Besenyőtelek mellett sokan egyszerűen csak elhaladnak a 33-as főúton Eger és a Tisza-tó között. Pedig érdemes letérni az útról és körülnézni: a Heves megyei község története jóval régebbre vezet annál, mint amit első pillantásra sejtenénk. Régészeti leletek, besenyő emlékek, a török idők pusztításai, régi nemesi családok, egy különleges templom és a magyar népmesekutatás egyik legfontosabb alakja egyaránt hozzátartozik Besenyőtelek múltjához.
A Bükk lábától a Tisza felé
Besenyőtelek a Füzesabonyi járásban, az Alföld északi peremén, a Hevesi-síkon fekszik. Füzesabony mindössze néhány kilométerre található, a Tisza pedig légvonalban nagyjából 17 kilométerre húzódik.
Földrajzi helyzete azért is érdekes, mert itt már valóban találkozik egymással két táj világa. Észak felől a Bükk és a Mátra vidéke határozza meg a látóhatárt, délkelet felé pedig egyre inkább az Alföld és a Tisza sík vidéke válik uralkodóvá.
A településen keresztülhaladó 33-as főút ma is meghatározza Besenyőtelek életét. Ez az út köti össze Füzesabony térségét Poroszlóval és a Tisza-tóval, így az Egerből a tó felé tartók közül rengetegen áthaladnak a falun.
Besenyőtelek közigazgatási területe ráadásul szokatlan módon két, egymástól elkülönülő részre tagolódik. A két terület közé Mezőtárkányhoz tartozó külterület ékelődik.
A település neve valóban a besenyőkhöz vezet
Besenyőtelek neve nem véletlenül hangzik ennyire régiesnek. A település múltja szorosan kapcsolódik a Magyar Királyság területén letelepedett besenyőkhöz.
A község történeti összefoglalója szerint már egy XI. századi oklevélben említették ezen a vidéken a „besenyők kútját” és a „besenyők temetőjét”. A ma ismert településnév előzménye azonban későbbi oklevelekben követhető pontosabban.
A falu neve egy 1278-ból fennmaradt oklevélben Beseneu alakban szerepel. Később Bessenew, Beseneuteleek, Beseneuteleky, majd Besenyő néven találkozunk vele. A Besenyőtelek elnevezés csak a XX. század elején vált állandóvá.
Maga a név is őrzi tehát a település eredetét: a „besenyő” népnévhez kapcsolódott a művelésre alkalmas földterületet, birtokrészt is jelentő „telek”.
Sokkal régebben éltek itt emberek, mint ahogy a falu neve megszületett
Besenyőtelek története azonban nem a középkorban kezdődött.
A környéken előkerült régészeti leletek alapján már az őskorban lakott volt ez a vidék. Bronzkori leletek mellett korai vaskori és kelta emlékek is napvilágra kerültek.
Különösen érdekesek a késő kelta időszakból származó nyomok. Régészeti kutatások során félig földbe mélyített házak maradványait és csontvázas sírokat is feltártak.
Tepélypuszta környékén a hun korból származó lelőhelyet is találtak. Az egyik sírban ülő helyzetű csontváz került elő, mellette pedig két füles korsót sikerült megmenteni.
A község külterületén, Szőrháton honfoglalás kori sírokra is bukkantak. Az egyik lelet különösen értékes lehetett: lócsontok, emberi maradványok, aranyozott övdíszek, ezüst tarsolylemez és nyílhegy is előkerült a területről. A leletegyüttes egy része azonban később elveszett.
Besenyőtelek környéke tehát több ezer év történetének nyomait őrzi.
Mátyás király korában is feltűnik Tepély
A középkori Besenyő történetének egyik érdekes szereplője Bessenyei Mihály alnádor.
1467-ben ő birtokolta a falut, és ebben az évben Mátyás királytól Tepélypusztát is adományul kapta. Tepély neve ma is hozzátartozik Besenyőtelek történetéhez, miközben régészeti szempontból is fontos területnek bizonyult.
A virágzó középkori világot azonban a török háborúk alapjaiban változtatták meg.
Eger eleste Besenyőtelek sorsát is meghatározta
1544-ben a település elpusztult. Amikor pedig 1596 őszén az oszmán hadsereg elfoglalta Eger várát, a térség helyzete még bizonytalanabbá vált.
Besenyő és Tepély hosszú időre eltűnt az adóösszeírásokból. A falu többször elnéptelenedett, 1686-ban ismét lakatlanná vált, ezért az 1690-es évek végi összeírásokban sem szerepelt a lakott helységek között.
A pusztulás azonban nem jelentette Besenyő végét.
1703-ra ismét benépesült.
Érdekes közvetlen egri kapcsolat is fennmaradt ebből az időből. A Rákóczi-szabadságharc kezdetén, 1703. december 19-én Zinzendorf Ferdinánd egri császári várparancsnok menlevelet adott a besenyőieknek. A dokumentum lényegében védelmet biztosított számukra a császári katonák zaklatásával és önkényes terménybehajtásával szemben.
A menlevelet Eger várában állították ki.
Besenyőtelek története így közvetlenül összekapcsolódik Eger XVIII. század eleji történetével is.
Több mint száz besenyőtelki jelentkezett nemzetőrnek
1848 őszén a szabadságharc eseményei Besenyőteleket sem kerülték el. A fennmaradt adatok szerint több mint száz helyi férfi jelentkezett nemzetőri szolgálatra.
Súlyos veszteségeket hozott később az első világháború. A településnek akkor mintegy 3400 lakosa volt, közülük 674 embert hívtak be katonának. A háborúból 121 besenyőtelki nem tért haza.
Emléküket ma első világháborús emlékmű őrzi a községben.
A második világháború ugyancsak jelentős pusztítást okozott. A több napig tartó helyi harcokban lakóházak és középületek sérültek meg, és a községházán őrzött iratok jelentős része is elpusztult.
Ez azért különösen fájó veszteség, mert vele együtt a település helytörténetének számos eredeti dokumentuma is eltűnt.
Besenyőtelek egyik legszebb épülete a Szent Lőrinc-templom
A település egyik meghatározó látványa a római katolikus templom. A nagyméretű, klasszicista épület a falu főútjának kiszélesedő részén áll.
A Szent Lőrinc vértanú tiszteletére szentelt templom nemcsak kívülről érdekes. Belső berendezésében több régebbi tárgy is fennmaradt.
Különösen értékes a főoltár, amelynek oltárképe Szent Lőrinc vértanút ábrázolja. A festményt 1821-ben Balkay Pál egri festő készítette. Ez újabb szép kapcsolat Eger és Besenyőtelek története között.
A templomban XVIII–XIX. századi berendezési tárgyak is találhatók. A gyóntatószék egy része még a XVIII. század végéről származik, míg több pad és ülőbútor 1800–1820 körül készülhetett.
Külön érdekesség, hogy fennmaradtak olyan családi padok is, amelyeket a régi templomban a nemesi község birtokos családjai használtak.
A templom homlokzatán az 1896-os millennium emlékét őrző felirat is látható.
Tájház, emlékpark és díszkút
Besenyőtelek látnivalói nem érnek véget a templomnál.
A községben tájház mutatja be a régi falusi élet és a helyi népi építészet emlékeit. A település hagyományos arculatának egykor meghatározó elemei voltak a hosszú, oldalhatáron álló parasztházak és a hozzájuk tartozó gazdasági épületek.
A község látnivalói között találjuk az első és második világháborús emlékművet, az emlékparkot és a díszkutat is.
Utóbbi a rendezett központ egyik jellegzetes eleme, amely a templommal együtt ma Besenyőtelek egyik könnyen felismerhető településképét adja.
Itt született Berze Nagy János
Besenyőtelek egyik legismertebb szülötte Berze Nagy János, a magyar folklorisztika és népmesekutatás kiemelkedő alakja.
- augusztus 23-án született az akkori Besenyőn. Eredetileg Nagy Jánosnak hívták, és 1904-ben vette fel a Berze Nagy nevet.
Életművének egyik legfontosabb területe a magyar népmesék gyűjtése és rendszerezése volt. Már pályája elején gyűjtötte Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megye népmeséit. Az anyag 1907-ben önálló kötetben is megjelent.
Munkásságának jelentőségét jól mutatja, hogy több száz magyar népmesét rendszerezett, és kutatásai a magyar folklorisztika későbbi fejlődésére is nagy hatást gyakoroltak.
Nevét ma a település általános iskolája és utca is őrzi.
Besenyőtelek történetének talán ez az egyik legszebb sajátossága: egy alföldi falu hagyományvilágából induló kutató később éppen a magyar népmesék és néphagyományok tudományos feltárásának egyik meghatározó alakjává vált.
Több mint egy falu a 33-as út mentén
Besenyőteleket könnyű lenne egyszerű átutazóhelyként látni. Egerből a Tisza-tó felé indulva néhány perc alatt keresztül lehet hajtani rajta.
Pedig ha megállunk, egészen más kép rajzolódik ki.
Egy olyan Heves megyei településé, amelynek határában bronzkori, kelta, hun és honfoglalás kori leletek kerültek elő; amelynek neve a középkorban itt élő besenyők emlékét őrzi; amely többször elpusztult és újra benépesült; amelynek sorsára Eger török kézre kerülése is közvetlen hatással volt.
Ehhez társul a klasszicista templom, a régi falusi építészet emléke, a tájház, az emlékpark és Berze Nagy János öröksége.
Besenyőtelek így jóval több annál a településnél, amelynek nevét az Eger és a Tisza-tó között közlekedők egy útjelző tábláról ismerik. A Hevesi-sík egyik régi falva, amelynek múltjában szinte egymásra rakódnak a Kárpát-medence történetének korszakai.
Források
Besenyőtelek Község – A település története
Besenyőtelek Község – Látnivalók
Besenyőtelek Településképi Arculati Kézikönyve – történelmi és építészeti áttekintés
Borítókép: Besenyőtelek központja, a díszkúttal és a római katolikus templommal. Fotó: Besenyőtelek – Facebook-oldal.