Eger és térsége
Facebook  •  RSS
Minden, ami Eger
Eger és térsége – hírek, történetek, programok
Eger város körvonalrajza
✉HÍRLEVÉLFeliratkozás
Dátum
NÉVNAP: — HOLNAP: —
FRISS HÍREK ➜

A magyar gyógyfürdők egyik legnagyobb értéke a természetes összetételű termál- és gyógyvíz. Egy újabb üzemeltetési előírás azonban komoly műszaki és gazdasági kihívást jelenthet a fürdők számára. A szabályozás szerint a töltő-ürítő rendszerrel működő, arra kötelezett medencékben legkésőbb 2029 márciusáig szűrő-forgató technológiát kell kialakítani. A változás Heves megyében is fontos kérdés, hiszen Eger, Egerszalók és a környék fürdői jelentős szerepet játszanak a térség turizmusában.

A legfontosabb kérdés az, hogy miként lehet egyszerre biztosítani a fürdőzők egészségét, a megfelelő vízminőséget és a gyógyvizek értékes természetes összetevőinek megőrzését.

Miért változhat meg a gyógyvizes medencék üzemeltetése?

A közhasználatú fürdők működését szabályozó 510/2023. (XI. 20.) kormányrendelet szigorúbb műszaki és vízminőségi követelményeket határoz meg.

A hagyományos töltő-ürítő rendszerű gyógymedencék esetében a vizet jellemzően friss termálvízzel töltik fel, napközben gondoskodnak a vízpótlásról és az előírt vízminőségről, majd a fürdési időszak végén leengedik a vizet, és megtisztítják a medencét.

A szűrő-forgató technológia ettől eltérő megoldás. A medence vizét folyamatosan vagy meghatározott üzemrend szerint keringeti, szűri és kezeli, így nem szükséges a teljes vízmennyiséget rendszeresen lecserélni.

A korszerű vízkezelés fontos közegészségügyi célokat szolgál, ugyanakkor a gyógyvizek esetében különös körültekintést igényel. Nem mindegy ugyanis, hogy egy hagyományos úszómedence vagy egy különleges ásványianyag-összetételű gyógymedence vizéről van szó.

A gyógyvíz összetétele is veszélybe kerülhet?

A fürdőszakma egyik legfontosabb aggálya, hogy a vízkezelési eljárások megváltoztathatják a gyógyvíz egyes értékes összetevőinek koncentrációját.

Fontos azonban különbséget tenni a mechanikai szűrés és a vegyszeres fertőtlenítés között. A vízforgatás önmagában nem jelenti azt, hogy a medence vizét feltétlenül olyan módon kell kezelni, amely károsítja annak természetes összetételét.

A mechanikai szűrés elsősorban a lebegő szennyeződéseket távolítja el. A víz oldott ásványi és egyéb gyógyhatású összetevőire inkább a fertőtlenítés, a hőmérséklet-változás, a levegővel való érintkezés és a hígítás lehet hatással.

Az Eger Termál Kft. ügyvezetője által ismertetett laboratóriumi tapasztalatok szerint a hipokloritos fertőtlenítés egyes gyógyhatású összetevők koncentrációját jelentősen csökkentheti. A hidrogén-peroxid alkalmazása kisebb változást okozhat, de a szulfidtartalomra ez is hatással lehet.

A szabályozás ezért a gyógyvizes medencéknél különleges szempontokat is figyelembe vesz. A vízkezelés, a fertőtlenítés és a hőmérséklet beállítása együttesen legfeljebb 20 százalékkal változtathatja meg a gyógyhatású összetevők koncentrációját.

Eger egyelőre biztonságban van

A HEOL megkeresésére Vámos Zoltán, az Eger Termál Kft. ügyvezető igazgatója részletesen ismertette az egri helyzetet.

Tájékoztatása szerint a rendelet lehetőséget biztosít arra, hogy a gyógyvízzel vagy gyógyhatású vízzel működő gyógymedencék üzemeltetői felmentést kérjenek a szűrő-forgató rendszer kiépítése és működtetése alól.

Ehhez több feltételnek kell megfelelni. Igazolni szükséges a medence megfelelő hidraulikai kialakítását, bizonyítani kell, hogy a vízforgatás károsítaná a gyógyvíz vagy gyógyhatású víz gyógyhatását, továbbá azt is, hogy a megfelelő mikrobiológiai vízminőség más módszerrel biztosítható.

Az egri gyógymedencék rendelkeznek ilyen felmentéssel. Ennek köszönhetően továbbra is működtethetők töltő-ürítő rendszerben, vagyis jelenleg nem szükséges számukra vízforgató berendezést kiépíteni.

Ez azért is jelentős, mert egy ilyen beruházás komoly műszaki átalakítással járhat. Az Eger Termál tájékoztatása szerint a jelenleg felmentéssel rendelkező medencéknél nem merül fel ilyen beruházási költség. Amennyiben később valamelyik medencénél mégis szükségessé válna a technológiaváltás, annak költségét csak műszaki felmérés és tervezés után lehetne meghatározni.

Egerszalók és a Saliris: a gyógyvíz értékének megőrzése a legfontosabb

Egerszalók neve összeforrt a különleges összetételű termálvízzel és az országosan ismert sódombbal. A település turisztikai vonzerejének egyik legfontosabb eleme a Saliris Resort Gyógy- és Wellness Fürdő, amely évente számos hazai és külföldi vendéget fogad.

A Hunguest Saliris szállodaigazgatója, Tapodi Attila a HEOL-nak adott válaszában hangsúlyozta, hogy a gyógyvíz forgatásának kérdése jelenleg a Magyar Fürdőszövetség és a hatóságok közötti szakmai egyeztetések tárgya.

A társaság álláspontja szerint olyan megoldásra van szükség, amely hosszú távon biztosítja a biztonságos és magas színvonalú működést, ugyanakkor megőrzi a magyar gyógyvizek értékeit.

Különösen fontos, hogy a különböző műszaki adottságú fürdőket ne lehessen egyetlen általános megoldással kezelni. Egy újonnan épült fürdő és egy több évtizedes múltra visszatekintő, történelmi létesítmény lehetőségei ugyanis jelentősen eltérhetnek.

A Saliris válasza nem közölt konkrét beruházási összeget vagy részletes műszaki tervet, de egyértelművé tette, hogy a kérdésben a szakmai egyeztetéseket tartják meghatározónak.

Nemcsak Eger és Egerszalók lehet érintett

Heves megye turisztikai kínálatában a gyógy- és termálfürdők meghatározó szerepet töltenek be. A fürdővendégek nemcsak a medencéket veszik igénybe, hanem szálláshelyeket, éttermeket, vendéglátóhelyeket és egyéb turisztikai szolgáltatásokat is.

A fürdők működését érintő jelentősebb beruházási kötelezettségek ezért közvetetten az egész térség gazdaságára hatással lehetnek.

A műszaki átalakítás különösen nehéz feladat lehet azoknál a régebbi létesítményeknél, amelyek eredeti kialakításakor még nem számoltak a mai vízforgató rendszerek telepítésével. Előfordulhat, hogy egy ilyen beruházás nem egyszerű gépészeti fejlesztést, hanem jelentős építészeti és technológiai átalakítást is igényelne.

A Magyar Fürdőszövetség szerint az ágazat szereplőinek komoly nehézséget okoz a követelmények teljesítése. A fürdők jelentős része önkormányzati tulajdonban van, így a szükséges fejlesztések finanszírozása sem egyszerű.

A szövetség ezért a határidők módosítását, illetve olyan támogatási lehetőségek megteremtését is szorgalmazza, amelyek segítséget nyújthatnának a fürdők korszerűsítéséhez.

Mit mond a jogszabály a határidőről?

A jelenleg hatályos szabályozás szerint a már működő, töltő-ürítő üzemmódú, de vízforgató rendszer kiépítésére kötelezett medencéknél a következő felújításkor, de legkésőbb 2029. március 19-ig kell megvalósítani a technológiaváltást.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden gyógymedencét automatikusan át kell alakítani. A megfelelő feltételeket teljesítő gyógymedencék esetében továbbra is lehetőség van a felmentésre.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ tájékoztatója részletesen ismerteti a forgatás alóli felmentés feltételeit és az engedélyezési eljárást.

A következő időszakban ezért az lesz a döntő, hogy a fürdők milyen műszaki megoldásokat tudnak alkalmazni, illetve hogyan alakulnak a szakmai egyeztetések és az esetleges jogszabályi változtatások.

A gyógyvíz Heves megye egyik legnagyobb természeti kincse

Eger, Egerszalók és a térség más településeinek fürdői nem csupán turisztikai létesítmények. A gyógyvizek évszázados fürdőkultúrát, helyi hagyományokat és jelentős gazdasági értéket képviselnek.

A cél természetesen nem lehet a vízminőségi és közegészségügyi követelmények figyelmen kívül hagyása. A vendégek biztonsága alapvető fontosságú. Ugyanakkor az is fontos, hogy a szabályozás ne veszélyeztesse indokolatlanul azokat a természetes értékeket, amelyek miatt a magyar gyógyfürdők különlegesek.

Az egri fürdők esetében jelenleg kedvező a helyzet, hiszen az érintett gyógymedencék rendelkeznek a szükséges felmentéssel. A következő években azonban továbbra is figyelni kell a jogszabályi változásokat és a fürdőszakmai egyeztetések eredményét.

A kérdés tehát nem egyszerűen az, hogy kell-e vízforgató a gyógyvizes medencékbe. Sokkal inkább az, hogyan lehet úgy korszerűsíteni a fürdők működését, hogy közben a gyógyvíz legfontosabb értékei is megmaradjanak.

Források

Minden, ami Eger: Egykor és most – Az egri strandfürdő rövid története

Minden, ami Eger: Több száz éve a gyógyítás szolgálatában

Minden, ami Eger: Így hódított meg mindenkit az egri törökfürdő

Minden, ami Eger: Mit tud az egerszalóki gyógyvíz?

HEOL: A Heves megyei gyógyfürdők egyelőre kivárnak, kell-e forgatni a gyógyvizet – Tóth Balázs, 2026. november 22.

510/2023. (XI. 20.) kormányrendelet – Nemzeti Jogszabálytár

NNGYK: Szakhatósági eljárás forgatás alóli felmentés

Borítókép: Gyógyvizes medence az egri vagy az egerszalóki fürdőben

Szerkesztői nyilatkozat
A „Minden, ami Eger” oldalán megjelenő tartalmak elsődleges célja a tájékoztatás, valamint Eger és térsége eseményeinek, értékeinek, történetének és közéletének bemutatása. Törekszünk arra, hogy írásainkban a rendelkezésünkre álló információkat pontosan, tényszerűen és lehetőség szerint több forrás alapján közvetítsük.
Közéleti vagy politikai témák feldolgozásakor célunk a tárgyilagos tájékoztatás és a releváns nézőpontok bemutatása. Az ilyen témájú cikkek közlése önmagában nem jelenti valamely politikai párt, szervezet, jelölt vagy közéleti szereplő támogatását.
A cikkekben szereplő információk a közzétételkor rendelkezésre álló adatokon és megjelölt forrásokon alapulnak. Amennyiben új, hiteles információ válik ismertté, a tartalmakat szükség szerint pontosíthatjuk vagy frissíthetjük.
Az oldalon megjelenő tartalmak általános tájékoztatásul szolgálnak, és nem minősülnek jogi, pénzügyi, egészségügyi vagy más személyre szabott szakmai tanácsadásnak.
 
Top