Eger és térsége
Facebook  •  RSS
Minden, ami Eger
Eger és térsége – hírek, történetek, programok
Eger város körvonalrajza
✉HÍRLEVÉLFeliratkozás
Dátum
NÉVNAP: — HOLNAP: —
FRISS HÍREK ➜

Eger belvárosában, a Jókai Mór utca 5. szám alatt ma a Raiffeisen Bank egyik fiókja működik. Az épület helye azonban egészen más történetet is őriz: itt nyitotta meg 1932-ben saját textil- és konfekcióüzletét Székely Endre, akit az egriek Bandi bácsiként ismertek. Üzlete a város és környéke egyik ismert kereskedése volt, ő és felesége pedig hosszú időn át a belvárosi élet meghatározó személyiségei közé tartoztak.

1932 – Megnyílt Székely Endre textilüzlete

Székely Endre (1898–1978) Egerben született, eredeti családneve Schwarcz volt. A kereskedelem iránti érzéke már fiatalon megmutatkozott. Családja anyagi helyzetének romlása miatt két gimnáziumi osztály után abba kellett hagynia a tanulmányait, ezért kereskedőtanoncnak állt.

Első munkahelye a Széchenyi és a Bajcsy-Zsilinszky utca sarkán, a Széchenyi utca 2. szám alatt működő Kardos üzlet volt. Itt idővel üzletvezető lett, majd megszerezte azt a szakmai tapasztalatot, amelyre későbbi önálló vállalkozását alapozhatta.

1932-ben megnyitotta saját üzletét a mai Raiffeisen Bank helyén, a Jókai Mór utca 5. szám alatt. A textil- és konfekcióüzlet gazdag választékával, fővárosi színvonalú kínálatával nemcsak az egri vásárlók körében vált ismertté, hanem a környező településekről is érkeztek ide vásárlók.

A kereskedés hosszú időn át a helyi üzleti élet egyik ismert szereplője volt.

Székely Endre élete és a történelem fordulatai

Székely Endre életét jelentősen meghatározta a 20. század történelme. A második világháború kitörése után munkaszolgálatra hívták be, ahonnan szerencsésen visszatérhetett szülővárosába.

Visszaemlékezésében az egri zsidóság tragédiájáról is beszámolt. Elmondása szerint a háború előtt Egerben mintegy 2200 zsidó ember élt, a holokausztot követően azonban mindössze körülbelül 200-an maradtak életben.

Családját is súlyos veszteségek érték. Első feleségétől, Fränkel Iréntől született két gyermeke, Gabriella és Judit, akik a holokauszt áldozatai lettek. Második felesége az egri származású Róth Katalin (1915–1991) volt. Házasságukból Gábor fiuk született 1948-ban.

Székely Endre a háború után is aktív szerepet vállalt a város közéletében. Részt vett a Szociáldemokrata Párt munkájában és a szakszervezeti mozgalomban, egy ideig a Kereskedelmi Dolgozók Szakszervezetének Heves megyei titkára volt.

A városi képviselőtestület tagjaként javasolta, hogy Frank Tivadar városi főjegyzőről utcát nevezzenek el.

1952 – Az üzlet államosítása előtt

A háború utáni politikai és gazdasági változások a magánkereskedőket is egyre nehezebb helyzetbe hozták.

1952-ben, az államosítás előtti utolsó pillanatban Székely Endre leadta üzletét. Az ezt követő években többször is munka nélkül maradt. Családja megélhetésének biztosítása érdekében saját készítésű kötött zoknikat árult a piacon.

1957-ben ismét visszatérhetett a kereskedelembe. A Heves Megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalatnál a Dobó téri Sport-, Hangszer- és Játékbolt vezetője lett.

Munkája mellett nagy figyelmet fordított a fiatal kereskedők képzésére és szakmai oktatására. Fontosnak tartotta, hogy a következő generáció tagjai is megfelelően elsajátítsák a kereskedői szakmát.

1957 után a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetségének helyi szervezetében is tevékenykedett, ahol a kereskedők érdekeinek képviseletében vállalt szerepet.

1977 januárjában az egri zsidó hitközség elnökévé választották.

  1. január 7-én hunyt el Egerben. Az egri izraelita temetőben helyezték örök nyugalomra.

Bandi bácsi és Kati néni – Ismert alakjai voltak a régi Egernek

Székely Endre nemcsak kereskedőként, hanem közismert egri polgárként is emlékezetes maradt.

Feleségével együtt a belváros mindennapi életének ismert szereplői voltak. Bandi bácsi alakja hozzátartozott az egri utcák megszokott képéhez, népszerűségét pedig felesége, Kati néni is tovább növelte.

Kati néni apró trafikja a társasági élet egyik fontos találkozóhelyének számított. Különösen a fiatalok és a diákok körében volt népszerű. Olyan különlegességeket is lehetett itt kapni, amelyek akkoriban még ritkaságnak számítottak.

A rágógumi, a robbanós cukor és a beat-együttesek képei igazi vonzerőt jelentettek a fiatalok számára. A diákok szinte kézről kézre adták egymásnak a kilincset.

A trafik így nem csupán egy apró üzlet volt, hanem a régi egri városi élet egyik emlékezetes helyszíne is.

Székely Endre története jól mutatja, hogy egy belvárosi üzlethelyiség múltja sokkal több lehet egyszerű kereskedelmi történetnél: egy család életútja, egy város társadalmi változásai és több generáció személyes emlékei kapcsolódhatnak ugyanahhoz a címhez.

A Jókai Mór utca 5. napjainkban – Raiffeisen Bank

A Jókai Mór utca 5. szám ma is a kereskedelmi és szolgáltató élet egyik belvárosi helyszíne, de az egykori textilüzlet helyén már bankfiók működik.

A Raiffeisen Bank egri fiókja a belvárosban, a Jókai Mór utca 5. szám alatt található. A pénzintézet lakossági, prémium, kisvállalati és önkormányzati ügyfeleket is kiszolgál.

A bank hivatalos fiókkeresője szerint az egri kirendeltség mellett bankautomata is rendelkezésre áll, amely a hét minden napján, napi 24 órában használható.

A mai bankfiók és az egykori Székely-féle textilüzlet ugyanahhoz a belvárosi címhez kötődik. A hely történetének különlegessége, hogy a mai pénzügyi szolgáltatás mögött egykor egy ismert egri kereskedő családi vállalkozása állt.

A Jókai Mór utca 5. szám tehát nemcsak egy bankfiók címe: a régi egri kereskedelem és a város egykori polgári életének egyik emlékét is őrzi.

Források

Egrimagazin – 2015. május: Székely Endre (1898–1978), Dr. Szeckó Károly helytörténeti írása

Egermemorial – Dr. Csank István ügyvéd visszaemlékezése az egri zsidókról

Raiffeisen Bank – Eger, Jókai Mór utca 5., hivatalos bankfiók-adatlap

Borítókép: A Raiffeisen Bank mai épülete Egerben, a Jókai Mór utca 5. szám alatt. Fotó: Szinok Gábor, 2026.

Szerkesztői nyilatkozat
A „Minden, ami Eger” oldalán megjelenő tartalmak elsődleges célja a tájékoztatás, valamint Eger és térsége eseményeinek, értékeinek, történetének és közéletének bemutatása. Törekszünk arra, hogy írásainkban a rendelkezésünkre álló információkat pontosan, tényszerűen és lehetőség szerint több forrás alapján közvetítsük.
Közéleti vagy politikai témák feldolgozásakor célunk a tárgyilagos tájékoztatás és a releváns nézőpontok bemutatása. Az ilyen témájú cikkek közlése önmagában nem jelenti valamely politikai párt, szervezet, jelölt vagy közéleti szereplő támogatását.
A cikkekben szereplő információk a közzétételkor rendelkezésre álló adatokon és megjelölt forrásokon alapulnak. Amennyiben új, hiteles információ válik ismertté, a tartalmakat szükség szerint pontosíthatjuk vagy frissíthetjük.
Az oldalon megjelenő tartalmak általános tájékoztatásul szolgálnak, és nem minősülnek jogi, pénzügyi, egészségügyi vagy más személyre szabott szakmai tanácsadásnak.
Következő
This is the most recent post.
Előző
Régebbi bejegyzés
 
Top