Eger történelmi belvárosának egyik kevésbé ismert, mégis különleges hangulatú helye a Pori sétány. A magas falak közé szorított, lépcsőkkel tagolt gyalogos átjáró nem a középkorból maradt ránk, hanem az 1970-es évek városrendezésének eredményeként alakult ki. Története azonban jóval túlmutat egy egyszerű gyalogúton: összekapcsolódik a belváros átalakulásával, a régi utcák megőrzésével és azokkal a városfejlesztési elképzelésekkel, amelyek évtizedek óta formálják Eger arculatát.
Egy különleges átjáró Eger belvárosában
Egerben nemcsak a Dobó tér, a vár vagy a Széchenyi István utca őrzi a város történetét. A kisebb utcák, átjárók, lépcsősorok és eldugott terek ugyancsak hozzátartoznak ahhoz a városképhez, amelyet az egriek és az ide látogatók annyira kedvelnek.
A Pori sétány ezek közé tartozik. A belváros forgalmasabb részeitől néhány percnyi távolságra egészen más környezet fogadja az erre járókat. A magas falak, a szűk átjáró, a lépcsők és a növényzettel kísért részletek sajátos, kissé rejtőzködő hangulatot teremtenek.
A sétány nem tartozik Eger leglátogatottabb nevezetességei közé, pedig éppen az ilyen apró városi részletek teszik különlegessé a történelmi belvárost. Itt nem monumentális épületek vagy látványos műemlékek vonzzák a tekintetet, hanem maga az utcakép, a régi és új városszerkezeti elemek találkozása.
Az 1970-es évek városrendezésének emléke
A Pori sétány történetének egyik legérdekesebb sajátossága, hogy viszonylag fiatal közterület. Kialakítása az 1970-es évek egri belvárosi városrendezéséhez kapcsolódik.
Ebben az időszakban Eger történelmi központjában jelentős változások történtek. A városfejlesztés egyik fontos kérdése az volt, miként lehet összeegyeztetni a régi épületállomány megőrzését a korszerű közlekedési és gyalogoskapcsolatok kialakításával.
A történelmi belváros szűk utcahálózata különösen nagy kihívást jelentett. Az évszázadok alatt kialakult telekhatárok, épületek és közlekedési útvonalak nem mindig feleltek meg a huszadik század második felének városrendezési elképzeléseinek.
A Pori sétány kialakítása is ehhez a folyamathoz tartozott. Az új gyalogos átjáró lehetőséget teremtett arra, hogy a belváros egyes részei között közvetlenebb kapcsolat jöjjön létre.
Bár a sétány nem középkori eredetű, környezete sokkal régebbi várostörténeti rétegeket őriz. Ez a kettősség teszi különösen érdekessé: egy huszadik századi városrendezési megoldás, amely mára természetes részévé vált Eger történelmi városszövetének.
A Városfal utca és a régi Eger öröksége
A Pori sétány történetét nem lehet teljesen elválasztani a közeli Városfal utcától és a Foglár György utca környezetétől.
A Városfal utca elnevezése is a város egykori védelmi rendszerére utal. Eger története során a vár mellett a városi védművek, falak és kapuk is fontos szerepet játszottak. Ezek egy része az évszázadok folyamán eltűnt, más részük a későbbi beépítések között maradt fenn.
A belváros mai utcahálózatában ezért sok olyan részlet található, amelynek eredetét csak a korábbi városszerkezet ismeretében érthetjük meg.
A Minden, ami Eger korábbi helytörténeti összeállítása, az Eger történelmi kincse: a Városfal utca, ahol nyolcszáz év történelme sétál velünk című írás részletesen bemutatta ezt a különleges környezetet.
A Pori sétány és a Városfal utca együtt jól szemlélteti, hogyan élnek egymás mellett a különböző korszakok emlékei. Az egyik a régi város történelmi szerkezetére emlékeztet, a másik a huszadik századi átalakulások eredménye.
Eger egyik romantikus helyszíneként is emlegették
A Pori sétány különleges hangulatára korábban más helyi összeállítások is felhívták a figyelmet.
Az Egrinapok Eger romantikus helyszíneit bemutató válogatásában szintén szerepelt az átjáró. A leírás a magas falak közötti szűk teret, a növényzetet és a falba kialakított ülőhelyet emelte ki.
A sétány valóban egészen más élményt nyújt, mint a város nyüzsgő központja. A falak között változó fények, a lépcsők és a növényzet különösen hangulatossá teszik ezt a kis belvárosi részletet.
Ősszel a sétány környezete újabb arcát mutatja. A visszafogottabb fények, az elszíneződő levelek és a régi falak együttese ilyenkor különösen érdekes látványt kínál.
Az ilyen helyek Eger fotósai számára is értékesek, hiszen a város karakterét nemcsak a jól ismert panorámák, hanem a kevésbé látványos, hétköznapi részletek is megmutatják.
Amikor az éjszakai lezárás lehetősége is felmerült
A Pori sétány történetének kevésbé ismert fejezete 2008-hoz kapcsolódik.
Az egri önkormányzat egyik bizottsági ülésén ekkor a sétány éjszakai lezárásának lehetőségét is megvizsgálták. A kérdés hátterében a közterület állapotával, a falfirkákkal és a környezet rendezettségével kapcsolatos problémák álltak.
A vita azonban nem kizárólag a lezárásról szólt. Felmerült az a vélemény is, hogy a belváros ilyen hangulatos területeit nem elzárni, hanem felújítani és jobban kihasználni kellene.
A korabeli önkormányzati dokumentumban a Pori sétány mellett a Városfal utca és a Foglár György utca környezetét is megemlítették. A területet olyan belvárosi egységként kezelték, amely jelentős városépítészeti lehetőségeket rejt.
Ez a megközelítés ma is figyelemre méltó. Egy történelmi városban ugyanis nemcsak a legismertebb műemlékek állapota fontos, hanem a kisebb közterületeké is.
Közel ötmillió forintos szerződés a falfirkák eltávolítására
A 2008-as évhez egy konkrét városüzemeltetési intézkedés is kapcsolódik.
Eger Megyei Jogú Város hivatalos dokumentuma szerint szerződést kötöttek a Pori sétányon található falfirkák eltávolítására. A munka szerződéses értéke 4 971 426 forint plusz általános forgalmi adó volt, a kivitelezés befejezésének határidejét pedig 2008. november 30-ában határozták meg.
Az összeg jól érzékelteti, hogy egy viszonylag rövid belvárosi átjáró fenntartása is jelentős ráfordítást igényelhet.
A falfirkák eltávolítása mellett a falazatok, a burkolatok, a lépcsők és a növényzet állapotának megőrzése is fontos része az ilyen közterületek gondozásának.
A történelmi belváros hangulatát ugyanis nemcsak az épületek szépsége határozza meg, hanem az is, milyen állapotban vannak az azokat összekötő gyalogos útvonalak.
A Pori sétány helye a mai belvárosban
A sétány a későbbi városrendezési dokumentumokban is megőrizte önálló közterületi szerepét.
Eger történelmi belvárosának közlekedési szabályozásában a korlátozott forgalmú belvárosi közterületek között szerepel, ami jelzi, hogy nem egyszerűen két épület közötti magánátjáróról van szó.
A 2019-es településrendezési dokumentáció szintén foglalkozott a területtel. A szabályozás a tulajdonviszonyok esetleges változásával összefüggésben is számolt a sétány közhasználatának megőrzésével.
Ez fontos városszerkezeti szempont. A belváros gyalogos átjárói ugyanis akkor is értékesek, ha nem tartoznak a legforgalmasabb útvonalak közé.
A kisebb gyalogoskapcsolatok segítik a városrészek közötti átjárhatóságot, és hozzájárulnak ahhoz, hogy a történelmi központ ne csupán egymástól elkülönülő utcák és terek együttese legyen.
A 2026 őszéig áttekintett nyilvános források nem igazolnak új, kifejezetten a Pori sétányra vonatkozó, befejezett nagyobb rekonstrukciót. Ezért a korábbi felújítási elképzeléseket nem lehet megvalósult beruházásként bemutatni.
A belváros megújulása és a kisebb utcák jelentősége
Eger történelmi központjának fejlesztése az elmúlt évtizedekben több jelentős beruházással folytatódott.
A belvárosi rehabilitáció során megújult a Dobó tér, átalakultak a környező közterületek, valamint fejlesztések történtek az Eger-patak mentén és az Eszperantó sétány környezetében is.
A város célja az volt, hogy a történelmi központ közterületei egységesebb megjelenést kapjanak, miközben a gyalogos közlekedés feltételei is javulnak.
A nagyobb beruházások mellett azonban érdemes figyelmet fordítani a kisebb utcákra is. A Pori sétányhoz hasonló átjárók különleges értéket képviselnek, mert a történelmi belváros mindennapi használatának részei.
Egy város élhetőségét nem kizárólag a reprezentatív terek állapota mutatja meg. Legalább ilyen fontos, hogy a kevésbé ismert utcák rendezettek, biztonságosak és kellemesek legyenek.
Több mint fél évszázados várostörténeti emlék
A Pori sétány az 1970-es évek óta több mint ötven éve része Eger belvárosának.
Ez az idő már önmagában is történeti távlatot jelent. Ami kialakításakor modern városrendezési megoldásnak számított, ma már egy korábbi korszak városépítészeti gondolkodásáról mesél.
Az átjáró jó példája annak, hogy a várostörténet nem ér véget a barokk épületeknél vagy a középkori emlékeknél. A huszadik században létrejött közterületek ugyancsak hozzátartoznak Eger fejlődésének történetéhez.
A sétány megőrzése ezért nemcsak esztétikai kérdés. A régi falak, a lépcsők és az átjáró sajátos térélménye együtt olyan városi környezetet alkotnak, amelyet érdemes a jövő számára is megőrizni.
Egy kis egri hely, amelynek nagyobb figyelem járna
Egerben számos olyan hely található, amely mellett naponta elsétálunk, mégsem ismerjük a történetét. A Pori sétány is ezek közé tartozik.
Nem középkori utca, nem barokk műemlék, és nem is a város egyik legfontosabb turistalátványossága. Mégis hozzátartozik ahhoz az Egerhez, amelyet a helyiek a mindennapokból ismernek.
A sétány története a hetvenes évek városrendezésétől a kétezres évek közterület-fenntartási vitáin át egészen napjainkig vezet.
Arra is emlékeztet, hogy a történelmi belváros értékei nem kizárólag a nagy épületekben és ismert műemlékekben rejlenek. Néha egy rövid lépcsősor, egy régi fal vagy egy csendes átjáró is elegendő ahhoz, hogy megérezzük Eger különleges hangulatát.
A Pori sétány éppen ilyen hely: apró, kissé rejtőzködő, mégis elválaszthatatlan része a város történetének.
Források
Minden, ami Eger – Pori sétány, az eredeti 2026. szeptemberi cikk
Minden, ami Eger – Foglár György utcai helytörténeti tartalmak
Eger Megyei Jogú Város – A történelmi belváros közlekedésének átalakítása
Borítókép: A Pori sétány, Eger történelmi belvárosának hangulatos, lépcsős gyalogos átjárója. Fotó: Szinok Gábor.