A Bükk-hegység és környéke Magyarország egyik legsokoldalúbb kirándulóvidéke. Az őszi hónapokban különösen sokféle lehetőséget kínál: erdei sétákat, hosszabb hegyi túrákat, kilátópontokat, barlangokat, történelmi emlékeket és olyan településeket, amelyek önmagukban is megérnek egy egész napos kirándulást. A Heves megyei oldalról indulva Szilvásvárad, Bélapátfalva, Noszvaj és Szomolya mellett a Bükk távolabbi vidékei, Lillafüred és a Bükkalja is könnyen elérhető úti célokat kínálnak.
Az őszi kirándulás nem feltétlenül jelent hosszú, komoly fizikai felkészültséget igénylő túrát. Aki könnyebb sétára vágyik, találhat patakvölgyben vezető útvonalakat, tanösvényeket és települési látnivalókat, míg a tapasztaltabb természetjárók a fennsík, a hegycsúcsok és a sziklapárkányok felé indulhatnak. Novemberben, amikor a lombkorona már sok helyen megritkult, a hegyvidék formái, a sziklák és a völgyek szerkezete is másképpen tárul fel.
Szilvásvárad és a Szalajka-völgy – a Bükk egyik legismertebb kirándulóhelye
A Bükk egyik legnépszerűbb kirándulóhelye a Szilvásvárad határában található Szalajka-völgy. A völgy a családi kirándulásoktól a hosszabb erdei túrákig számos lehetőséget kínál, és az év minden szakában jelentős látogatottságú.
A Szalajka-patak mentén vezető sétaút egyik legfontosabb természeti értéke a Fátyol-vízesés. A különleges mésztufagátakon kialakult vízesés 17, illetve a lépcsők számolásától függően 18 teraszból áll. A lépcsőzetes képződmény kialakulásában a karsztforrásokból érkező, oldott meszet tartalmazó víz játszik szerepet. A mész fokozatos kiválásával alakultak ki azok a természetes gátak, amelyek a víz útját teraszokra tagolják.
A völgy további látnivalói közé tartozik a Szikla-forrás, a Szalajka-forrás, a pisztrángos tavak, valamint a Szabadtéri Erdei Múzeum. Utóbbi az egykori erdei mesterségeket mutatja be. A látogatók megismerhetik többek között a mész- és szénégetés, az ölfavágás, a zsindelykészítés és az erdei munkák hagyományos eszközeit, illetve munkafolyamatait.
A völgy egyik különlegessége a Szilvásváradi Állami Erdei Vasút. A kisvasút a Szalajka-völgyben közlekedik, és a kirándulók számára kényelmes megközelítést biztosít a völgy belsőbb részeihez. A felső végállomás a Gloriett-tisztás, amelynek története szintén érdekes: a területen egykor Szalajka falu házai álltak, később pedig a Pallavicini család vadászháza és egy pavilon is helyet kapott.
A Gloriett-tisztástól további túraútvonalak vezetnek a Szalajka-forrás és az Istállós-kői-barlang irányába. A barlang a Bükk egyik jelentős őskőkori régészeti lelőhelye. Feltárása során többek között őskori emberi eszközök, valamint állatcsontok kerültek elő. A terület nem csupán látványos természeti környezet, hanem a hegység őstörténetének megismeréséhez is fontos helyszín.
A Szalajka-völgy a Bükki Nemzeti Park fokozottan védett területéhez tartozik, ezért a látogatás során fontos a kijelölt útvonalak használata és a természetvédelmi szabályok betartása.
Bélapátfalva – apátság a Bél-kő lábánál
Bélapátfalva a Bükk nyugati peremének egyik legfontosabb történelmi és természeti kirándulóhelye. A település legismertebb műemléke a ciszterci apátság temploma, amely a Bél-kő hegy lábánál, erdős környezetben található.
A bélháromkúti apátságot 1232-ben alapították. A román és korai gótikus építészeti elemeket őrző templom Magyarország egyik különleges középkori egyházi műemléke. Jelentőségét az adja, hogy az eredeti épület számos meghatározó szerkezeti és építészeti részlete fennmaradt.
Az apátság környéke önmagában is kellemes kirándulóhely. A történelmi emlék megtekintése összekapcsolható a Bél-kő felfedezésével.
A Bél-kő a Bükk nyugati részének jellegzetes hegytömbje. Mai formájának kialakulásában meghatározó szerepet játszott a hosszú időn keresztül folytatott mészkőbányászat. A hegy oldalán jól felismerhetőek a korábbi kitermelés nyomai. A bányászat befejezése után a terület természetvédelmi és tájképi jelentősége került előtérbe.
A Bél-kői tanösvény mintegy öt kilométeres útvonalon mutatja be a hegy természeti értékeit. A túra körülbelül két és fél órát vesz igénybe, de a terepviszonyok miatt megfelelő lábbeli és biztos lépés szükséges. A hegy magasabb pontjairól a Bükk nyugati vonulataira és a környező településekre is szép kilátás nyílik.
Ősszel különösen érdekes a hegyoldalak és az erdős területek változatos színvilága, miközben a ritkuló lombkorona több helyen a távolabbi hegyvonulatokat is láthatóvá teszi.
Lillafüred – vízesés, barlangok és a Hámori-tó
A Bükk egyik legismertebb idegenforgalmi központja Lillafüred, amely Miskolc közigazgatási területén, a Szinva-patak völgyében fekszik.
A település legismertebb épülete a neoreneszánsz stílusú Palotaszálló, amely a Hámori-tó fölé emelkedő hegyoldalban található. A szálloda 1927 és 1930 között épült, és a térség idegenforgalmának egyik meghatározó építészeti emléke lett.
A szálló függőkertje, a teraszos kialakítású park és a környező hegyoldalak különösen szép kirándulókörnyezetet biztosítanak. A közelben található a lillafüredi vízesés, amely a Szinva-patak vizét vezeti le a meredek sziklafalon.
A környék két jelentős barlangja az Anna-barlang és a Szent István-barlang. Az Anna-barlang különlegessége a mésztufában kialakult járatrendszer, amelynek falain növényi lenyomatok is megfigyelhetők. A Szent István-barlang cseppkőképződményeiről ismert, és vezetett látogatás keretében tekinthető meg.
A Hámori-tó a környék egyik jellegzetes tájképi eleme. A mesterségesen kialakított tó és a meredek erdős hegyoldalak együttese minden évszakban meghatározza Lillafüred látványát.
A kirándulók a tó környékén sétálhatnak, felkereshetik a barlangokat, vagy a környező erdei útvonalakon indulhatnak hosszabb túrára. Az őszi időszakban a Szinva-völgy és a Garadna-völgy erdei különösen változatos képet mutatnak.
Noszvaj – barlanglakások és a Bükkalja története
A Bükk déli előterében fekvő Noszvaj nem csupán a szép természeti környezet miatt érdemel figyelmet. A település épített öröksége és néprajzi értékei miatt is fontos kirándulóhely.
A község egyik legismertebb látnivalója a noszvaji barlanglakások együttese. Ezeket a riolittufába vájt lakóhelyeket egykor szegényebb családok használták. A puha vulkáni kőzet viszonylag könnyen faragható volt, így a helyiek lakóhelyeket, gazdasági helyiségeket és tárolókat alakítottak ki benne.
A barlanglakásokat a 19. század végéig lakták, egyes helyeken azonban a használatuk később is folytatódott. A ma bemutatóhelyként működő építmények betekintést engednek a korábbi falusi életkörülményekbe.
Noszvaj másik fontos műemléke a De la Motte-kastély, amely a 18. században épült, és késő barokk, copf stílusú építészeti részleteket őriz. A kastély belső díszítése, festett helyiségei és története a település egyik legértékesebb kulturális örökségévé teszik.
A falu környéke erdei sétákra és rövidebb kirándulásokra is alkalmas. A Bükk déli lejtői, a szőlőterületek és a dombvidéki utak ősszel különösen változatos tájképet kínálnak.
Szomolya – kaptárkövek és különleges vulkáni formák
A Bükkalja egyik legismertebb természeti értéke a szomolyai kaptárkőcsoport. A település határában található különleges sziklaalakzatok a riolittufa eróziója és az emberi beavatkozás együttes hatására alakultak ki.
A kaptárkövek oldalába kisebb fülkéket faragtak. Ezek rendeltetéséről több elmélet is született. A legelterjedtebb elképzelések szerint méhészeti célokra, méhek tartására szolgálhattak, de egyes kutatók kultikus vagy temetkezési funkció lehetőségét is felvetették. A fülkék eredeti rendeltetése nem minden esetben tisztázott.
A szomolyai kaptárkövek természeti és kulturális értéke egyaránt jelentős. A sziklaalakzatok között vezető útvonalon a látogatók közelről is megfigyelhetik a tufaképződmények formáit és a kőzetbe vájt fülkéket.
A kaptárkövek nem kizárólag Szomolyán találhatók meg. A Bükkalja több településén is előfordulnak hasonló képződmények, amelyek együtt alkotják a térség egyik legjellegzetesebb földtani és régészeti értékcsoportját.
A kirándulás során fontos, hogy a sziklafalakat, a fülkéket és a környezetet ne károsítsuk.
Egerszalók – sódomb és barlanglakások
Egerszalók a Bükk déli előterében, az Egri borvidék területén található. A település legismertebb természeti képződménye a hőforrásból kiváló ásványi anyagok által létrehozott sódomb.
A termálvíz a felszínre jutva lehűl, miközben oldott ásványi anyagokat rak le. Az évtizedek alatt kialakult mésztufateraszok különleges formavilágot hoztak létre. A fehér képződmények Magyarország egyik legismertebb természeti látványosságává váltak.
A település másik fontos értéke a barlanglakások együttese. A tufába vájt helyiségek egykor lakóhelyként és gazdasági célokra szolgáltak. A bemutatóhely a régi paraszti életmód, a helyi építkezési szokások és a Bükkalja sajátos településtörténetének megismerését segíti.
Egerszalók jó kiindulópont lehet egy olyan kiránduláshoz, amely a természeti értékek mellett a borvidék településeit is érinti. A környéken Eger, Demjén és a többi dél-bükki település is számos további látnivalót kínál.
A Lázbérci-víztározó – erdők és völgyek az Upponyi-hegységben
A Bükk tágabb környezetének egyik különleges kirándulóhelye a Lázbérci-víztározó, amely Dédestapolcsány és Uppony térségében található.
A víztározót a Bán-patak felduzzasztásával alakították ki 1967-ben. A környező terület 1975 óta tájvédelmi körzet. A víztározó és a körülötte emelkedő hegyoldalak sajátos tájképi együttest alkotnak.
A környék egyik legérdekesebb része az Upponyi-szoros, ahol a sziklás hegyoldalak és a szűk völgy különleges természeti környezetet teremtenek. A kirándulók a kijelölt útvonalakon ismerkedhetnek meg a tájjal, a környező erdőkkel és a terület földtani értékeivel.
Fontos különbség, hogy a Lázbérci-víztározó már nem a Bükk szoros értelemben vett hegységi területén, hanem az Upponyi-hegység térségében található. A Bükk környékére szervezett hosszabb kirándulásba azonban jól beilleszthető.
A Bükk-fennsík – a magashegyi jellegű túrák világa
A Bükk egyik legkülönlegesebb része a fennsík, amely a hegység magasabb területein húzódik. A nyíltabb rétek, a töbrök, a dolinák és az erdős hegyoldalak egészen más tájképet mutatnak, mint a hegység mély völgyei.
A fennsík karsztos felszínformáinak kialakulása a mészkő vízoldó hatására vezethető vissza. A csapadékvíz a kőzet repedésein keresztül a mélybe szivárog, és hosszú idő alatt különböző mélyedéseket, víznyelőket és föld alatti járatokat alakít ki.
A Bükk-fennsík egyik legismertebb kirándulóhelye a Nagy-mező, amely nyílt gyepterületeivel és változatos növényvilágával különleges élményt kínál. A terület természetvédelmi szempontból is jelentős, ezért kizárólag a megengedett útvonalakon szabad közlekedni.
A fennsík túrái között találhatók hosszabb, komolyabb felkészülést igénylő útvonalak is. A túrázóknak figyelembe kell venniük a változékony időjárást, a ködöt, a korai sötétedést és a magasabban fekvő területeken előforduló hideget.
Őszi túrázás: mire érdemes figyelni novemberben?
A Bükk novemberben is jó kirándulóhely, de az őszi túrázásnak ebben az időszakban már mások a feltételei, mint szeptemberben vagy októberben.
A nappalok rövidebbek, az erdei ösvényeket lehullott levelek boríthatják, az árnyékos részeken pedig a nedves talaj és a csúszós kövek nehezíthetik a haladást. A magasabban fekvő részeken a hőmérséklet jelentősen eltérhet a völgyekétől.
Hosszabb túrára érdemes réteges öltözetben indulni, megfelelő talpú túracipőt viselni, és a tervezett útvonal hosszát a rendelkezésre álló nappali világossághoz igazítani. A telefon feltöltött akkumulátora és az előre letöltött térkép szintén fontos lehet.
A vadászati idényben külön figyelmet kell fordítani az erdőlátogatási korlátozásokra. Ezek egyes erdőterületeken időszakosan, meghatározott napszakokban is érvénybe léphetnek. Nem szabad abból kiindulni, hogy egy korábban szabadon bejárható útvonal minden időpontban látogatható.
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság tájékoztatásait, az erdőgazdaságok közleményeit és az adott kirándulóhelyek aktuális látogatási feltételeit indulás előtt érdemes ellenőrizni. A fokozottan védett területeken a természetvédelmi előírások betartása különösen fontos.
Egy hegység, számtalan különböző kirándulási lehetőség
A Bükk és a hozzá kapcsolódó Bükkalja nem egyetlen látványosságról szól. A Szalajka-völgy vízesése, a Bél-kő egyedülálló hegyformája, a bélapátfalvi apátság középkori épülete, Lillafüred barlangjai, Noszvaj barlanglakásai és Szomolya kaptárkövei egymástól teljesen eltérő élményeket kínálnak.
Aki csak néhány órát szeretne a természetben tölteni, választhat rövidebb sétaútvonalat. Aki egész napos kirándulást tervez, több látnivalót is összekapcsolhat, de érdemes egy-egy térségre koncentrálni, mert a hegyi utak és a látnivalók közötti távolságok miatt nem célszerű túl sok helyszínt egyetlen napba zsúfolni.
A Heves megyei kirándulók számára különösen kedvező, hogy a Bükk nyugati és déli része Eger, Bélapátfalva, Szilvásvárad és Noszvaj irányából is jól megközelíthető. Egy-egy őszi hétvége elegendő lehet egy újabb völgy, egy történelmi emlék vagy egy korábban még nem látott hegyoldal felfedezésére.
A Bükk szépsége nemcsak a legismertebb látványosságokban rejlik. A kisebb erdei utak, a települések határában megbúvó természeti értékek és a hegység változatos tájai azok, amelyek miatt érdemes újra és újra visszatérni ide.
Források
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – Javasolt túraútvonalak
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – Tanösvények
Szilvásvárad – Szalajka-völgy túra
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – Millenniumi kilátó
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – Szalajka-völgyi Információs Ház
Borítókép: Őszi panoráma a Bükk erdős hegyeire, természetes színvilágú tájfotó – illusztráció, fotó: Benke Gábor