel.
Eger azonban továbbra is fejállomás maradt, vagyis a vonatok számára a városi állomás végpontot jelent. A két vasútvonal nem alkotott közvetlen, átmenő személyforgalmi kapcsolatot.
A vasúti közlekedés azóta sokat változott. 2009 decemberében megszűnt a menetrend szerinti személyszállítás Szilvásvárad és Putnok között, így az egykori északi vasúti kapcsolat jelentős része elveszítette személyszállító szerepét.
A város területén az Eger vasútállomás mellett Eger-Felnémet vasútállomás, Egervár és Almár megállóhely is a vasúti infrastruktúra része.
Az állomásépület építészeti értékét egy 2019-ben készült önkormányzati értékvizsgálati dokumentáció is bemutatta. A szakmai anyag az épület helyi építészeti védelembe vonását javasolta, külön kiemelve a történeti megjelenés és az eredeti építészeti karakter megőrzésének jelentőségét.
Több mint 150 év története egyetlen állomáson
Az egri vasútállomás története jól mutatja, hogyan változott a város közlekedése és környezete a 19. század végétől napjainkig. Az egykori, városszéli beépítetlen területen ma már sűrűn beépített városrész található, az indóházból pedig olyan állomásépület lett, amely több átépítés után is megőrizte az 1930-as években kialakított jellegzetes arculatát.
Az Állomás tér épülete így nemcsak az utazók mindennapjainak része, hanem Eger épített örökségének is fontos darabja.
Források
Minden, ami Eger: Eger vasútállomás, egy Heves megyei fejállomás (2025)
Minden, ami Eger: Hegymenetben – az Eger–Putnok vasútvonal története 1908-tól napjainkig
Eger MJV – Eger vasútállomás felvételi épületének értékvizsgálati dokumentációja (2019)
Eger MJV – Településfejlesztési terv, megalapozó vizsgálat
iho.hu – Nem úgy van az, mint volt rég
Borítókép: Eger vasútállomása, 2013. Fotó: Víg Lajos (Facebook).