HEVES MEGYE | Egyre több gyermekotthonból megszökött fiatal után kutat az utóbbi években a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság. Az eltűnt ifjak sajnos gyakran követnek el bűncselekményeket is.
Sokszor emlegetett, ám még mindig megoldatlan és újból felbukkanó probléma a gyermekotthonokból megszökő fiatalok felkutatása és az eltűnésük miatt bekövetkező gondok megoldása. A Heves Megyei Gyermekvédelmi Központ és a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság megfeszített munkája ellenére is az utóbbi években egyre csak szaporodott megyénkben az effajta eltűnések száma. Olyan tizenéves is akadt köztük, aki a két éven át tartós gondozási ideje szinte alatt végig szökésben volt.
A gyermekotthonokban, a lakásotthonokban többségében 12 év feletti, családjukból különböző okokból miatt kiemelt, s gyermekvédelmi gondoskodásban nevelkedő gyermekek, tinédzserek, illetve nagykorú utógondozott ellátottak élnek. Az ezekre a helyekre beutalt gyerekek bekerülése legtöbbször az elhanyagolásukkal, a deviáns magatartásukkal, a bántalmazásukkal, a felbomlott családdal függ össze. A gyermek-, illetve lakásotthonok az tényleges otthonhoz hasonló ellátást nyújtó nyitott intézmények. Ezekről a helyekről a gyermekek, fiatalok ugyanúgy iskolába járnak, mint családban nevelkedő társaik. Házirendjük is van, ami hasonló szabadságokat biztosít a számukra, mint egy família. Zsebpénzre, kimenőre, szabad, önálló mozgásra is van lehetőségük – tudtuk meg a Heves Megyei Gyermekvédelmi Központ igazgatójától, dr. Jungné Richter Judittól.
A tapasztalatok szerint gyakori, hogy új elhelyezéseknél sem a szülők, sem a fiatalok nem fogadják el a családból történő kiemelést, ezért szöknek haza a gyerekek és ezért bújtatják őket családi körben. Több esetben a fiatalok már párkapcsolatból kerülnek be, ilyenkor a barátjukhoz, baráti társaságukhoz távoznak engedély nélkül. Egyre gyakoribb, hogy 16-18 év közötti, bűnöző életmódot folytató, vagy tudatmódosító szerrel élő ifjakat helyeznek el intézményekben. Az elhelyezésüket követően náluk gyakoribbak a szökések, mivel a kötöttséget, a szabályokat, a házirendet nehezen vagy egyáltalán nem fogadják el. Ilyenkor sodródnak a barátokkal, a bandákkal az utcákon, nem akarnak iskolába járni, „szabadok akarnak lenni”.
– Többségükben előkerülnek, igaz, van, hogy csak hosszabb idő, egy-két hónap elteltével. Sokkal nagyobb probléma az, hogy még a megkerülés napján újra megszöknek ugyanoda, ahol addig voltak, és így a munka kezdődik elölről, mind a rendőrségen, mind nálunk. Ugyanakkor olyan eset is előfordul, hogy önként jön vissza a fiatal, vagy – ritkán – a vér szerinti szülő hozza vissza őt – nyilatkozta lapunknak dr. Jungné Richter Judit.
Azt is megkérdeztük a szakembertől, milyen gyakori, hogy az eltűntek bajba kerülnek. Az igazgató asszony elárulta, az is előfordult már, hogy több hónapos várandós állapotban, esetleg már gyerekkel együtt kerülnek elő a fiatalok. Szerencsére nagyon ritkán következik be, hogy bűncselekmény áldozatává válnak, az elmúlt tíz évben Heves megyében ilyen nem fordult elő, az viszont gyakoribb, hogy ők maguk bűncselekményt követnek el.
– Nagyon sok egyéni és csoportos beszélgetést végzünk velük, több alkalommal a helyi rendőrőrsön tartottak nekik előadást különböző témákban, felvilágosítást kapnak a szökés alatt bekövetkezhető bántalmak, balesetek lehetőségeiről. Szökések után pedig mindig egyéni beszélgetéseket folytatunk velük, illetve jegyzőkönyv készül a történtekről – számolt be a központ vezetője.
A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense, Vámos Boglárka rendőr törzsőrmester kérdésünkre elmondta, a kiskorú eltűntek közül leggyakrabban előforduló esetek a gyermekotthonból, lakásotthonokból engedély nélkül távozó, vagy az engedélyezett távollétről időben vissza nem térő kiskorúak „eltűnési” ügyei.
– Gyakoriak esetükben a rendszeres szökések. Előfordul, hogy egy-egy kiskorú egy év alatt akár 13-szor, 14-szer is megszökik a gondozási helyéről. Azt, hogy az eltűnt megsérült-e az eltűnés ideje alatt, vagy előtte történt-e a bűncselekmény, minden esetben vizsgálja a rendőrség. Ritkán, de az is megesik, hogy a fiatalkorú eltűnt bűntény áldozatává válik. Ilyen esetben az ügy büntetőeljárásként folytatódik – sorolta a teendőket a sajtóreferens.
Nem csak otthonokból tűnnek el gyermekek
Családból, otthonról jóval kevesebb kiskorú tűnik el. Gyermekeknél leggyakrabban előforduló ok a szülői felelősségre vonástól való félelem, a kalandvágy, a csavargás, tudtuk meg a rendőr-főkapitányság sajtóreferensétől. Arra is volt már példa, hogy kiránduló, csavargó gyerekek eltévedtek a határban, az erdőben. Ilyenkor a rendőrség terepkutatást végzett, s az eltűntek pár órán belül megkerültek. A fiatalkorúaknál a megromlott viszony, konfliktus a fiatal és szülei között, fiúk esetében a csavargás, a lányoknál a párkapcsolatok, a fiú baráttal vagy a fiú baráthoz történő szökés a leggyakoribb ok.
Személyiségfejlesztő tréningek a megelőzésért
A szökésben érintett gyermekekre a nevelőik, a velük foglalkozó más szakemberek igyekeznek jobban odafigyelni. A szökés okainak feltárására, az újabb szökés elkerülésére nagy hangsúlyt fektetnek. Szabadidejük hasznos eltöltése érdekében kulturális programokat szerveznek, sportolási lehetőségeket biztosítanak számukra, kézműves foglalkozásokat tartanak. Pszichológus, fejlesztőpedagógus bevonásával próbálnak segíteni a fiataloknak, önismereti, személyiségfejlesztő tréningeket tartanak. Kapcsolatban állnak a RÉV szenvedélybeteg-segítő szolgálattal, drogprevenciós előadásokat szerveznek nekik.
heol.hu
Sokszor emlegetett, ám még mindig megoldatlan és újból felbukkanó probléma a gyermekotthonokból megszökő fiatalok felkutatása és az eltűnésük miatt bekövetkező gondok megoldása. A Heves Megyei Gyermekvédelmi Központ és a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság megfeszített munkája ellenére is az utóbbi években egyre csak szaporodott megyénkben az effajta eltűnések száma. Olyan tizenéves is akadt köztük, aki a két éven át tartós gondozási ideje szinte alatt végig szökésben volt.
A gyermekotthonokban, a lakásotthonokban többségében 12 év feletti, családjukból különböző okokból miatt kiemelt, s gyermekvédelmi gondoskodásban nevelkedő gyermekek, tinédzserek, illetve nagykorú utógondozott ellátottak élnek. Az ezekre a helyekre beutalt gyerekek bekerülése legtöbbször az elhanyagolásukkal, a deviáns magatartásukkal, a bántalmazásukkal, a felbomlott családdal függ össze. A gyermek-, illetve lakásotthonok az tényleges otthonhoz hasonló ellátást nyújtó nyitott intézmények. Ezekről a helyekről a gyermekek, fiatalok ugyanúgy iskolába járnak, mint családban nevelkedő társaik. Házirendjük is van, ami hasonló szabadságokat biztosít a számukra, mint egy família. Zsebpénzre, kimenőre, szabad, önálló mozgásra is van lehetőségük – tudtuk meg a Heves Megyei Gyermekvédelmi Központ igazgatójától, dr. Jungné Richter Judittól.
A tapasztalatok szerint gyakori, hogy új elhelyezéseknél sem a szülők, sem a fiatalok nem fogadják el a családból történő kiemelést, ezért szöknek haza a gyerekek és ezért bújtatják őket családi körben. Több esetben a fiatalok már párkapcsolatból kerülnek be, ilyenkor a barátjukhoz, baráti társaságukhoz távoznak engedély nélkül. Egyre gyakoribb, hogy 16-18 év közötti, bűnöző életmódot folytató, vagy tudatmódosító szerrel élő ifjakat helyeznek el intézményekben. Az elhelyezésüket követően náluk gyakoribbak a szökések, mivel a kötöttséget, a szabályokat, a házirendet nehezen vagy egyáltalán nem fogadják el. Ilyenkor sodródnak a barátokkal, a bandákkal az utcákon, nem akarnak iskolába járni, „szabadok akarnak lenni”.
 |
A gyermekotthonból megszökő fiatalok sokszor az utcán bolyonganak.
A rendőrség és az otthonok dolgozói mindent megtesznek, hogy
előkerítsék őket. Képünk illusztráció FOTÓ: BERÁN DÁNIEL
|
Azt is megkérdeztük a szakembertől, milyen gyakori, hogy az eltűntek bajba kerülnek. Az igazgató asszony elárulta, az is előfordult már, hogy több hónapos várandós állapotban, esetleg már gyerekkel együtt kerülnek elő a fiatalok. Szerencsére nagyon ritkán következik be, hogy bűncselekmény áldozatává válnak, az elmúlt tíz évben Heves megyében ilyen nem fordult elő, az viszont gyakoribb, hogy ők maguk bűncselekményt követnek el.
– Nagyon sok egyéni és csoportos beszélgetést végzünk velük, több alkalommal a helyi rendőrőrsön tartottak nekik előadást különböző témákban, felvilágosítást kapnak a szökés alatt bekövetkezhető bántalmak, balesetek lehetőségeiről. Szökések után pedig mindig egyéni beszélgetéseket folytatunk velük, illetve jegyzőkönyv készül a történtekről – számolt be a központ vezetője.
A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense, Vámos Boglárka rendőr törzsőrmester kérdésünkre elmondta, a kiskorú eltűntek közül leggyakrabban előforduló esetek a gyermekotthonból, lakásotthonokból engedély nélkül távozó, vagy az engedélyezett távollétről időben vissza nem térő kiskorúak „eltűnési” ügyei.
– Gyakoriak esetükben a rendszeres szökések. Előfordul, hogy egy-egy kiskorú egy év alatt akár 13-szor, 14-szer is megszökik a gondozási helyéről. Azt, hogy az eltűnt megsérült-e az eltűnés ideje alatt, vagy előtte történt-e a bűncselekmény, minden esetben vizsgálja a rendőrség. Ritkán, de az is megesik, hogy a fiatalkorú eltűnt bűntény áldozatává válik. Ilyen esetben az ügy büntetőeljárásként folytatódik – sorolta a teendőket a sajtóreferens.
Nem csak otthonokból tűnnek el gyermekek
Családból, otthonról jóval kevesebb kiskorú tűnik el. Gyermekeknél leggyakrabban előforduló ok a szülői felelősségre vonástól való félelem, a kalandvágy, a csavargás, tudtuk meg a rendőr-főkapitányság sajtóreferensétől. Arra is volt már példa, hogy kiránduló, csavargó gyerekek eltévedtek a határban, az erdőben. Ilyenkor a rendőrség terepkutatást végzett, s az eltűntek pár órán belül megkerültek. A fiatalkorúaknál a megromlott viszony, konfliktus a fiatal és szülei között, fiúk esetében a csavargás, a lányoknál a párkapcsolatok, a fiú baráttal vagy a fiú baráthoz történő szökés a leggyakoribb ok.
Személyiségfejlesztő tréningek a megelőzésért
A szökésben érintett gyermekekre a nevelőik, a velük foglalkozó más szakemberek igyekeznek jobban odafigyelni. A szökés okainak feltárására, az újabb szökés elkerülésére nagy hangsúlyt fektetnek. Szabadidejük hasznos eltöltése érdekében kulturális programokat szerveznek, sportolási lehetőségeket biztosítanak számukra, kézműves foglalkozásokat tartanak. Pszichológus, fejlesztőpedagógus bevonásával próbálnak segíteni a fiataloknak, önismereti, személyiségfejlesztő tréningeket tartanak. Kapcsolatban állnak a RÉV szenvedélybeteg-segítő szolgálattal, drogprevenciós előadásokat szerveznek nekik.
heol.hu
Megjegyzés küldése