Egerben kevés olyan utcanév akad, amely már első hallásra annyi kérdést vet fel, mint a Tetemvár. A város keleti részén, az egri vár közelében húzódó utca ma forgalmas összeköttetést teremt a belváros, a Cifra hóstya és a Vécsey-völgy irányába. A házak, kertek és pincék között azonban jóval régebbi történet rejtőzik. A régészeti adatok szerint ezen a területen középkori és török kori temetkezések nyomait is számon tartják, miközben a Tetemvár nevéhez évszázadok óta az egri ostromok emlékezete kapcsolódik.
Honnan eredhet a Tetemvár név?
A név eredetével kapcsolatban több helyi hagyomány is fennmaradt. A legismertebb magyarázat szerint az 1552-es ostrom után az elesett török katonák egy részét ezen a területen temették el. Innen származhatott a Tetemvár elnevezés, amely később nemcsak a terület, hanem az itt vezető út nevében is tovább élt.
Ezt a történetet azonban érdemes némi óvatossággal kezelni. Az, hogy a területen valóban régi temetkezési hely található, nem csupán legenda: a régészeti nyilvántartás a Tetemvár út környezetében középkori, illetve kora újkori, török kori temetőt tart számon. A név pontos keletkezését és azt, hogy közvetlenül az 1552-es ostromhoz köthető-e, már nehezebb teljes bizonyossággal igazolni.
A helynév mindenesetre évszázadokon keresztül fennmaradt, és ma is Eger történeti földrajzának egyik legérdekesebb emléke.
Nem egyszerűen utca, hanem egy régi egri terület neve
A Tetemvár eredetileg nem csupán a mai utcát jelentette. Eger régi városszerkezetében a Cifra hóstya fölötti területet nevezték Tetemvárnak.
Ez azért is érdekes, mert Eger történelmi városrészeinek elnevezései sokszor sokkal régebbiek a mai hivatalos utcaneveknél. A hóstyák, szalák, dombok és völgyek nevei egy olyan várost őriznek, amelynek szerkezete még egészen más volt. A belvárost falak vették körül, azokon kívül pedig fokozatosan alakultak ki a külvárosi településrészek.
A Tetemvár a vár keleti–északkeleti környezetéhez kapcsolódó magasabban fekvő terület volt. Később egyre több ház épült rajta, és lassan összefüggő városi lakóterületté alakult.
Középkori és török kori sírok a Tetemvárnál
A Tetemvár történetének egyik legfontosabb bizonyítéka a régészeti nyilvántartás.
A terület hivatalosan is régészeti lelőhelyként szerepel. Az itt azonosított jelenségek között korai középkori temetőt, valamint a kora újkorból, azon belül a török korból származó temetkezési helyet tartanak számon.
A lelőhely vizsgálata több alkalommal is előkerült, többek között az egri szennyvízcsatorna-hálózat fejlesztéséhez kapcsolódó régészeti munkák során. Az adatgyűjtések az 1990-es években is folytak, később pedig újabb örökségvédelmi dokumentáció készült a területről.
Mindez különösen érdekessé teszi a ma teljesen hétköznapinak látszó utcát. A járda, az úttest és a lakóházak környezetében olyan terület húzódik, amelynek története több száz évvel korábbra vezethető vissza.
A török kori Eger emlékezete ma is jelen van
A Tetemvár környékén a magyar és török halottak emlékezete is megjelent. Az itt található emlékművet az Egerért folytatott harcokban elesett magyar és török katonák emlékéhez kapcsolják.
Az emlékhely néhány éve azért is bekerült a helyi hírekbe, mert megrongálták. Az eset után helyreállításáról intézkedtek.
Az emlékmű különös jelentést ad a környéknek. Eger történetét általában a vár falai között meséljük el, pedig az ostromok eseményei természetesen nem álltak meg a várkapunál. A környező dombok, völgyek és későbbi utcák területén táborok, utak, katonai állások és temetkezési helyek lehettek.
A Tetemvár ennek a várfalakon kívüli történelmi tájnak az egyik máig fennmaradt neve.
Egykor pincék és szekerek határozták meg a környék képét
A Tetemvár történetének van egy egészen más, békésebb fejezete is: a szőlő és a bor.
Bakó Ferenc néprajzkutató 1958-ban készített fényképe a Tetemvár végének akkori világát örökítette meg. A korabeli környezetben pincék, présházak, hordók és lovas szekerek jelentek meg. A szőlőt még szekereken vitték a feldolgozás helyére, így szüret idején egészen más lehetett itt az utcakép, mint napjainkban.
Ez a részlet azért fontos, mert megmutatja, mennyire szorosan összefonódott Eger lakóterülete a szőlőműveléssel. A bor nem kizárólag a Szépasszony-völgyhöz kötődött. Pincék és szőlőműveléshez kapcsolódó épületek a város számos más pontján is jelen voltak.
A Tetemvár régi képein ezért egyszerre találkozhatott a városi és a falusias világ.
A régi Eger nyomai a mai utcaképben
A mai Tetemvár utca természetesen már egészen más képet mutat. Az egykori külvárosi terület beépült, az út pedig fontos közlekedési szerepet kapott.
Ennek ellenére az utca egyes részein még felismerhető Eger régebbi, kisvárosias beépítésének karaktere. Az utcafronton álló földszintes házak, a keskenyebb járdák, a kőből kialakított lábazatok, a kertek és a telekstruktúra olyan részletek, amelyek eltérnek a később kialakított nagy lakótelepek világától.
Eger településmorfológiájával foglalkozó kutatások arra is felhívják a figyelmet, hogy a Tetemvár és Károlyváros egyes részein a második világháború előtti polgári korszak villaépítészetének emlékei is megtalálhatók.
Így a Tetemvár nem egyetlen korszak lenyomata. Középkori és török kori régészeti emlékek, régi külvárosi beépítés, szőlő- és borkultúra, valamint a 19–20. század városfejlődése rakódott itt egymásra.
Az utca 2026-ban jelentősen megújult
A Tetemvár utca egészen friss történetéhez tartozik a 2026-os útfelújítás.
Júniusban több ütemben dolgoztak a környéken. Az aknafedelek szintbe emelése miatt egy időre teljes útlezárásra is szükség volt, majd elkészült az új aszfalt kopórétege. A munkák a környező úthálózat nagyobb felújításához kapcsolódtak, és érintették a Régi Cifrakapu út, illetve a Malom utca térségét is.
A Tetemvár ma már nem csupán helyi lakóutca. A Noszvaj és a Vécsey-völgy irányából érkező forgalom miatt Eger keleti közlekedési rendszerének egyik fontos szakasza.
Éppen ez ad érdekes kontrasztot a helynek: autók és autóbuszok haladnak azon a vidéken, ahol évszázadokkal korábban temető volt, később pedig szőlővel megrakott lovas szekerek tartottak a pincék felé.
Egy utcanév, amely megőrizte a múltat
Eger utcanevei között vannak híres emberekről elnevezett utcák, történelmi személyiségek neveit őrző terek és olyan elnevezések is, amelyek magának a városnak a régi földrajzából származnak.
A Tetemvár az utóbbiak közé tartozik.
Talán éppen ezért olyan különleges. Nem kellett emléktáblát állítani ahhoz, hogy a név fennmaradjon. Nemzedékek mondták ki újra és újra: Tetemvár. Közben eltűntek a régi szekerek, megváltoztak a pincék, házak épültek, utakat aszfaltoztak, és a hajdani külvárosi terület Eger szerves részévé vált.
A név azonban maradt.
És aki ma végigsétál a Tetemvár utcán, tulajdonképpen Eger történetének több évszázados rétegei fölött jár.
Források
Minden, ami Eger – kapcsolódó egri helytörténeti írások
Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis – Eger, Tetemvár út
Eger történeti földrajza és településmorfológiája
Eger Megyei Jogú Város – 2026. júniusi útépítési körkép
Eger Megyei Jogú Város – változások a közlekedésben június 24-től
EgerHírek – Tetemvár utcai archívum és az emlékmű története
Bakó Ferenc 1958-as Tetemvár-fotójához kapcsolódó helytörténeti összeállítás
Borítókép: Eger, Tetemvár utca – 2026. Fotóalap: Google Utcakép.