Eger és térsége
Facebook  •  RSS
Minden, ami Eger
Eger és térsége – hírek, történetek, programok
Eger város körvonalrajza
✉HÍRLEVÉLFeliratkozás
Dátum
NÉVNAP: — HOLNAP: —
FRISS HÍREK ➜

Fazola Henrik neve elválaszthatatlan Eger történetétől. A XVIII. századi vasművesség európai hírű mestere nemcsak különleges kovácsoltvas alkotásaival gazdagította a várost, hanem a magyar vaskohászat fejlődésében is úttörő szerepet vállalt. Munkáinak legszebb darabjai ma is megcsodálhatók az egri Megyeházán. Élete azonban korántsem volt olyan sikeres, mint amilyen értékes örökséget hagyott maga után: tehetsége, alkotóereje és a vasipar iránti megszállottsága ellenére súlyos anyagi nehézségek között élte utolsó éveit.

Würzburgból Egerbe – egy különleges tehetség története

Fazola Henrik (1730 körül – 1779) a németországi Würzburgban született. Gróf Barkóczy Ferenc egri püspök hívására érkezett Magyarországra, és 1758-ban már Egerben dolgozott. A korabeli városban nagy szükség volt a képzett mesterekre, hiszen a püspöki építkezések és a város fejlődése számos különleges szakmunkát igényelt.

A würzburgi lakatosmester hamar bizonyította rendkívüli tehetségét. Munkáiban a használati tárgyak készítése és a művészi kovácsolás szinte elválaszthatatlanná vált. Vasból olyan díszítőelemeket, kapukat és szerkezeteket alkotott, amelyek nemcsak a mesterségbeli tudását, hanem kivételes művészi érzékét is megmutatták.

Magánéletéről kevesebbet tudunk. Hosszú ideig egyedül élt, majd 1767-ben feleségül vette Linczin Anna Mária hímzőnőt. Egy évvel később öccsét, Fazola Lénárdot is Egerbe hívta, akire lakatosműhelyének vezetését bízta. Édesanyja és két nővére szintén a városban élt.

A mester egri lakóháza a Bródy Sándor utca 4. szám alatt állt. A ház mérete és kialakítása jól érzékeltette, hogy Fazola jelentős megbecsülésnek örvendő, jó jövedelmű iparos volt.

Az egri Megyeháza, ahol ma is él Fazola művészete

Fazola Henrik legismertebb egri alkotásai a Megyeházához kötődnek. Az épület kovácsoltvas kapui a magyar barokk és rokokó vasművesség különleges emlékei, amelyek évszázadok elteltével is a város legjellegzetesebb művészeti értékei közé tartoznak.

A mester 1758 és 1761 között készítette el az épület jelentős vasmunkáit. A vármegyei levéltár helyiségeihez díszes vasalt ajtókat, akantuszleveles pántokat és különleges zárszerkezeteket alkotott. A belső ajtók finom barokk levéldíszei ugyancsak a művészi igényességéről tanúskodnak.

A Megyeháza földszintjén található két híres vaskapu közül különösen érdekes a címeres kapu és a szőlőfürtökkel díszített kapu.

A jobb oldali, címeres kapu eredetileg a második emeleti folyosót zárta le, és csak később került jelenlegi helyére. Középen Magyarország címere látható barokk koronával, mellette Heves vármegye címere. A harmadik címer, gróf Barkóczy Ferencé, csak később, 1896 körül került a kapura. Ennek készítőjét nem ismerjük.

A bal oldali folyosót lezáró szőlőkapu különösen szép utalás a térség hagyományaira. A kapuszárnyak fölött három gondosan kidolgozott szőlőfürt jelenik meg, amelyek Heves megye szőlő- és borkultúráját idézik.

A kapuk nem egyszerűen épületdíszek. A korabeli mesterségbeli tudás, a művészi fantázia és a helyi jelképek találkozását őrzik. Érdemes megállni előttük, és közelebbről is megfigyelni a részleteket: a levelek hajlatait, a díszítőelemeket, a címereket és a kovácsoltvas formák gazdagságát.

A felsőtárkányi Fuorcontrasti kastély és a nazarénus kolostor

Fazola egri munkássága előtt és mellett más jelentős megbízásokat is kapott. Első számottevő alkotásai közé tartozott a felsőtárkányi Fuorcontrasti kastély és a nazarénus kolostor számára készített vasmunkák sora.

A két épület története azonban szomorú fordulatot vett: Eszterházy Károly püspök idején mindkettőt lebontották. Így az egykori épületekhez kötődő művészi alkotások sorsa is megpecsételődött.

Fazola egri munkái viszont szerencsésen fennmaradtak, és ma is lehetőséget adnak arra, hogy megismerjük a XVIII. századi magyar vasművesség egyik kiemelkedő képviselőjének alkotásait.

A művészi kovácsolástól a vasgyártásig

Fazola Henrik érdeklődése idővel messze túlnőtt a lakatosmesterségen. Az 1760-as évek közepén egyre inkább a vasérc kitermelése és ipari feldolgozása foglalkoztatta. Felismerte, hogy a magyarországi vasipar fejlődéséhez nem elegendő a kiváló kézművesmunka: korszerűbb termelési háttérre, kohókra és megfelelő nyersanyagellátásra is szükség van.

Az Uppony környékén talált vasérclelőhelyek kiaknázására és feldolgozására összpontosított. Hatalmas vállalkozásba kezdett, és 1771–1772-ben felépítette az ómassai nagyolvasztót, amely a hazai vaskohászat történetének egyik fontos korai létesítménye lett.

A munkához stájer szakembereket is hívott, hiszen a vasolvasztás és a feldolgozás olyan speciális ismereteket követelt, amelyekkel a korszak tapasztalt kohászai rendelkeztek.

A termeléshez szükséges energiát a Szinva-patak vizének felhasználásával biztosították. A hámorok nehéz vaskalapácsait vízikerék hajtotta, így a természet erejét állították az ipari termelés szolgálatába.

Az ómassai kohó nem pusztán egy újabb műhely volt: Fazola olyan ipari vállalkozást szeretett volna létrehozni, amely hosszú távon is meghatározó lehet a magyar vasgyártásban.

A zseniális mester, akit az üzleti élet nem kímélt

A vállalkozás termékei jó minőségűek voltak, a gazdasági eredmények mégsem igazolták Fazola reményeit. A jelentős beruházások, a működtetés költségei és a szükséges tőke előteremtése egyre nagyobb terhet jelentettek számára.

Minden kapcsolatát megpróbálta felhasználni, hogy bécsi tőkés köröktől pénzügyi támogatást szerezzen, de próbálkozásai nem jártak sikerrel.

Fazola Henrik kivételes alkotó volt, ám a vállalkozás gazdasági irányításához szükséges üzleti érzék és pénzügyi háttér nem állt megfelelő mértékben rendelkezésére. A művészet, a technika és az ipari fejlődés iránti elkötelezettsége sokkal erősebbnek bizonyult, mint az anyagi lehetőségei.

Életének utolsó éveiben komoly pénzügyi nehézségekkel küzdött. Második felesége, Karl Tekla két gyermekkel, Frigyessel és Borbálával ajándékozta meg. Fia, Fazola Frigyes később apja nyomdokain haladt tovább, és a vasfinomításban ért el jelentős eredményeket. Munkásságával hozzájárult a diósgyőri vasgyár fejlődéséhez és felvirágoztatásához.

Fazola Henrik emléke Egerben és Ómassán

Fazola Henrik 1779-ben, viszonylag fiatalon hunyt el. Hamvai a hámori temetőben nyugszanak, sírjának pontos helye azonban nem ismert. 2005-ben jelképes díszsírhelyet állítottak emlékére, második felesége sírjának közelében. Az emlékmű Seregi György alkotása.

Egerben több helyen is találkozhatunk az emlékével. Nevét utca viseli, egykori lakóháza a Bródy Sándor utca 4. szám alatt található, a Szent-Györgyi Albert Általános Iskola udvarán pedig Laborcz Ferenc Fazola Henriket ábrázoló szobra áll. Olajportréját a Dobó István Vármúzeum őrzi.

A róla elnevezett Fazola Henrik utca története is érdekes helytörténeti kapcsolatot jelent. A Dobó utca közeléből nyíló kis belvárosi utca korábban Vadász utca volt, és 1957-ben kapta a híres vasműves nevét. A környéken egykor Fazola műhelye is működött.

A mester életét és munkásságát az utókor irodalmi formában is feldolgozta. Halálának 200. évfordulójára, 1979-ben mutatták be Kriston Béla A megszállott című színpadi művét a Miskolci Nemzeti Színházban. A darab regényváltozata 1983-ban jelent meg.

Egy ember, aki többet hagyott hátra, mint amennyit életében elért

Fazola Henrik története különleges példája annak, amikor egy ember egész életét egy nagyobb cél szolgálatába állítja. Egerben művészi kovácsoltvas alkotásokat hagyott ránk, Ómassán pedig a magyar vaskohászat fejlődésének egyik fontos alapját teremtette meg.

A Megyeháza kapui ma is őrzik kézjegyét. Aki elhalad előttük, talán első pillantásra csak gyönyörű, régi kovácsoltvas díszítményeket lát. Ha azonban ismeri a mögöttük álló történetet, már egy egész élet munkáját, küzdelmét és elhivatottságát is felismerheti bennük.

Nem véletlenül kapta életének feldolgozása a A megszállott címet. Fazola Henrik valóban olyan ember volt, akit nem csupán a mestersége, hanem egy nagyobb ipari és művészeti cél hajtott. Bár életében nem sikerült minden tervét megvalósítania, alkotásai és ipartörténeti öröksége évszázadok múltán is emlékeztetnek rá.

Források

Minden, ami Eger – A híres Fazola-kapu

Minden, ami Eger – Fazola Henrik utca, amelyet régen Vadász utcának is nevezték

Minden, ami Eger – Megyeháza

Minden, ami Eger – A Demetrovics-ház és Fazola Henrik egri kapcsolata

Egri Magazin – 2012. február, 5. évfolyam 2. szám, A megszállott… Fazola Henrik – Dr. Szecskó Károly

Borítókép: Fazola Henrik emlékét őrző egri kovácsoltvas alkotások – Fotó: Szinok Gábor

Szerkesztői nyilatkozat
A „Minden, ami Eger” oldalán megjelenő tartalmak elsődleges célja a tájékoztatás, valamint Eger és térsége eseményeinek, értékeinek, történetének és közéletének bemutatása. Törekszünk arra, hogy írásainkban a rendelkezésünkre álló információkat pontosan, tényszerűen és lehetőség szerint több forrás alapján közvetítsük.
Közéleti vagy politikai témák feldolgozásakor célunk a tárgyilagos tájékoztatás és a releváns nézőpontok bemutatása. Az ilyen témájú cikkek közlése önmagában nem jelenti valamely politikai párt, szervezet, jelölt vagy közéleti szereplő támogatását.
A cikkekben szereplő információk a közzétételkor rendelkezésre álló adatokon és megjelölt forrásokon alapulnak. Amennyiben új, hiteles információ válik ismertté, a tartalmakat szükség szerint pontosíthatjuk vagy frissíthetjük.
Az oldalon megjelenő tartalmak általános tájékoztatásul szolgálnak, és nem minősülnek jogi, pénzügyi, egészségügyi vagy más személyre szabott szakmai tanácsadásnak.
 
Top