Az egri Kossuth Lajos utca történetét nem lehet egyszerűen néhány régi ház történeteként elmesélni. Évszázadokon keresztül ez volt a város egyik legfontosabb útvonala: erre érkeztek a vár felé tartók, itt építkeztek kanonokok és főurak, itt álltak paloták, rendházak, fogadók és egyszerűbb lakóházak. Az 1972-ben készült fénykép pedig ennek a hosszú történetnek egy különösen érdekes pillanatát őrizte meg.
A felvételen még egy olyan Kossuth utcát látunk, amely sokkal közelebb állt a régi Egerhez, mint a maihoz. Alacsony házak, vakolt falak, súlyos fakapuk és közvetlenül az utcára nyíló ablakok sorakoznak egymás mellett. Közben már megjelent az 1970-es évek városa is: modernebb ruhák, autók, megváltozó közterületek és egyre erőteljesebb műemlékvédelmi beavatkozások jelezték, hogy Eger történelmi belvárosa átalakulóban van.
Ugyanazon az útvonalon évszázadok óta
A mai Kossuth Lajos utca nyomvonala jóval régebbi annál, mint amit a barokk épületek alapján gondolnánk. A középkorban erre vezetett a Buda felől érkező hadiút utolsó szakasza. A városba a Hatvani-kapun keresztül lehetett belépni, majd az út az Eger-patak irányába haladt tovább, és a várhoz vezetett.
Ennek az egykori útnak nemcsak írásos emlékei maradtak fenn. Az 1950-es években egy gerendákból és pallókból kialakított középkori útszakasz maradványait is megtalálták.
Vagyis aki ma a Kossuth Lajos utcán sétál végig, részben ugyanazt az útvonalat követi, amelyen évszázadokkal ezelőtt katonák, kereskedők, egyházi személyek, szekerek és a várba igyekvő utazók haladtak.
Hatvani utca, Urak utcája, Barátok utcája…
Kevés egri utca viselt története során annyi különböző nevet, mint a mai Kossuth Lajos utca.
A 18. században Hatvani utcaként is ismerték, később Urak utcájának nevezték. Ez az elnevezés jól érzékeltette a környék társadalmi rangját, hiszen az utca fokozatosan az egyházi és világi előkelőségek egyik fontos lakóhelyévé vált.
Később Barátok utcája lett, ami a ferences rend jelenlétére utalt. Egy 1802-es adatban Hosszúpince utcaként is felbukkan, majd a 19. században Kaszárnya utca néven is emlegették. Ennek hátterében a mai Buttler-ház története áll: az épület hosszú időn keresztül katonai laktanyaként szolgált.
1945-ig Káptalan utca volt a neve. Ez talán az egyik legbeszédesebb régi elnevezése, hiszen a környéken számos kanonoki rezidencia állt.
A második világháború után újabb névváltoztatások következtek. Volt Vörös Hadsereg útja és Ifjúság útja is, majd később kapta mai nevét.
A régi egriek emlékezetében azonban ezek a nevek sokáig egymás mellett éltek.
A kanonokok utcája
A török uralom után Eger városszerkezete jelentősen átalakult. A 18. század elején Telekessy István püspök és a káptalan között létrejött megállapodás lehetővé tette, hogy a kanonokok a korábbi káptalani városrészből közelebb költözzenek a Szent Mihály-templomhoz.
A középkori székesegyház helyett ekkor már a városban álló Szent Mihály-templom töltött be fontos szerepet; ennek helyén később a mai Bazilika épült fel.
A Kossuth Lajos utca így lassan Eger egyik előkelő egyházi negyedévé változott. Kanonoki házak, paloták és más egyházi épületek jelentek meg, amelyek közül több ma is meghatározza az utca arculatát.
Ez az oka annak is, hogy a Kossuth utca építészete különösen gazdag. Nem egyszerűen egymás mellé épült régi házak soráról van szó: a barokk kori Eger egyik legfontosabb városépítészeti együttese alakult itt ki.
Egy híd, amelynek története szinte feledésbe merült
Az utca történetének egyik kevésbé ismert részlete a Barátok hídja.
Az Eger-patak fölött ezen a helyen már a középkorban is át lehetett kelni. A későbbi források kőhidat említenek, amely a város egyik fontos átkelőhelye volt. Egy 1787-es összeírásban még az utca patakon túli részének neve is ehhez kapcsolódott: Baráthíd utcának nevezték.
A híd azért volt különösen fontos, mert összekötötte a nyugatról érkező útvonalat a vár környékével.
Ma már úgy kelünk át az Eger-patakon, hogy szinte észre sem vesszük: ugyanazon a ponton évszázadokon keresztül Eger egyik legfontosabb közlekedési kapcsolata működött.
Az utca egyik ékszerdoboza
A Kossuth Lajos utca elején áll a Kispréposti palota, Eger egyik legszebb rokokó épülete.
A palotát Androvics Miklós prépost-kanonok építtette a 18. század közepén, és 1758-ra készült el. Különösen értékesek kovácsoltvas részletei, amelyek Fazola Henrik munkái.
Odabent még nagyobb meglepetés vár: az emeleti díszterem mennyezetén Kracker János Lukács 1774-ben készült freskója, Az Erény diadala a Bűn felett látható.
A palota egykor még a mainál is látványosabb lehetett. Az 1827-es nagy egri tűzvészben eredeti manzárdteteje elpusztult, és az újjáépítés után már más tetőformát kapott.
A Buttler-ház és a Kaszárnya utca emléke
A Kossuth Lajos utca 26. szám alatt álló Buttler-ház története szintén több évszázadra nyúlik vissza.
Az épület kialakításakor több középkori eredetű lakóházat használtak fel. A Buttler család 1711 és 1796 között birtokolta, később több tulajdonos kezén megfordult.
1835-ben báró Barkóczy László katonai laktanya céljára átadta a városnak. Az épület egészen 1887-ig kaszárnyaként működött – innen származott a Kaszárnya utca elnevezés is.
Később egészen más feladatokat kapott. Volt benne siketnéma intézet és internátus, majd 1949 és 1957 között itt működött az egri múzeum.
Érdekes egybeesés, hogy éppen a fénykép készítésének idején, 1972–1973-ban jelentősebb átalakításokat végeztek rajta, és tetőtér-beépítéssel is bővítették.
1972 – két korszak határán
Molnár István Géza felvétele azért különösen értékes, mert nem Eger reprezentatív műemlékeit akarja megmutatni.
Éppen ellenkezőleg.
Az utca hétköznapi arcát látjuk.
Emberek mennek dolgukra, valaki táskát visz, mások beszélgetve haladnak egymás mellett. Az út mentén parkoló autók már az új korszakot jelzik, miközben a bal oldalon álló házak még egy jóval korábbi Eger léptékét őrzik.
A fényképen feltűnő a járda és az épületek közvetlen kapcsolata is. Nincsenek látványos utcabútorok, turistáknak kialakított elemek vagy egységesen felújított homlokzatok. Ez még elsősorban lakott utca volt, nem pedig történelmi díszlet.
És éppen ettől érdekes.
Eger ekkor már tudatosan mentette a régi belvárost
Az 1972-es fénykép készítésekor Egerben már több mint egy évtizede komoly műemlékvédelmi munka folyt.
Az 1960-as évek elején évente jelentős összegeket fordítottak a vár és a történelmi lakóépületek helyreállítására. Nemcsak a legismertebb műemlékeket kezdték védeni, hanem egyre inkább felismerték, hogy Eger értéke az összefüggő történelmi városképben rejlik.
A Kossuth Lajos utca ennek különösen jó példája.
Itt ugyanis egyetlen utcában szinte végig lehet követni Eger történetének több korszakát: a középkori út nyomvonalától a török utáni újjáépítésen és a barokk város kialakulásán át egészen a 19–20. századi átalakításokig.
Egy hatalmas épület viszont 1972-ben már hiányzott
A fénykép készítése előtt mindössze öt évvel tűnt el a Kossuth Lajos utca egyik legfeltűnőbb épülete.
A mai Dr. Hibay Károly utca találkozásánál állt Baumhorn Lipót monumentális zsinagógája. Az építkezés 1911-ben kezdődött, az épületet pedig 1913-ban avatták fel.
Nagy kupolája évtizedeken keresztül Eger belvárosi látképének meghatározó eleme volt.
1967-ben azonban lebontották.
Így az 1972-es fénykép már egy olyan Kossuth utcában készült, amelyből eltűnt az alig több mint fél évszázadon át ott álló zsinagóga. A helyén később egészen más léptékű beépítés jelent meg.
Ez is mutatja, mennyire átmeneti korszakot örökített meg Molnár István Géza fényképezőgépe.
Több mint ötven év választ el bennünket ettől a délutántól
1972 óta több mint fél évszázad telt el.
A Kossuth Lajos utca ma is Eger egyik legszebb történelmi utcája, de aki ezt a régi felvételt nézi, azonnal észreveszi, mennyi minden megváltozott.
Nem feltétlenül a nagy műemlékek jelentik a legnagyobb különbséget. Sokkal inkább az utca hangulata, az emberek, a közlekedés, a házak állapota és az a természetesség, ahogyan a több száz éves épületek még a mindennapi élet részeként jelennek meg.
Talán éppen ezért szeretjük ezeket a régi egri fényképeket.
A híres épületekről ma is készíthetünk felvételeket. A hetvenes évek hétköznapi Egerét azonban már csak ezek a fotók tudják visszahozni.
A Kossuth Lajos utca pedig különösen sok történetet őriz. Középkori hadiút, Barátok utcája, kanonoki rezidenciák, kaszárnya, paloták, egy eltűnt zsinagóga és az 1970-es évek hétköznapi városa ugyanannak az utcának különböző rétegei.
Molnár István Géza 1972-es felvétele ezek közül őrzött meg nekünk egyetlen pillanatot.
Kapcsolódó tartalmak a Minden, ami Eger oldalról
Kossuth Lajos utca, amelyben régen a kanonokok rezidenciái voltak – Minden, ami Eger
A Kossuth Lajos utca Eger belvárosának egyik legszebb barokk utcája – Minden, ami Eger
A Kossuth Lajos utca gazdag műemléki tárháza – Minden, ami Eger
Eltűnt kupola Eger belvárosában – a Kossuth Lajos utcai zsinagóga története – Minden, ami Eger
Források
Summáját írom – Eger, Kossuth Lajos utca
Egertörténeti Ismerettár – A régi Káptalan utca, a mai Kossuth Lajos utca
Eger város – Kispréposti palota
Magyar Elektronikus Könyvtár – Városképek, műemlékek: Eger
Borítókép: Eger, Kossuth Lajos utca, 1972. Fotó: Molnár István Géza / Summáját írom… helyismereti gyűjtemény.