150 ezer köbméter víz érkezett a Mirhó–Gyócsi rendszerbe – a víz már Pusztataskonynál is elérte a tározó töltő-ürítő csatornáját
A Tisza-tó és a környező alföldi területek vízgazdálkodása szempontjából fontos beavatkozásról számolt be a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (KÖTIVIZIG). Október közepétől ismét vízpótlás zajlik Abádszalók térségében: a Tisza-tóból kiinduló Nagykunsági öntöző főcsatornán keresztül, a Kisgyócsi vízleadó műtárgy segítségével juttatnak vizet a Nagykunsági árvízi tározó területén található Mirhó–Gyócsi csatornarendszerbe.
A víz útja már Pusztataskonyig is elért, ahol a Nagykunsági tározó töltő-ürítő csatornája felől a Tisza irányába folytatódik a vízfeltöltés. A KÖTIVIZIG beszámolója szerint a víz mintegy 3,7 kilométeres szakaszon haladt végig, a tiszai beeresztő műtárgytól pedig körülbelül 1100 méterre közelítette meg a következő szakaszt. A csatornarendszerbe eddig 150 ezer köbméter többletvizet vezettek be.
Abádszalóktól Pusztataskonyig – hogyan jut el a víz a tározóba?
A vízpótlás kiindulópontja a Tisza-tó térsége, ahonnan a víz a Nagykunsági öntöző főcsatornába kerül. Innen a Kisgyócsi vízleadó műtárgyon keresztül vezetik tovább a Mirhó–Gyócsi rendszer csatornáiba.
A rendszer működésének különlegessége, hogy a mezőgazdasági vízellátást szolgáló csatornahálózat egyes szakaszai más vízgazdálkodási feladatokat is ellátnak. A megfelelő vízkormányzással a víz olyan területekre is eljuthat, ahol annak visszatartása, tározása vagy a környező vízrendszerek ellátása fontos feladat.
A KÖTIVIZIG által közölt adatok szerint a víz már elérte Pusztataskony térségét, és a tározó töltő-ürítő csatornájában is megindult a feltöltés. Ez a csatorna a Tisza irányába biztosít kapcsolatot.
A mostani beavatkozás során tehát nem egyszerűen egy öntözőcsatorna feltöltéséről van szó: a víz egy nagyobb, összekapcsolt vízgazdálkodási rendszerbe jut el.
Mi az a Nagykunsági árvízi tározó?
A Nagykunsági árvízi tározó a Tisza vízrendszeréhez kapcsolódó vízgazdálkodási létesítmény. Feladatai között az árvízi víztöbblet kezeléséhez kapcsolódó szerep mellett a víz tározása és a térség vízgazdálkodásának segítése is fontos.
A tározó és a hozzá kapcsolódó csatornák működése nem választható el a Tisza-tó és a Kiskörei Vízlépcső által kialakított vízrendszertől.
A Nagykunsági-főcsatorna a Tisza-tó térségéből indul, és a Közép-Tisza vidékének egyik meghatározó vízellátó létesítménye. Az öntözési célú vízszállítás mellett a kapcsolódó csatornákon keresztül más vízgazdálkodási feladatok ellátására is lehetőség nyílik.
A csatornarendszer kiépítése a Kiskörei Vízlépcső megvalósításával párhuzamosan kezdődött. A Nagykunsági öntözőrendszer kivitelezése 1967-ben indult, az első, 18 kilométeres szakasz 1973-ban kezdte meg működését, a teljes vízút pedig 1978-ra készült el.
Ez a több évtizedes infrastruktúra ma is fontos szerepet tölt be a térség vízellátásában.
Miért különösen fontos a víz visszatartása?
A 2026-os év rendkívüli aszálya ismét megmutatta, milyen sérülékenyek a Tisza menti és az alföldi területek a tartós csapadékhiánnyal szemben.
A nyári hónapokban a Tisza-tó vízkészlete is jelentősen csökkent. A sekélyebb mederrészeken visszahúzódott a víz, korábban víz alatt lévő területek kerültek szárazra, és a természetes élőhelyek egy részén is érzékelhetővé vált a vízhiány.
A vízügyi szakembereknek ezért nemcsak a rendelkezésre álló vízkészletek felhasználásával, hanem azok megőrzésével és megfelelő elosztásával is foglalkozniuk kell.
A vízpótló csatornák és tározók szerepe ebben a helyzetben különösen felértékelődik. Ahol a műszaki adottságok lehetővé teszik, ott a víz visszatartható, továbbvezethető, illetve a későbbi vízigények szempontjából fontos területekre juttatható.
A mostani abádszalóki vízpótlás is egy ilyen vízkormányzási beavatkozás.
A Tisza-tó vízkészlete is jelentős változáson ment keresztül
A KÖTIVIZIG mostani beszámolóját érdemes a Tisza-tó elmúlt hónapjainak eseményeivel együtt értelmezni.
A 2026-os nyár végén rendkívül alacsony vízkészlet alakult ki. Szeptemberben a Kisköre-felső vízmércén mért vízállás elérte a 610 centiméteres szintet, amelyhez a hasznosítható vízkészlet számításánál viszonyítanak. Ez nem jelentette a tó teljes kiszáradását, de a fölötte számított hasznosítható víztartalék elfogyott.
A helyzet október elején is nehéz volt. Október 9-én 607 centiméteres vízállást mértek, a Tisza-tóban és a Kisköre–Tiszalök közötti folyószakaszon tározott vízmennyiség pedig megközelítőleg 110,35 millió köbméter volt.
November 4-ére azonban már kedvezőbb adatok érkeztek. A KÖTIVIZIG tájékoztatása szerint reggel 7 órakor 659 centimétert mutatott a Kisköre-felső vízmérce, a hasznosítható vízkészlet pedig elérte az 51,45 millió köbmétert.
Ez jelentős változás a szeptemberi és októberi állapotokhoz képest. Fontos azonban, hogy a Tisza-tó vízkészletének növekedését és az Abádszalóknál végzett csatornai vízpótlást ne tekintsük automatikusan ugyanannak a folyamatnak: a rendelkezésre álló tájékoztatások nem állítják, hogy a novemberi vízszintemelkedést közvetlenül ez a 150 ezer köbméteres beavatkozás okozta.
A vízgazdálkodás jövője szempontjából is fontosak ezek a beavatkozások
Az Alföldön a víz megtartása egyre fontosabb kérdés. A hosszabb száraz időszakok, a csapadék egyenetlen eloszlása és a nyári hőség egyaránt növelik a vízkészletekkel való tudatos gazdálkodás jelentőségét.
A meglévő csatornarendszerek megfelelő működtetése, a vízleadó műtárgyak fejlesztése és a tározási lehetőségek kihasználása olyan feladatok, amelyek hosszú távon is meghatározhatják a térség mezőgazdaságának és természeti környezetének állapotát.
A KÖTIVIZIG abádszalóki vízpótlási munkája ennek egy újabb példája. A 150 ezer köbméternyi bevezetett víz és a több kilométeres vízút jól érzékelteti, hogy a Tisza-tó környékén milyen összetett csatornahálózat segíti a víz továbbítását és tározását.
A víz útja Abádszalóktól Pusztataskonyig nemcsak egy műszaki folyamat, hanem annak is fontos példája, hogy a Tisza vízkészletének megőrzése és a térségi vízgazdálkodás szorosan összefügg egymással.
Források
Minden, ami Eger – A Tisza-tó bukása a magasból: drónfotókon Abádszalók és Kisköre rendkívüli ősze
Minden, ami Eger – Eltűnő vízfelületek Heves megyében, egyre súlyosabb az aszály következménye
KÖTIVIZIG – Öntözésfejlesztés és vízpótlás
KÖTIVIZIG – Fokozottan ellenőrizzük a vízhasználatokat
KÖTIVIZIG – Öntözésfejlesztési stratégiája
Borítókép: A Nagykunsági árvízi tározó vízpótlása Abádszalók térségében – Fotó: Molnár Attila / KÖTIVIZIG