Én nem tudom, ki hogy van vele, de szerintem, ha csak a pénzen, pontosabban a majdan várható jövedelmen múlna, hány gyereket vállalnak a magyarok, alighanem kihalna a nemzet.
Éppen ezért veretes marhaságnak gondolom a „babakalkulátort” vagy mit, amivel azt lehet kiszámolni, mekkora kiadásokkal jár egy-egy gyerek, meg azt is, hogy ezek levonása után mennyi pénzük marad az anyáknak a kicsik után járó ellátásokból. Magyarán arról van szó, megpróbálják beárazni, mennyit visznek, mennyit hoznak a gyerekek.
Nos, ahhoz semmiféle kalkulátor nem kell, hogy tudjuk, a kisdedek után kapott, elköltetlenül maradó pénzből nem hizlalhatunk bankszámlát Bécsben. Mellesleg nem is azért adják, hanem a gyerekneveléshez – aki másra játszik, nem utódot szeretne, hanem jövedelmet.
Másrészről azt sem lehet (vagy ha lehet is, nem érdemes) semmiféle számítással forintosítani, mennyit hoznak nekünk a gyerekek. Az ugyanis számokkal nem kifejezhető: függetlenül attól, mennyi a „csépé” vagy a gyes, mindenki bátran milliárdosnak érezheti magát, ha akárcsak eggyel bővül a család létszáma. A továbbiakkal pedig az élmény hatványozódik.
A rideg számítások ezzel szemben leginkább csak arra jók, hogy lehessen kongatni a nyavalyás vészharangokat ahelyett, hogy csinálnánk sok-sok gyermeket, mert a jövő, mindannyiunk jövője velük kezdődik. Persze nyilvánvaló, mindenki pénzből él, de ha a családtervezés osztással-szorzással kezdődik, s azzal is végződik, akkor ott már nagy a baj, s talán jobb, ha az érintettek vesznek inkább maguknak egy macskát.
Máté Balázs
heol.hu
Éppen ezért veretes marhaságnak gondolom a „babakalkulátort” vagy mit, amivel azt lehet kiszámolni, mekkora kiadásokkal jár egy-egy gyerek, meg azt is, hogy ezek levonása után mennyi pénzük marad az anyáknak a kicsik után járó ellátásokból. Magyarán arról van szó, megpróbálják beárazni, mennyit visznek, mennyit hoznak a gyerekek.
Nos, ahhoz semmiféle kalkulátor nem kell, hogy tudjuk, a kisdedek után kapott, elköltetlenül maradó pénzből nem hizlalhatunk bankszámlát Bécsben. Mellesleg nem is azért adják, hanem a gyerekneveléshez – aki másra játszik, nem utódot szeretne, hanem jövedelmet.
 |
| illusztráció |
Másrészről azt sem lehet (vagy ha lehet is, nem érdemes) semmiféle számítással forintosítani, mennyit hoznak nekünk a gyerekek. Az ugyanis számokkal nem kifejezhető: függetlenül attól, mennyi a „csépé” vagy a gyes, mindenki bátran milliárdosnak érezheti magát, ha akárcsak eggyel bővül a család létszáma. A továbbiakkal pedig az élmény hatványozódik.
A rideg számítások ezzel szemben leginkább csak arra jók, hogy lehessen kongatni a nyavalyás vészharangokat ahelyett, hogy csinálnánk sok-sok gyermeket, mert a jövő, mindannyiunk jövője velük kezdődik. Persze nyilvánvaló, mindenki pénzből él, de ha a családtervezés osztással-szorzással kezdődik, s azzal is végződik, akkor ott már nagy a baj, s talán jobb, ha az érintettek vesznek inkább maguknak egy macskát.
Máté Balázs
heol.hu
Megjegyzés küldése