Eger és térsége
Facebook  •  RSS
Minden, ami Eger
Eger és térsége – hírek, történetek, programok
Eger város körvonalrajza
✉HÍRLEVÉLFeliratkozás
Dátum
NÉVNAP: — HOLNAP: —
FRISS HÍREK ➜

Eger egyik legismertebb kirándulóhelye a Szépasszony-völgy, amelynek neve szinte összeforrt az egri borokkal. A városba érkező látogatók közül sokan keresik fel a különleges hangulatú pincesorokat, ahol a riolittufába vájt pincék, a borászati hagyományok és a vendéglátás sajátos világa fogadja őket. Az odavezető séta azonban legalább annyi látnivalót tartogat, mint maga a völgy. Érdemes útba ejteni Eger belvárosának nevezetes épületeit, megállni a Líceum és a Bazilika előtt, majd a történelmi utcákon keresztül eljutni a város híres boros negyedébe.

A belvárostól az Eszterházy térig

A Szépasszony-völgy felé vezető séta egyik lehetséges kiindulópontja a belváros. A Bajcsy-Zsilinszky utcán haladva érdemes időt szánni a kisebb üzletekre, vendéglátóhelyekre és a környék hangulatos utcáira. A Dobó tér környékén szintén találunk olyan üzleteket, ahol az egri borvidék kínálatával ismerkedhetünk meg.

A belvárosból az Eszterházy térre érve Eger két meghatározó építészeti emléke, a Líceum és a Bazilika látványa fogadja a sétálót.

A Líceum építését 1761-ben kezdték meg Eszterházy Károly püspök kezdeményezésére. Az eredeti elképzelés egy egyetemi szintű oktatási intézmény létrehozása volt, ám a tervekből végül nem lett egyetem. Az épület ennek ellenére a magyar oktatás- és művelődéstörténet egyik jelentős emléke lett.

A monumentális, négyzetes alaprajzú épület négy szárnya tágas belső udvart fog közre. Különleges értékei közé tartozik a díszterem freskódíszítése, a Főegyházmegyei Könyvtár és a csillagászati múzeumnak is otthont adó torony. A csillagvizsgálóhoz kapcsolódó Camera Obscura ugyancsak különleges élményt kínál: a látogatók optikai eszköz segítségével tekinthetnek le a városra.

A Líceum ma az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem központi épületeként is fontos szerepet tölt be, így a történelmi múlt és a mai felsőoktatás egyszerre van jelen falai között.

A Bazilika monumentális épülete

Az Eszterházy tér másik meghatározó látványossága az egri főszékesegyház, amelyet Hild József tervei alapján emeltek a 19. században. A klasszicista építészet egyik legjelentősebb magyarországi alkotása, amely méreteivel és gazdag díszítésével messziről meghatározza a város látképét.

Az épület építése 1831-ben kezdődött, felszentelésére 1837-ben került sor. A főhomlokzat monumentális oszlopai, a lépcsősor és a két torony különleges építészeti együttest alkotnak. A templom belső terében Marco Casagrande szobrászművész alkotásai is megtekinthetők.

A Bazilika és a Líceum közötti térség Eger egyik legszebb építészeti környezete. Akkor is érdemes itt megállni, ha a kirándulás fő célja a Szépasszony-völgy felkeresése.

A történelmi utcákon keresztül a pincesorokig

Az Eszterházy tértől a Deák Ferenc utcán, majd a Telekessy utcán folytathatjuk utunkat. Ezen a környéken található az egykori trinitárius templom, amelyet az egriek hagyományosan Rossz templomként is emlegetnek. Az egykori szerzetesi templom története és építészeti megjelenése külön fejezetet képvisel a város múltjában.

Innen a Király utcán, majd a Szépasszony-völgy felé vezető úton haladva fokozatosan elhagyjuk a belváros sűrűn beépített utcáit. A séta végén feltárul előttünk Eger legismertebb pincevárosa.

A Szépasszony-völgy nem egyszerűen egy borozókkal teli kirándulóhely. A terület Eger szőlészeti és borászati múltjának egyik legfontosabb emléke, amely évszázadok óta szorosan kapcsolódik a város gazdasági és társadalmi életéhez.

Több évszázados múlt a riolittufába vájt pincék között

A völgy történetének egyik fontos dátuma 1774. Ekkor kezdődött az úgynevezett Öregsor pincéinek kialakítása az egri püspök engedélyével. A terület korábban egyházi birtok volt, ezért a pincevágás is engedélyhez kötődött. A borászat fejlődésével egyre nagyobb igény mutatkozott a megfelelő tárolóhelyekre.

Az 1781-es összeírás már 32 borospincét említett a területen. A pincesorok később tovább bővültek, különösen a második világháborút követő időszakban.

A Szépasszony-völgy nevének eredetét ma sem lehet teljes bizonyossággal megállapítani. A legismertebb magyarázatok egyike szerint a szépasszony az ősvallás egyik istenasszonyára, a szerelem istennőjére utal. Egy másik történet egy különösen szép asszonyról szól, aki a környéken árusította borát. Más elképzelések egy úri villa szép asszonyához kapcsolják az elnevezést. Ezek azonban legendák, a név valódi eredete nem tisztázott.

Ami biztos: a Szépasszony-völgy neve az idők során összeforrt az egri borkultúrával.

A tufapincék különleges világa

A völgy egyik legérdekesebb sajátossága a pincék építési módja. A legtöbb borospince a környék vulkanikus eredetű, könnyen faragható riolittufájába készült. Ez a kőzet kiválóan alkalmas föld alatti tárolóterek kialakítására.

A pincékben viszonylag állandó, általában 10–15 Celsius-fokos hőmérséklet uralkodik, ami kedvező környezetet biztosít a bor tárolásához és érleléséhez. A föld alatti járatokban a külső időjárás változásai kevésbé érezhetők, ezért nyáron kellemesen hűvös, télen pedig kiegyenlítettebb hőmérséklet fogadja a látogatókat.

A hagyományos pincékben az előtér és a borház mellett kisebb vendégfogadó helyiségek is kialakultak. Régen a gazdák itt fogadták ismerőseiket, barátaikat, a bort pedig gyakran a hordók közül, lopó segítségével töltötték a poharakba.

A régi pincevilág hangulata ma is sok helyen felismerhető, bár a vendéglátás az elmúlt évtizedekben jelentősen átalakult. A pincék egy része ma már szervezett borkóstolóknak, csoportos programoknak és turisztikai rendezvényeknek ad helyet.

A Szépasszony-völgy ma már egész napos program

A korábbi, elsősorban borozásra épülő pincevilág mára sokszínű turisztikai célponttá fejlődött. A pincesorok között sétálva borászatokat, éttermeket, vendéglátóhelyeket és különböző rendezvénytereket találunk.

A látogatók megismerkedhetnek az Egri Bikavérrel, az Egri Csillaggal és a borvidék további jellegzetes boraival. A borkóstolók során nemcsak az egyes borfajták ízvilága, hanem az egri szőlőtermesztés és borkészítés hagyománya is megismerhető.

A völgyben a borászat mellett a gasztronómia és a közösségi programok is fontos szerepet kapnak. A rendezvényhelyszínek, a szabadtéri programok és a parkosított területek a borfogyasztáson túl is tartalmas kikapcsolódást kínálnak.

A Márai Aktív Turisztikai Látogatóközpont és a hozzá kapcsolódó szabadtéri színpad szintén a völgy programkínálatát bővíti. A helyszínen az év különböző időszakaiban kulturális és közösségi rendezvényeket is tartanak.

A Szépasszony-völgy így már nem kizárólag a bor szerelmeseinek úti célja: a városba érkező családok, kirándulók és turistacsoportok számára is kínál programokat.

Egy séta, amely Eger több arcát is megmutatja

A Szépasszony-völgy különlegessége abban rejlik, hogy egyszerre őrzi a régi egri boros hagyományokat és alkalmazkodik a mai turizmus igényeihez. A történelmi pincesorok között sétálva könnyű elképzelni, milyen lehetett az a világ, amikor a borospincék még elsősorban a helyi gazdák mindennapi munkájának helyszínei voltak.

A völgy ugyanakkor folyamatosan változik. A régi pincék mellett új vendéglátóhelyek jelentek meg, a korábbi gazdasági területből pedig Eger egyik legismertebb turisztikai központja alakult ki.

Aki igazán szeretné megismerni ezt a városrészt, annak érdemes nem csupán egyetlen pincébe betérnie, hanem végigsétálnia a pincesorokon, megfigyelnie a tufába vájt bejáratokat, a különböző szinteken elhelyezkedő pincéket és a völgy sajátos épített környezetét.

A belvárostól induló kirándulás így több mint egyszerű séta egy borozóhely felé. Eger történelmi épületeitől a több évszázados borkultúráig vezet, és közben megmutatja, hogyan vált a város egyik legjellegzetesebb hagyománya országosan ismert turisztikai látványossággá.

Források

Eger város – Negyedik séta: Szépasszony-völgyi kirándulás

EVAT Zrt. – Szépasszony-völgy

Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – Szépasszony-völgy

Eger településterv – Megalapozó vizsgálat

Borítókép: Egri Csillag Teraszok a Szépasszony-völgyben - Egri Borvidék

Szerkesztői nyilatkozat
A „Minden, ami Eger” oldalán megjelenő tartalmak elsődleges célja a tájékoztatás, valamint Eger és térsége eseményeinek, értékeinek, történetének és közéletének bemutatása. Törekszünk arra, hogy írásainkban a rendelkezésünkre álló információkat pontosan, tényszerűen és lehetőség szerint több forrás alapján közvetítsük.
Közéleti vagy politikai témák feldolgozásakor célunk a tárgyilagos tájékoztatás és a releváns nézőpontok bemutatása. Az ilyen témájú cikkek közlése önmagában nem jelenti valamely politikai párt, szervezet, jelölt vagy közéleti szereplő támogatását.
A cikkekben szereplő információk a közzétételkor rendelkezésre álló adatokon és megjelölt forrásokon alapulnak. Amennyiben új, hiteles információ válik ismertté, a tartalmakat szükség szerint pontosíthatjuk vagy frissíthetjük.
Az oldalon megjelenő tartalmak általános tájékoztatásul szolgálnak, és nem minősülnek jogi, pénzügyi, egészségügyi vagy más személyre szabott szakmai tanácsadásnak.
Következő
This is the most recent post.
Előző
Régebbi bejegyzés
 
Top