Gárdonyi Géza 1897-ben érkezett Egerbe. Nem egyszerűen új lakóhelyet keresett: olyan városra és otthonra vágyott, ahol egészségi állapota ellenére nyugodtan dolgozhat, elmélyülhet az írásban, és végre megtalálhatja azt a szellemi szabadságot, amelyre régóta vágyott. A főváros nyüzsgésétől távol, az egri vár közelében talált rá arra a házra, amely később életének meghatározó helyszíne lett. Itt születtek legjelentősebb művei, köztük az Egri csillagok is. Egykori otthona ma emlékházként őrzi az író személyes tárgyait, könyveit és mindennapjainak emlékeit.
Egy döntés, amely Eger történetét is megváltoztatta
Gárdonyi Géza Agárdpusztán született 1863-ban. Tanulmányait követően tanítóként dolgozott, majd újságírói pályára lépett. Megfordult Győrben, Szegeden, Aradon és Budapesten is. Sokféle tapasztalatot szerzett, de egyre inkább olyan helyet keresett, ahol zavartalanul foglalkozhat az irodalommal.
1897-ben költözött Egerbe. A város nem volt számára teljesen ismeretlen, hiszen korábban is kötődött hozzá. A költözésben az egészségi állapota, a fővárosi élet nyüzsgése és az alkotói szabadság iránti igénye egyaránt szerepet játszott.
Egerben hamar megtalálta azt a környezetet, amelyet keresett. Az egri vár látványa, a történelmi város hangulata és a nyugodtabb élet lehetősége mind hozzájárultak ahhoz, hogy végleges otthonként tekintsen a városra.
Egerbe érkezését később különös képpel fogalmazta meg. Magát olyan szőlővesszőhöz hasonlította, amely idegenből került ide, de az egri tőkén hozott termést. A hasonlatban benne van az egész egri kötődése: nem itt született, mégis a város lett az a hely, ahol igazán kiteljesedhetett.
A roskatag házból saját világot teremtett
A kiválasztott ház akkoriban a környék egyetlen épületeként meglehetősen rossz állapotban volt. Gárdonyi azonban meglátta benne a lehetőséget. Nem fényűző otthont keresett, hanem olyan helyet, amely megfelelhet a munkájának és az elképzelt életformájának.
Sokat dolgozott azon, hogy a házat lakhatóvá és otthonossá tegye. A családja számára egy nagyobb házat is építtetett a kisebb lakóépület mellett, így egyszerre teremthette meg a családi együttlét és a visszavonult alkotómunka lehetőségét.
Az író különösen szerette a természet közelségét. A házhoz tartozó területet fokozatosan alakította át. A város vezetése a háza előtti szabad területet is neki adományozta, később pedig további földeket vásárolt a környéken.
A Mártonffy-réttől megszerzett területen botanikus kertet alakított ki. Külföldi utazásairól, többek között Törökországból, Olaszországból és Franciaországból növényeket hozott, amelyeket egri kertjében honosított meg. Fenyők, tuják, virágok és dísznövények kerültek a kertbe. A növények gondozásával maga is sokat foglalkozott, kertészkedési ismereteit eleinte könyvekből, később saját tapasztalataiból szerezte.
A kertnek különböző részei voltak: virágoskert, gyümölcsös és sétakert. A területet utak, bokrok és szobrok tették változatossá. A ház hosszú tornáca szintén fontos része volt az otthonnak. Gárdonyi esős időben itt pipázgatott, sétált, és figyelte a körülötte lévő világot.
Így alakult ki az a különleges környezet, amelyet az író találóan kis falunak nevezett a városon belül.
A dolgozószoba, ahol az Egri csillagok megszületett
A ház legfontosabb helyisége kétségkívül Gárdonyi dolgozószobája. Itt áll az íróasztal, amely mellett számos művén dolgozott. Az asztal fölötti ablak természetes fénnyel világítja meg a munkafelületet, a falak mentén pedig könyvszekrények sorakoznak.
Gárdonyi számára az olvasás és a tanulás ugyanolyan fontos volt, mint maga az írás. Könyvtára nem csupán díszletként szolgált: munkájának, kutatásainak és érdeklődésének mindennapi hátterét jelentette.
A dolgozószobában született meg az Egri csillagok is, amely az 1552-es egri várvédelmet állította a magyar történelmi emlékezet középpontjába. A regény nemcsak Eger hírnevét növelte, hanem az ország egyik legismertebb történelmi művévé vált.
Ugyanebben az alkotói környezetben dolgozott más jelentős regényein is. A láthatatlan ember az ókori hun világba vezeti az olvasót, az Isten rabjai pedig a középkori Magyarországot idézi meg.
Az előszobában az író könyvei mellett utazóbőröndje és vándorbotja is látható. A szekrény tetején az egri várban gyűjtött ágyúgolyó-töredékek őrzik a történelmi környezethez fűződő kapcsolatát.
A dolgozószobában található Shakespeare-alakos tintatartó is az író személyes világának egyik érdekes darabja.
Nemcsak író volt: festett, zenélt és fényképezett is
Gárdonyi érdeklődése messze túlmutatott az irodalmon. A házban megtekinthető tárgyakból is kiderül, hogy sokoldalú ember volt.
Hálószobájában található rézágya, zongorája és hegedűtokjai. A falakon olyan képek is láthatók, amelyek közül többet maga készített. A festészet és a zene ugyancsak fontos szerepet töltött be az életében.
A fényképezés szintén érdekelte. Fényképezőgépével megörökítette a környezetét, az embereket és azokat a pillanatokat, amelyek felkeltették a figyelmét. Nem csupán megfigyelője volt az őt körülvevő világnak, hanem igyekezett annak részleteit többféle módon megőrizni.
Ez a sokoldalúság különösen érdekessé teszi az emlékházat. A látogató nemcsak az írót ismerheti meg, hanem azt az embert is, aki a könyvek, a természet, a zene és a képzőművészet világában egyaránt otthonosan mozgott.
A család és a visszavonult élet
Gárdonyi egri otthona a családi élet és a magányos alkotómunka kettősségét is tükrözte. A nagyobb ház a család számára biztosított helyet, míg a kisebb épületben az író a saját elképzelései szerint rendezhette be mindennapjait.
A visszavonultság azonban nem jelentett teljes elszigetelődést. A környék gyerekei ismerték és szerették a mesélő írót. A helyi történetek szerint gyakran körbevették, amikor hazafelé tartott, mert mindig akadt számára egy újabb történet vagy mese.
Az ilyen találkozások jól mutatják, hogy Gárdonyi nemcsak könyvein keresztül volt jelen Eger életében. A város lakói személyesen is ismerték, és különleges alakjává vált az egri mindennapoknak.
1907-ben házassága válással végződött, ezt követően pedig egyre inkább a visszavonult életet választotta. Az írás, az olvasás, a kertészkedés és a természet megfigyelése töltötte ki napjait.
Eger lett az otthona élete végéig
Gárdonyi Géza 1922. október 30-án halt meg. Életének utolsó huszonöt évét Egerben töltötte, és a város iránti ragaszkodása halála után is meghatározó része maradt az egri emlékezetnek.
A város már életében elismerte munkásságát. Amikor a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választották, Eger közgyűlése a Takács utca nevét Gárdonyi Géza utcára változtatta.
Az író ezt nagy megtiszteltetésnek tekintette. Úgy érezte, hogy a várostól olyan elismerést kapott, amelyet korábban talán nem is remélt. Megköszönte a gesztust, és megfogadta, hogy tovább dolgozik a nemzet művelődéséért és Egerért.
Sírja az egri várban található, sírfeliratán pedig mindössze ennyi olvasható: „Csak a teste”.
Az emlékház, amely ma is őrzi Gárdonyi világát
Az egykori lakóház 1952 óta működik emlékmúzeumként. A kiállítás különlegessége, hogy a látogatók az író egykori életterébe léphetnek be. A berendezés, a személyes tárgyak és a dolgozószoba hangulata közelebb hozzák azt a világot, amelyben Gárdonyi élt és alkotott.
A ház mögött Somogyi Árpád Gárdonyit ábrázoló szobra áll. A kert időközben kisebb lett az író életében ismert területnél, de a régi növények közül több ma is emlékeztet az általa kialakított környezetre.
Az intézmény napjainkban Gárdonyi Géza Emlékház és Közösségi Ház néven működik. A kert és a ház nemcsak múzeumi látogatásoknak ad helyet, hanem kulturális közösségi térként is szolgál.
Aki ma felkeresi a Gárdonyi Géza utca 28. szám alatti épületet, egy olyan egri helyszínt ismerhet meg, ahol a város története és a magyar irodalom története szorosan összekapcsolódik.
Az emlékház jelenlegi tájékoztatása szerint keddtől vasárnapig 10 és 16 óra között látogatható, hétfőn zárva tart. A kert november 3. és március 14. között naponta 7:30-tól 18 óráig tart nyitva. A látogatás előtt érdemes ellenőrizni az esetleges ünnepi vagy rendkívüli nyitvatartást.
Gárdonyi a Bibi című regényében a visszavonult élet értékéről is írt. Gondolata ma is jól illik ehhez az egri kerthez és házhoz:
„Sokan azt vélik, hogy aki visszavonultan él, nem történik vele semmi. Pedig dehogynem! Aki visszavonultan él, nagyobb világot fedez fel, mint aki utazik.”
Talán ez az idézet foglalja össze legjobban, mit jelentett Gárdonyi számára az egri otthon. Nem csupán egy házat talált a városban, hanem egy olyan világot teremtett magának, amelyben élete végéig alkothatott. Eger pedig azzal, hogy megőrizte egykori otthonát, ma is lehetőséget ad arra, hogy megismerjük az írót a regényein túl, személyes tárgyain, mindennapjain és kedves kertjén keresztül.
Források
Minden, ami Eger – Gárdonyi Géza magát egy szőlővesszőhöz hasonlította
Minden, ami Eger – Gárdonyi Géza munkásságát ünnepeljük Egerben
Minden, ami Eger – 103 éve hunyt el Gárdonyi Géza
Gárdonyi Kert – Gárdonyi Géza egri otthona
Mozaik Múzeumtúra – Gárdonyi Géza Emlékház
Borítókép: Gárdonyi Géza egykori egri otthona, az emlékház és kertje.- Fotó: Szinok Gábor