Eger egyik legismertebb kirándulóhelye a Szépasszony-völgy, amelynek neve szinte összeforrt az egri borokkal. A városba érkező látogatók közül sokan keresik fel a különleges hangulatú pincesorokat, ahol a riolittufába vájt pincék, a borászati hagyományok és a vendéglátás sajátos világa fogadja őket. Az odavezető séta azonban legalább annyi látnivalót tartogat, mint maga a völgy. Érdemes útba ejteni Eger belvárosának nevezetes épületeit, megállni a Líceum és a Bazilika előtt, majd a történelmi utcákon keresztül eljutni a város híres boros negyedébe.
A belvárostól az Eszterházy térig
A Szépasszony-völgy felé vezető séta egyik lehetséges kiindulópontja a belváros. A Bajcsy-Zsilinszky utcán haladva érdemes időt szánni a kisebb üzletekre, vendéglátóhelyekre és a környék hangulatos utcáira. A Dobó tér környékén szintén találunk olyan üzleteket, ahol az egri borvidék kínálatával ismerkedhetünk meg.
A belvárosból az Eszterházy térre érve Eger két meghatározó építészeti emléke, a Líceum és a Bazilika látványa fogadja a sétálót.
A Líceum építését 1761-ben kezdték meg Eszterházy Károly püspök kezdeményezésére. Az eredeti elképzelés egy egyetemi szintű oktatási intézmény létrehozása volt, ám a tervekből végül nem lett egyetem. Az épület ennek ellenére a magyar oktatás- és művelődéstörténet egyik jelentős emléke lett.
A monumentális, négyzetes alaprajzú épület négy szárnya tágas belső udvart fog közre. Különleges értékei közé tartozik a díszterem freskódíszítése, a Főegyházmegyei Könyvtár és a csillagászati múzeumnak is otthont adó torony. A csillagvizsgálóhoz kapcsolódó Camera Obscura ugyancsak különleges élményt kínál: a látogatók optikai eszköz segítségével tekinthetnek le a városra.
A Líceum ma az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem központi épületeként is fontos szerepet tölt be, így a történelmi múlt és a mai felsőoktatás egyszerre van jelen falai között.
A Bazilika monumentális épülete
Az Eszterházy tér másik meghatározó látványossága az egri főszékesegyház, amelyet Hild József tervei alapján emeltek a 19. században. A klasszicista építészet egyik legjelentősebb magyarországi alkotása, amely méreteivel és gazdag díszítésével messziről meghatározza a város látképét.
Az épület építése 1831-ben kezdődött, felszentelésére 1837-ben került sor. A főhomlokzat monumentális oszlopai, a lépcsősor és a két torony különleges építészeti együttest alkotnak. A templom belső terében Marco Casagrande szobrászművész alkotásai is megtekinthetők.
A Bazilika és a Líceum közötti térség Eger egyik legszebb építészeti környezete. Akkor is érdemes itt megállni, ha a kirándulás fő célja a Szépasszony-völgy felkeresése.
A történelmi utcákon keresztül a pincesorokig
Az Eszterházy tértől a Deák Ferenc utcán, majd a Telekessy utcán folytathatjuk utunkat. Ezen a környéken található az egykori trinitárius templom, amelyet az egriek hagyományosan Rossz templomként is emlegetnek. Az egykori szerzetesi templom története és építészeti megjelenése külön fejezetet képvisel a város múltjában.
Innen a Király utcán, majd a Szépasszony-völgy felé vezető úton haladva fokozatosan elhagyjuk a belváros sűrűn beépített utcáit. A séta végén feltárul előttünk Eger legismertebb pincevárosa.
A Szépasszony-völgy nem egyszerűen egy borozókkal teli kirándulóhely. A terület Eger szőlészeti és borászati múltjának egyik legfontosabb emléke, amely évszázadok óta szorosan kapcsolódik a város gazdasági és társadalmi életéhez.
Több évszázados múlt a riolittufába vájt pincék között
A völgy történetének egyik fontos dátuma 1774. Ekkor kezdődött az úgynevezett Öregsor pincéinek kialakítása az egri püspök engedélyével. A terület korábban egyházi birtok volt, ezért a pincevágás is engedélyhez kötődött. A borászat fejlődésével egyre nagyobb igény mutatkozott a megfelelő tárolóhelyekre.
Az 1781-es összeírás már 32 borospincét említett a területen. A pincesorok később tovább bővültek, különösen a második világháborút követő időszakban.
A Szépasszony-völgy nevének eredetét ma sem lehet teljes bizonyossággal megállapítani. A legismertebb magyarázatok egyike szerint a szépasszony az ősvallás egyik istenasszonyára, a szerelem istennőjére utal. Egy másik történet egy különösen szép asszonyról szól, aki a környéken árusította borát. Más elképzelések egy úri villa szép asszonyához kapcsolják az elnevezést. Ezek azonban legendák, a név valódi eredete nem tisztázott.
Ami biztos: a Szépasszony-völgy neve az idők során összeforrt az egri borkultúrával.
A tufapincék különleges világa
A völgy egyik legérdekesebb sajátossága a pincék építési módja. A legtöbb borospince a környék vulkanikus eredetű, könnyen faragható riolittufájába készült. Ez a kőzet kiválóan alkalmas föld alatti tárolóterek kialakítására.
A pincékben viszonylag állandó, általában 10–15 Celsius-fokos hőmérséklet uralkodik, ami kedvező környezetet biztosít a bor tárolásához és érleléséhez. A föld alatti járatokban a külső időjárás változásai kevésbé érezhetők, ezért nyáron kellemesen hűvös, télen pedig kiegyenlítettebb hőmérséklet fogadja a látogatókat.
A hagyományos pincékben az előtér és a borház mellett kisebb vendégfogadó helyiségek is kialakultak. Régen a gazdák itt fogadták ismerőseiket, barátaikat, a bort pedig gyakran a hordók közül, lopó segítségével töltötték a poharakba.
A régi pincevilág hangulata ma is sok helyen felismerhető, bár a vendéglátás az elmúlt évtizedekben jelentősen átalakult. A pincék egy része ma már szervezett borkóstolóknak, csoportos programoknak és turisztikai rendezvényeknek ad helyet.
A Szépasszony-völgy ma már egész napos program
A korábbi, elsősorban borozásra épülő pincevilág mára sokszínű turisztikai célponttá fejlődött. A pincesorok között sétálva borászatokat, éttermeket, vendéglátóhelyeket és különböző rendezvénytereket találunk.
A látogatók megismerkedhetnek az Egri Bikavérrel, az Egri Csillaggal és a borvidék további jellegzetes boraival. A borkóstolók során nemcsak az egyes borfajták ízvilága, hanem az egri szőlőtermesztés és borkészítés hagyománya is megismerhető.
A völgyben a borászat mellett a gasztronómia és a közösségi programok is fontos szerepet kapnak. A rendezvényhelyszínek, a szabadtéri programok és a parkosított területek a borfogyasztáson túl is tartalmas kikapcsolódást kínálnak.
A Márai Aktív Turisztikai Látogatóközpont és a hozzá kapcsolódó szabadtéri színpad szintén a völgy programkínálatát bővíti. A helyszínen az év különböző időszakaiban kulturális és közösségi rendezvényeket is tartanak.
A Szépasszony-völgy így már nem kizárólag a bor szerelmeseinek úti célja: a városba érkező családok, kirándulók és turistacsoportok számára is kínál programokat.
Egy séta, amely Eger több arcát is megmutatja
A Szépasszony-völgy különlegessége abban rejlik, hogy egyszerre őrzi a régi egri boros hagyományokat és alkalmazkodik a mai turizmus igényeihez. A történelmi pincesorok között sétálva könnyű elképzelni, milyen lehetett az a világ, amikor a borospincék még elsősorban a helyi gazdák mindennapi munkájának helyszínei voltak.
A völgy ugyanakkor folyamatosan változik. A régi pincék mellett új vendéglátóhelyek jelentek meg, a korábbi gazdasági területből pedig Eger egyik legismertebb turisztikai központja alakult ki.
Aki igazán szeretné megismerni ezt a városrészt, annak érdemes nem csupán egyetlen pincébe betérnie, hanem végigsétálnia a pincesorokon, megfigyelnie a tufába vájt bejáratokat, a különböző szinteken elhelyezkedő pincéket és a völgy sajátos épített környezetét.
A belvárostól induló kirándulás így több mint egyszerű séta egy borozóhely felé. Eger történelmi épületeitől a több évszázados borkultúráig vezet, és közben megmutatja, hogyan vált a város egyik legjellegzetesebb hagyománya országosan ismert turisztikai látványossággá.
Források
Eger város – Negyedik séta: Szépasszony-völgyi kirándulás
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – Szépasszony-völgy
Eger településterv – Megalapozó vizsgálat
Borítókép: Egri Csillag Teraszok a Szépasszony-völgyben - Egri Borvidék
