A tér nevének története
Az egri városkapuk egyikéről kapta a nevét. A Hatvani kaput 1789-ben úgy említik, mint Eger város legfontosabb kapuját, amelyen keresztül Hatvan felé jártak. 1836-ban bontották le. Nevezték még Hatvanyi kapunak, Szent János kapunak és Hosszú utcai kapunak is.
A térnek, illetve a mai tér bizonyos részeinek több elnevezése is volt.
A 19. század végétől Hunyadi térnek hívták, nevét Breznay Imre szerint egy kocsmáról kapta. Régebbi elnevezése a Pyrker tér. Később a Gárdonyi Géza tér nevet kapta. Mártírok terének is nevezték, mert a tér nyugati oldalán áll a kommunista mártírok emlékműve. Később a Lenin tér nevet kapta.
Déryné Széppataki Róza így írt naplójában egy egri látogatásáról:
„Egyszerre csak előttünk termett a város az ő szűk, sötét kapujával, mely körül nagy, nehéz láncok függtek. […] Beereszkedtünk a sötét kapu alá, nagy zörgést okozván a nehéz paraszt szekér, hogy rengett belé a kapu tetején lévő sötét épület. Fekete volt, mintha valami égés füstje maradozott volna rajta a rég múlt időkből … ” [a kapu rajza itt látható]
1687-ben, az egri vár és a város felszabadításakor a Hatvani kapunál sebesült meg a törökökkel vívott csatában Koháry István.
Látnivalók
HATVANI KAPU TÉR 4. SZ.
Gárdonyi Géza Színház
56-os emlékmű
Az emlékmű helyén korábban Makrisz Agamemnon Lenin-szobra volt, amelyet 1970. április 19-én állították fel. V. I. Lenint 1990 tavaszán elszállították. Király Róbert 1956-os emlékműve (1994) mellé 2006-ban helyezték el az erdélyi ötvenhatosok, 2007 tavaszán pedig a kommunista diktatúra áldozatainak emlékkövét.
Hatvanas gyalogezred emlékműve
Az ezredet több mint 200 éve alapította a bécsi haditanács. A napóleoni háborúkban, az 1848/49-es szabadságharcban és az első világháborúban elesett 18 ezer katona emlékére állították 1932-ben.
A 60-as Hősi Emlékműbizottság 1929-ben szerveződött, díszvédnöke József királyi főherceg volt, fővédnöke Szmrecsányi Lajos érsek és Gömbös Gyula hadügyminiszter. 1930 nyarán a bizottság rendelkezésére állt a szükséges összeg, így felkérték Wälder Gyula műegyetemi tanárt, hogy készítse el a terveket. A 10 méter magas obeliszket Kienle György szobrászművész készítette. Az emlékmű felállítását szorgalmazó bizottság ügyelt arra is, hogy lehetőleg egri mesteremberek kapják meg a munkát, a 100-130 mázsás, Dunaharasztiból származó mészkőtömb kialakítását és felállítását.
Több helyszín is szóba jött az emlékmű elhelyezésére (a laktanya udvara, a Nemzeti Bank előtti tér, még az Érsekkert is), végül a színház előtti tér mellett döntöttek. Az átadási ünnepség 1932. október 10-én volt. A következő években az emlékmű és a tér a város egyik kiemelt „közösségi tere” lett, itt rendezték meg a hősök napi ünnepségeket, de az emlékmű előtt tisztelegtek 1941-ben a frontra induló honvédek is. 1961-ben lebontották, elszállították.
A szocializmus évtizedei alatt Eger háziezredének hősei előtt a Kisasszony-temetőhöz tartozó Hősök temetőjében lehetett tisztelegni. Eredeti helyére 1990. október 12-én helyezték vissza.
Szakáts Antal emlékműve
A tér nyugati oldalán látható Szakáts Antal szakaszvezető alvó oroszlános emlékműve. Szakáts 1859. július 4-én esett el Rivoltánál. Az emlékművet 1866 tavaszán leplezték le. Breznay Imre szerint Szakács néven anyakönyvezték az 1833. június 12-én született fiút. Egyszerű földműves szülők gyermeke volt, 1854-ben sorozták be. Soltyk ezredes, Szakáts parancsnokának egy 1860-ban kelt levelét is idézi Breznay, ebben a „vitézek vitézének” nevezi Soltyk az egri katonát, és kéri a várost, hogy állítsanak fel egy emlékművet a tiszteletére. A szobor „Budapesten készült Marschallko szobrász műtermében” – folytatja Breznay Imre.
Munkásmozgalmi emlékmű
A tér északnyugati szegletében, a volt Magyar Szocialista Munkáspárt volt székháza előtti parkban található a Kígyóölő (más forrásokban Sárkányölő) című munkásmozgalmi emlékmű. Csontos László mészkőből készült két és fél méteres szobrát 1969-ben állították fel. A rendszerváltás előtt a szobor két oldalán Nagy József (1839-1921) és Nemecz János (1890-1920) sírja volt. Mindkettejüket a Tanácsköztársaság után végezték ki Egerben. Ma csak az emlékmű látható, az 1948. december 1-én a díszsírhelyre szállított hamvakat azóta tovább szállították.
A munkásmozgalmi emlékmű helyén állt korábban az Országzászló, amelyet közadakozásból állított fel a város 1936-ban Pünkösd vasárnapján, de Trianon miatt állandóan félárbócra volt eresztve a lobogó. A tervek szerint az Országzászlót újra fel fogják állítani Egerben, azonban nem az eredeti helyén, hanem a Pyrker téren, a témáról a helyi sajtóban több cikk jelent meg 2011-ben.
Forrás
Irodalom
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
Képek
1. kép, Eger régi, még fából épült színháza
Eger régen (Facebook oldal)
2. kép, Az egri kőszínház
Heves Megyei Elektronikus Könyvtár
3. kép, A tér három tengelye (A 60. ezred és Szakáts Antal emlékműve, előtérben az Országzászló)
Heves Megyei Elektronikus Könyvtár
4. kép, A gyalogezred emlékműve reggeli fényben
5. kép, Az emlékmű
6. kép, A dicsőséges csaták az obeliszken
7. kép, Egy őszi napon
Minden, ami magyar fényképgyűjteménye
8. kép, A Hősök szobra egy régi képeslapon
Heves Megyei Elektronikus Könyvtár
9. kép, A Lenin-szobor elszállítása
Eger régen (Facebook oldal)
10. kép, Az 56-os emlékmű
11. kép, A Szakáts-emlékmű a lombok között
12. kép, Az emlékmű felirata
13. kép, A munkásmozgalmi emlékmű
Írta és fényképezte: Sztahó Eszter
beszeloutcanevek.ektf.hu
Az egri városkapuk egyikéről kapta a nevét. A Hatvani kaput 1789-ben úgy említik, mint Eger város legfontosabb kapuját, amelyen keresztül Hatvan felé jártak. 1836-ban bontották le. Nevezték még Hatvanyi kapunak, Szent János kapunak és Hosszú utcai kapunak is.
A térnek, illetve a mai tér bizonyos részeinek több elnevezése is volt.
A 19. század végétől Hunyadi térnek hívták, nevét Breznay Imre szerint egy kocsmáról kapta. Régebbi elnevezése a Pyrker tér. Később a Gárdonyi Géza tér nevet kapta. Mártírok terének is nevezték, mert a tér nyugati oldalán áll a kommunista mártírok emlékműve. Később a Lenin tér nevet kapta.
Déryné Széppataki Róza így írt naplójában egy egri látogatásáról:
„Egyszerre csak előttünk termett a város az ő szűk, sötét kapujával, mely körül nagy, nehéz láncok függtek. […] Beereszkedtünk a sötét kapu alá, nagy zörgést okozván a nehéz paraszt szekér, hogy rengett belé a kapu tetején lévő sötét épület. Fekete volt, mintha valami égés füstje maradozott volna rajta a rég múlt időkből … ” [a kapu rajza itt látható]
1687-ben, az egri vár és a város felszabadításakor a Hatvani kapunál sebesült meg a törökökkel vívott csatában Koháry István.
Látnivalók
HATVANI KAPU TÉR 4. SZ.
Gárdonyi Géza Színház
56-os emlékmű
Az emlékmű helyén korábban Makrisz Agamemnon Lenin-szobra volt, amelyet 1970. április 19-én állították fel. V. I. Lenint 1990 tavaszán elszállították. Király Róbert 1956-os emlékműve (1994) mellé 2006-ban helyezték el az erdélyi ötvenhatosok, 2007 tavaszán pedig a kommunista diktatúra áldozatainak emlékkövét.
Hatvanas gyalogezred emlékműve
Az ezredet több mint 200 éve alapította a bécsi haditanács. A napóleoni háborúkban, az 1848/49-es szabadságharcban és az első világháborúban elesett 18 ezer katona emlékére állították 1932-ben.
A 60-as Hősi Emlékműbizottság 1929-ben szerveződött, díszvédnöke József királyi főherceg volt, fővédnöke Szmrecsányi Lajos érsek és Gömbös Gyula hadügyminiszter. 1930 nyarán a bizottság rendelkezésére állt a szükséges összeg, így felkérték Wälder Gyula műegyetemi tanárt, hogy készítse el a terveket. A 10 méter magas obeliszket Kienle György szobrászművész készítette. Az emlékmű felállítását szorgalmazó bizottság ügyelt arra is, hogy lehetőleg egri mesteremberek kapják meg a munkát, a 100-130 mázsás, Dunaharasztiból származó mészkőtömb kialakítását és felállítását.
Több helyszín is szóba jött az emlékmű elhelyezésére (a laktanya udvara, a Nemzeti Bank előtti tér, még az Érsekkert is), végül a színház előtti tér mellett döntöttek. Az átadási ünnepség 1932. október 10-én volt. A következő években az emlékmű és a tér a város egyik kiemelt „közösségi tere” lett, itt rendezték meg a hősök napi ünnepségeket, de az emlékmű előtt tisztelegtek 1941-ben a frontra induló honvédek is. 1961-ben lebontották, elszállították.
A szocializmus évtizedei alatt Eger háziezredének hősei előtt a Kisasszony-temetőhöz tartozó Hősök temetőjében lehetett tisztelegni. Eredeti helyére 1990. október 12-én helyezték vissza.
Szakáts Antal emlékműve
A tér nyugati oldalán látható Szakáts Antal szakaszvezető alvó oroszlános emlékműve. Szakáts 1859. július 4-én esett el Rivoltánál. Az emlékművet 1866 tavaszán leplezték le. Breznay Imre szerint Szakács néven anyakönyvezték az 1833. június 12-én született fiút. Egyszerű földműves szülők gyermeke volt, 1854-ben sorozták be. Soltyk ezredes, Szakáts parancsnokának egy 1860-ban kelt levelét is idézi Breznay, ebben a „vitézek vitézének” nevezi Soltyk az egri katonát, és kéri a várost, hogy állítsanak fel egy emlékművet a tiszteletére. A szobor „Budapesten készült Marschallko szobrász műtermében” – folytatja Breznay Imre.
Munkásmozgalmi emlékmű
A tér északnyugati szegletében, a volt Magyar Szocialista Munkáspárt volt székháza előtti parkban található a Kígyóölő (más forrásokban Sárkányölő) című munkásmozgalmi emlékmű. Csontos László mészkőből készült két és fél méteres szobrát 1969-ben állították fel. A rendszerváltás előtt a szobor két oldalán Nagy József (1839-1921) és Nemecz János (1890-1920) sírja volt. Mindkettejüket a Tanácsköztársaság után végezték ki Egerben. Ma csak az emlékmű látható, az 1948. december 1-én a díszsírhelyre szállított hamvakat azóta tovább szállították.
A munkásmozgalmi emlékmű helyén állt korábban az Országzászló, amelyet közadakozásból állított fel a város 1936-ban Pünkösd vasárnapján, de Trianon miatt állandóan félárbócra volt eresztve a lobogó. A tervek szerint az Országzászlót újra fel fogják állítani Egerben, azonban nem az eredeti helyén, hanem a Pyrker téren, a témáról a helyi sajtóban több cikk jelent meg 2011-ben.
Forrás
Irodalom
- Bakos József – Fekete Péter: Eger és Felnémet földrajzi nevei. 2. köt., A belterület nevei. Eger, 1973
- Békássy Jenő: Heves vármegye ujjáépítése Trianon után. Bp., 1931 [Kienle György életrajza a 108. oldalon]
- Berecz Mátyás: Eger városfalai = Agria XLII.: Az Egri Dobó István Vármúzeum évkönyve. Eger, 2006
- Bottlik Mihály [et al.]: Eger. Bp., 1973
- Breznay Imre: Az egri utcák neve = Eger a XIX. században. Eger, 1995. p. 99-103.
- Breznay Imre: Szakács Antal emléke = Eger a XIX. században. Eger, 1995. p. 140-142.
- Breznay Imre – Karczos Béla: Egri képeskönyv. Eger, 1937
- Csiffáry Gergely: Történelmi emlékhelyek Heves megyében. Eger, 1985
- Déryné emlékezési (szerk. Réz Pál). Bp., 1955. [1. köt., p. 241.]
- Fekete Péter: Történeti adatok Eger városáról, hóstyáiról, kapuiról, elnevezésükről. = Magyar nyelvjárások: A Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékének Évkönyve. Debrecen, 2000. p. 147-152.
- Gerő László: Eger. Bp., 1957
- Guszmanné Nagy Ágnes – Miskolczi László – Petercsák Tivadar (szerk.): Az egri hóstyák. Eger, 2007 . p. 152-153.
- Hermann István, ifj.: A Hatvanasezred emlékmű = Renn Oszkár (szerk.): Egri séták nemcsak egrieknek. 1. köt. Eger, 2010. p. 67-76.
- Sugár István: Eger város falainak és kapuinak története = Agria VI.: Az Egri Dobó István Vármúzeum évkönyve. Eger, 1968
- Szoborlap.hu
Képek
1. kép, Eger régi, még fából épült színháza
Eger régen (Facebook oldal)
2. kép, Az egri kőszínház
Heves Megyei Elektronikus Könyvtár
3. kép, A tér három tengelye (A 60. ezred és Szakáts Antal emlékműve, előtérben az Országzászló)
Heves Megyei Elektronikus Könyvtár
4. kép, A gyalogezred emlékműve reggeli fényben
5. kép, Az emlékmű
6. kép, A dicsőséges csaták az obeliszken
7. kép, Egy őszi napon
Minden, ami magyar fényképgyűjteménye
8. kép, A Hősök szobra egy régi képeslapon
Heves Megyei Elektronikus Könyvtár
9. kép, A Lenin-szobor elszállítása
Eger régen (Facebook oldal)
10. kép, Az 56-os emlékmű
11. kép, A Szakáts-emlékmű a lombok között
12. kép, Az emlékmű felirata
13. kép, A munkásmozgalmi emlékmű
Írta és fényképezte: Sztahó Eszter
beszeloutcanevek.ektf.hu
Szerkesztői nyilatkozat
A „Minden, ami Eger” oldalán megjelenő tartalmak elsődleges célja a tájékoztatás, valamint Eger és térsége eseményeinek, értékeinek, történetének és közéletének bemutatása. Törekszünk arra, hogy írásainkban a rendelkezésünkre álló információkat pontosan, tényszerűen és lehetőség szerint több forrás alapján közvetítsük.
Közéleti vagy politikai témák feldolgozásakor célunk a tárgyilagos tájékoztatás és a releváns nézőpontok bemutatása. Az ilyen témájú cikkek közlése önmagában nem jelenti valamely politikai párt, szervezet, jelölt vagy közéleti szereplő támogatását.
A cikkekben szereplő információk a közzétételkor rendelkezésre álló adatokon és megjelölt forrásokon alapulnak. Amennyiben új, hiteles információ válik ismertté, a tartalmakat szükség szerint pontosíthatjuk vagy frissíthetjük.
Az oldalon megjelenő tartalmak általános tájékoztatásul szolgálnak, és nem minősülnek jogi, pénzügyi, egészségügyi vagy más személyre szabott szakmai tanácsadásnak.