Eger és térsége
Facebook  •  RSS
Minden, ami Eger
Eger és térsége – hírek, történetek, programok
Eger város körvonalrajza
✉HÍRLEVÉLFeliratkozás
Dátum
NÉVNAP: — HOLNAP: —
FRISS HÍREK ➜

1897-ben egy különleges ember érkezett Egerbe. Gárdonyi Géza nem egyszerűen új lakóhelyet keresett: olyan otthonra vágyott, ahol megszabadulhat a nagyváros zajától, megtalálhatja a nyugalmat, és mindenekelőtt az írásnak szentelheti az életét. Akkor még talán maga sem gondolta, hogy választása egy életre összeköti nevét a várossal, és Egerben születik meg életművének legjelentősebb része.

Az író később egy szőlővesszőhöz hasonlította magát: idegenből származott, de az egri tőkén hozott termést. Ez a gondolat különösen szépen fejezi ki Gárdonyi és Eger kapcsolatát. Nem itt született, nem innen indult, mégis ez a város lett az a hely, ahol igazán kiteljesedhetett.

Miért éppen Egerre esett a választása?

Gárdonyi Géza 1863. augusztus 3-án született Agárdpusztán. Élete során számos településen megfordult, dolgozott tanítóként, újságíróként, és közben folyamatosan kereste azt a környezetet, amelyben szabadon alkothat.

1897-ben, a millennium ünnepségeinek idején hagyta maga mögött Budapestet. Zavarta a főváros nyüzsgése, a társasági élet forgataga és a nagyvárosi tülekedés. Csendesebb, nyugodtabb helyre vágyott, ahol nem vonják el figyelmét az írástól.

Egerben megtalálta, amit keresett. A város akkori széle fölött, az egri vár közelében álló ház és annak kertje azonnal elnyerte tetszését. A környezet, a városra nyíló kilátás és a természet közelsége olyan világot kínált számára, amelyben végre otthon érezhette magát.

A ház akkor még nem úgy nézett ki, ahogyan ma ismerjük. Gárdonyi egy régi, felújításra szoruló épületet vásárolt meg, amelyet később saját elképzelései szerint alakított át. A kertet is szerette, a telket idővel tovább bővítette, és olyan környezetet teremtett magának, amely egyszerre szolgálta a pihenést és az alkotómunkát.

Az egri remete otthona

Gárdonyi Géza életének utolsó huszonöt évét Egerben töltötte. 1897-től 1922-ben bekövetkezett haláláig ez a ház volt az otthona és legfontosabb alkotóműhelye.

Visszavonultan élt, kerülte a felesleges társasági érintkezést, és sok időt töltött egyedül. Innen ered az „egri remete” elnevezés is, amely azóta szinte elválaszthatatlanul összeforrt a nevével.

Az egykori otthon ma Gárdonyi Géza Emlékházként működik. Az épületet 1952-ben nyitották meg emlékmúzeumként, és különleges értékét az adja, hogy a látogatók nem egy hagyományos, modern kiállítótérbe lépnek be, hanem az író egykori lakó- és alkotókörnyezetét ismerhetik meg.

A ház körüli kert ma kisebb, mint Gárdonyi életében volt, de a régi fák közül több is megmaradt. Némelyiket még maga az író ültette. A kertben Somogyi Árpád Gárdonyit ábrázoló szobra is helyet kapott.

A ház egyszerű, fehér falai, a veranda és a fák árnyéka ma is azt a csendes, visszavonult világot idézik, amelyet Gárdonyi annyira szeretett.

Belépés egy író mindennapjaiba

Az emlékház egyik legérdekesebb része az előszoba, ahol az író könyvei, személyes tárgyai és egykori használati eszközei fogadják a látogatót. Itt látható többek között utazóbőröndje és vándorbotja, a szekrények tetején pedig az egri várból származó ágyúgolyó-töredékek is helyet kaptak.

A tárgyak nem csupán egy híres ember emlékeit őrzik. Segítenek elképzelni azt az embert is, aki az írói munkán kívül érdeklődött a történelem, a művészetek és a világ számos más területe iránt.

A jobb oldali ajtón keresztül jutunk a dolgozószobába. A helyiségben ma is látható Gárdonyi íróasztala, a könyvszekrények, a vaskályha és számos személyes tárgy. Az asztalon egy Shakespeare-t ábrázoló tintatartó idézi fel az író irodalmi érdeklődését.

A dolgozószoba különlegessége az íróasztal fölötti üvegtető. Ezen keresztül természetes fény jutott a munkafelületre, így Gárdonyi a nap különböző szakaszaiban is megfelelő világítás mellett dolgozhatott. A megoldás egyben az alkotói környezet tudatos kialakításáról is árulkodik.

A helyiség könyvszekrényei az író gazdag könyvtárának emlékét őrzik. Gyűjteménye csaknem tízezer kötetből állt. A könyvek között számos tudományterület és irodalmi mű képviseltette magát. Gárdonyi nem csupán olvasta és gyűjtötte a könyveket: kutatott, jegyzetelt, tanulmányozott, és folyamatosan bővítette ismereteit.

Itt született az Egri csillagok

A dolgozószoba falai között született Gárdonyi egyik legismertebb és legnagyobb hatású műve, az Egri csillagok.

A regény az 1552-es egri várvédelmet, Dobó István és a várvédők hősi küzdelmét állította a középpontba. Gárdonyi a történelmi eseményeket személyes sorsokon keresztül mutatta be, így a mű nem csupán egy ostrom története lett, hanem a magyar történelmi emlékezet egyik meghatározó regénye.

Az Egri csillagok 1899-ben folytatásokban jelent meg, majd 1901-ben könyv alakban is napvilágot látott.

Különös jelentősége van annak, hogy az író éppen Egerben dolgozott a történeten. Otthona közelében magasodott az a vár, amelynek védőit regényében halhatatlanná tette. A történelmi helyszín közelsége és a város múltja különleges hátteret adott az alkotómunkához.

Eger és az Egri csillagok kapcsolata azóta is szorosan összetartozik. A város egyik legismertebb irodalmi öröksége éppen az, hogy Gárdonyi története révén az 1552-es ostrom emléke generációkon keresztül él tovább.

A dolgozószobában azonban nemcsak ez a regény született. Gárdonyi olyan jelentős műveken is dolgozott itt, mint A láthatatlan ember és az Isten rabjai, emellett novellák, elbeszélések és más írások egész sorát alkotta meg.

Az író, aki a festészet és a zene iránt is érdeklődött

Gárdonyi Géza személyisége jóval összetettebb volt annál, mint amit az írói pálya önmagában mutat.

A ház hálószobájában látható rézágy, a zongora, a hegedűtokok és a falakon elhelyezett képek mind arra emlékeztetnek, hogy az irodalom mellett a zene és a képzőművészet is fontos szerepet játszott életében.

Nemcsak írt, hanem rajzolt és festett is. A falakon látható alkotások között több saját munkája is megtalálható. Érdeklődése sokoldalú volt, és ez az életművén is érződik: történelmi regényei mellett meséket, verseket, novellákat és lélektani témájú írásokat is hagyott az utókorra.

A látogatók számára éppen ezek a személyes részletek teszik különlegessé az emlékházat. A bútorok, hangszerek, képek és könyvek között nemcsak egy nagy írót ismerhetünk meg, hanem egy olyan embert is, akinek mindennapjai szorosan összefonódtak a művészetekkel.

A nyugalom, amelyből egy nagy életmű született

Gárdonyi egri otthona nem csupán lakóház volt. Olyan alkotói tér, amelyben az író megtalálta a számára szükséges békét és szabadságot.

A város fölötti kert, a veranda, a régi fák és a dolgozószoba csendje mind hozzájárultak ahhoz, hogy elmélyülhessen a munkájában. Nem véletlen, hogy Egerhez élete végéig ragaszkodott.

A Bibi című regényében így fogalmazott:

„Sokan azt vélik, hogy aki visszavonultan él, nem történik vele semmi. Pedig dehogynem! Aki visszavonultan él, nagyobb világot fedez fel, mint aki utazik. Csatákat él át s földrengéseket, s egy-egy történelmet, amely a lélek világtörténelme.”

Ezek a sorok sokat elárulnak arról, hogyan gondolkodott a világról és a visszavonultságról. A csend számára nem az eseménytelenséget jelentette, hanem a belső világ kiteljesedésének lehetőségét.

Gárdonyi Géza 1922. október 30-án hunyt el Egerben. Végső nyughelye az egri várban található, sírján a jól ismert felirat olvasható: „Csak a teste”.

Gárdonyi öröksége ma is Eger része

Az egykori otthon 1952 óta emlékházként őrzi az író személyes tárgyait és alkotói környezetét. Aki belép az épületbe, nemcsak egy irodalmi emlékhelyet látogat meg, hanem közelebb kerülhet ahhoz a világhoz, amelyben a magyar irodalom egyik legismertebb regénye megszületett.

Gárdonyi Géza nem Egerben született, de itt talált otthonra. A város lett az a hely, ahol a tehetsége igazán kibontakozhatott, ahol a történelem, a természet és a magány együtt teremtették meg számára az alkotás lehetőségét.

A szőlővessző hasonlata ezért ma is találó. Gárdonyi máshonnan érkezett, de Eger földjén gyökerezett meg, és itt hozta meg életművének legértékesebb termését.

Az egri remete háza ma is emlékeztet bennünket arra, hogy egy város nemcsak szülöttei révén válhat valaki otthonává. Néha az is elég, ha egy ember megtalálja benne azt a helyet, ahol igazán önmaga lehet.

Források

Minden, ami Eger – Ahol az Egri csillagok című regény született

Minden, ami Eger – Ahol megszületett az Egri csillagok – Gárdonyi Géza otthona ma is őrzi az író világát

Minden, ami Eger – Eger szerelmesei – egy város, amelyhez könnyű kötődni, és amely mindig visszahív

Minden, ami Eger – Fókuszban a Gárdonyi Géza Emlékház

Mozaik Múzeumtúra – Gárdonyi Géza

Borítókép: Gárdonyi Géza egykori egri otthona, a ma is látogatható emlékház. Fotó: illusztráció.

Szerkesztői nyilatkozat
A „Minden, ami Eger” oldalán megjelenő tartalmak elsődleges célja a tájékoztatás, valamint Eger és térsége eseményeinek, értékeinek, történetének és közéletének bemutatása. Törekszünk arra, hogy írásainkban a rendelkezésünkre álló információkat pontosan, tényszerűen és lehetőség szerint több forrás alapján közvetítsük.
Közéleti vagy politikai témák feldolgozásakor célunk a tárgyilagos tájékoztatás és a releváns nézőpontok bemutatása. Az ilyen témájú cikkek közlése önmagában nem jelenti valamely politikai párt, szervezet, jelölt vagy közéleti szereplő támogatását.
A cikkekben szereplő információk a közzétételkor rendelkezésre álló adatokon és megjelölt forrásokon alapulnak. Amennyiben új, hiteles információ válik ismertté, a tartalmakat szükség szerint pontosíthatjuk vagy frissíthetjük.
Az oldalon megjelenő tartalmak általános tájékoztatásul szolgálnak, és nem minősülnek jogi, pénzügyi, egészségügyi vagy más személyre szabott szakmai tanácsadásnak.
Következő
This is the most recent post.
Előző
Régebbi bejegyzés
 
Top