Eger egyik legismertebb épülete eredetileg nem főiskolának, hanem egy nagyszabású egyetemnek készült. A Líceum falai között évszázadok óta folyik az oktatás, de az épület története jóval több egy felsőoktatási intézmény múltjánál. Egy püspök nagyszabású álmát, építészek munkáját, a magyar tanítóképzés kezdeteit és több generációnyi egri diák életét őrzi.
A régi felvételen az egykori Tanárképző Főiskola belső udvara és a mögötte feltáruló egri városkép látható. A fénykép egy olyan korszakot idéz, amikor az épületet országszerte Tanárképző Főiskolaként ismerték, miközben falai között már több mint két évszázados oktatási hagyomány folytatódott.
Egy püspöki álom, amelyből Eger egyik legnagyobb építkezése lett
A történet Barkóczy Ferenc püspök elképzelésével kezdődött. Ő határozta el, hogy Egerben egyetemet kell létrehozni, és ennek érdekében megbízta Gerl József építészt az épület terveinek elkészítésével.
A munkát utódja, Eszterházy Károly püspök folytatta, aki jóval nagyobb szabású oktatási központot képzelt el. Az eredeti elképzelésekhez képest az épület tervei jelentősen bővültek: könyvtár, díszterem, kápolna és csillagászati torony is helyet kapott a koncepcióban.
A kivitelezés irányítását később Fellner Jakab vette át. Gerl korábbi terveit felhasználta, de módosításokat is végzett rajtuk, különösen a főhomlokzat kialakításán.
Az építkezés 1765-ben kezdődött, és az épület 1774-re olyan állapotba került, hogy megkezdődhetett benne az oktatás. A hatalmas, négyszög alaprajzú épületegyüttes Eger városképének meghatározó részévé vált.
Négy fakultás helyett hárommal indult az oktatás
Eszterházy Károly négy fakultásos egyetemet szeretett volna létrehozni. Az elképzelés azonban nem valósult meg teljesen, mert az uralkodói engedélyt nem sikerült megszereznie.
Az 1774-ben megnyitott intézményben három területen, jogi, teológiai és filozófiai képzésekkel indult meg az oktatás.
A későbbi évek sem alakultak egyszerűen. Az 1777-ben kiadott Ratio Educationis következtében 1784-ben megszüntették a filozófiai és jogi oktatást, majd 1786-ban a papneveldét is Pestre helyezték át.
Eszterházy azonban nem mondott le az oktatási központ fenntartásáról. II. József halála után újraindította a filozófiai képzést, visszaállította a jogakadémiát, és a hittudományi oktatás is ismét Egerben működött.
A Líceum tehát már a kezdetektől többet jelentett egy reprezentatív épületnél: a püspök egy egész város oktatási és szellemi életét kívánta köré szervezni.
A magyar tanítóképzés egyik fontos helyszíne
A Líceum történetének következő jelentős fejezete a magyar nyelvű tanítóképzéshez kapcsolódik.
Pyrker János László érsek 1828-ban alapította meg Egerben az első magyar nyelvű tanítóképző intézetet. Ez fontos lépés volt a hazai pedagógusképzés fejlődésében, hiszen a tanítói hivatásra való felkészítés immár szervezett intézményi keretek között történhetett.
A tanítóképző 1852-ben költözött át a Líceumba, ahol hosszú időn keresztül működött. Az intézmény nemcsak az egri, hanem a környékbeli települések oktatási életére is hatással volt.
A második világháború utáni átalakulások újabb változást hoztak. Az 1948-ban alapított Pedagógiai Főiskola 1949-ben Debrecenből Egerbe költözött. Az intézmény később Tanárképző Főiskolaként vált országosan ismertté.
1950-től önálló főiskolai intézményként működött, és évtizedeken keresztül meghatározó szerepet töltött be a magyar pedagógusképzésben.
Ho Si Minh nevét is viselte az egri főiskola
A Líceum és az itt működő főiskola történetének kevésbé ismert fejezete a névváltoztatások időszaka.
Az egri Tanárképző Főiskola 1969-ben a vietnámi politikus Ho Si Minh nevét vette fel. Ez az elnevezés a korszak politikai és intézményi viszonyait tükrözte.
A rendszerváltozás közeledtével ismét napirendre került a névváltoztatás. Több név is felmerült, végül 1989-ben az intézmény Eszterházy Károly nevét választotta.
Így kapta vissza az építtető püspök nevét az a felsőoktatási intézmény, amelynek története éppen az ő egyetemi elképzeléseivel kezdődött.
A belső udvar és az épület különleges terei
A Líceum nemcsak kívülről monumentális. A négyzet alakú belső udvart körülölelő épületszárnyak szimmetrikus rendszere az épület egyik legjellegzetesebb építészeti megoldása.
Az épületben három különösen nagy méretű, két emelet magasságú terem található. Ezek közül az egyik a díszterem, amely a Bazilika felé néz, a másik a Főegyházmegyei Könyvtár, míg az északi oldalon egykor az intézeti kápolna működött.
A Főegyházmegyei Könyvtár különösen értékes része az épületnek. Eszterházy Károly eredetileg az egyetem működését segítő tudományos gyűjteménynek szánta. A püspök jelentős anyagi áldozatokat hozott a könyvek beszerzéséért, és külföldről is vásároltatott ritka köteteket, kódexeket.
A könyvtárat végül a tanulni vágyók előtt is megnyitották, és Magyarország második nyilvános könyvtáraként tartják számon.
Eger látképe a Líceum tornyából
Az épület keleti traktusa fölött emelkedik az 53 méter magas csillagászati torony. Ez a rész különösen érdekes, hiszen Eszterházy elképzeléseiben a természettudományoknak és a csillagászatnak is fontos szerep jutott.
A toronyhoz kapcsolódik a Camera Obscura, vagyis a sötétkamra is, amely az egyik legkülönlegesebb egri műszaki-tudományos emlék.
Működési elve egyszerű, mégis lenyűgöző: egy optikai rendszer segítségével a külvilág élő képe egy elsötétített helyiségben jelenik meg. A látogató így a toronyból, különleges vetített képen keresztül figyelheti meg Eger utcáit, házait és a város életét.
A szerkezetet Hell Miksa csillagászati tevékenységéhez is kapcsolják. A toronyból nyíló panoráma pedig nemcsak a tudomány iránt érdeklődőknek jelent különleges élményt, hanem a város történelmi látképének megismeréséhez is egyedülálló lehetőséget kínál.
Egy épület, amelynek története ma is folytatódik
A Líceum az évszázadok során többféle oktatási intézménynek adott otthont. Volt az egyetemi oktatás nagy reményű központja, a tanítóképzés helyszíne, majd az országosan ismert egri Tanárképző Főiskola otthona.
Ma az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem központi épületeként működik. A korábbi főiskolai évtizedek emlékei mellett továbbra is jelen van benne az a szellemiség, amelyet Barkóczy Ferenc és Eszterházy Károly annak idején megálmodott.
A Líceum története jól mutatja, hogy egy épület jelentősége nemcsak az építészeti értékeiben mérhető. Generációk tanultak itt, tanárok készültek a hivatásukra, és olyan tudományos, kulturális hagyomány alakult ki falai között, amely Eger városának arculatát is meghatározta.
Aki ma végigsétál az Eszterházy téren, talán elsősorban a város egyik legszebb barokk épületét látja. Pedig a homlokzat mögött egy több mint két és fél évszázados oktatástörténet rejlik.
Források
Minden, ami Eger – Milyen is volt Eger pár évtizede
Minden, ami Eger – Iskolaváros és kulturális központ
Minden, ami Eger – A Líceumi Pinceklub
Minden, ami Eger – Eger szeme: ahol a csillagászat, a fizika és a város panorámája találkozik
Egri Líceum – Eger város ismertető kiadványa
Az egri Líceum 250 éve – történeti tanulmány
Nemzeti Archívum – Az egri Tanárképző Főiskola, 1974
Nemzeti Archívum – Egri látkép a főiskola kilátójából, 1974
Summáját írom – Eger: Tanárképző Főiskola épülete belső udvarral és városi látképpel
Borítókép: Az egri Tanárképző Főiskola belső udvara és a háttérben feltáruló városi látkép. Forrás: Summáját írom – helyismereti képeslapgyűjtemény.