A Mátra északi lábánál található a település, közvetlenül a nógrádi megyehatár mellett. Szomszédos települései északnyugat és észak felől Nádújfalu, északkelet felől Ivád, kelet felől Pétervására és Kisfüzes, délkelet felől Mátraderecske, dél felől Bodony, nyugat felől pedig Mátramindszent.
A falu határában csak alacsonyabb magaslatok találhatók, a környék legmagasabb pontja a 305 méteres Bolya-bérc. Területe a Tarna vízgyűjtőjéhez tartozik, a falun keresztülfolyó patak a kis folyó felső szakaszának egyik mellékága.
Megközelítése
Közúton a Kisterenye (Bátonyterenye) és Tarnalelesz között húzódó 23-as főútról Recsk irányába leágazva érhető el a legegyszerűbben Mátraballa, de el lehet jutni a településre a 24-es főút felől is, ehhez Recsknél kell északnyugat felé letérni a főútról. A településen áthalad a Kisterenye–Kál-Kápolna-vasútvonal is.
Története
Mátraballa neve először a XIV. század elejéről, 1311-ből bukkan fel írott forrásokból, Ballya formában. Bő egy évszázaddal később, 1447-ben Barla írásmóddal szerepel a település neve egy okleveles forrásban, később jó ideig ez a névalak volt használatos.
A XVI. században egy ideig elnéptelenedett, birtokosa ekkoriban Országh Kristóf volt. Miután Országh 1567-ben utód nélkül hunyt el, majd rövid időn belül sógora, Perényi Gábor is, a falu Ónod városának tartozéka lett, és a koronára szállt. I. Miksa király a halála előtti évben, 1575-ben Ungnád Kristóf egri főkapitánynak zálogosította el, majd több kézen keresztüljutva, az 1600-as évek elején a falu nagy része Rákóczi-birtok lett. A Rákócziak birtokrészei a szabadságharc után visszakerültek a korona fennhatósága alá, majd 1730-tól Grassalkovich Antal szerezte meg a község feletti birtokjogot. A XIX. században gróf Károlyi György lett a birtok új tulajdonosa; ekkortájt már a Mátraballa név volt használatos az okiratokban.
Népcsoportok
2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.
Nevezetességei
Millenniumi csodaszarvas emlékmű – Király Róbert szobrászművész alkotása;
Tájház – a falusi mindennapok használati tárgyai tekinthetők itt meg;
Középkori eredetű műemlék templom (1696-ban már biztosan kőtemplom állt ezen a helyen);
Világháborús hősi emlékmű (a templom előtt);
Plébánia (Petőfi u. 1.) – műemlék jellegű épület, 1806-ban az Orczy család építette.
Az aktív kikapcsolódásra vágyóknak felüdülést kínál a falu teniszpályája (amely a Mátra kis számú teniszpályáinak egyike), továbbá a helyi szabadidőpark és kondicionáló terem is.
Ismert emberek, akik a településhez kötődnek
Itt töltötte fiatal korának jelentős részét, később itt, illetve a Palócföld más közeli településein gyűjtötte néprajzi ihletésű írásainak történetanyagát Solymár József író, aki 2013. december 14. óta a falu temetőjében nyugszik.
A településen működő civil szervezetek
Mátraballa Alsófokú Oktatás Fejlesztéséért Közalapítvány – célja: az oktatást segítő eszközök beszerzése; elnök: Deák Imréné.
Polgárőr Egyesület – vezető: Hajdú Péter
Nyugdíjas Klub – vezető: Szedlák Edina
Futballklub – vezető: Pálfi János; edző: Molnár Zsolt
forrás: wikipedia.org
A falu határában csak alacsonyabb magaslatok találhatók, a környék legmagasabb pontja a 305 méteres Bolya-bérc. Területe a Tarna vízgyűjtőjéhez tartozik, a falun keresztülfolyó patak a kis folyó felső szakaszának egyik mellékága.
Megközelítése
Közúton a Kisterenye (Bátonyterenye) és Tarnalelesz között húzódó 23-as főútról Recsk irányába leágazva érhető el a legegyszerűbben Mátraballa, de el lehet jutni a településre a 24-es főút felől is, ehhez Recsknél kell északnyugat felé letérni a főútról. A településen áthalad a Kisterenye–Kál-Kápolna-vasútvonal is.
Története
Mátraballa neve először a XIV. század elejéről, 1311-ből bukkan fel írott forrásokból, Ballya formában. Bő egy évszázaddal később, 1447-ben Barla írásmóddal szerepel a település neve egy okleveles forrásban, később jó ideig ez a névalak volt használatos.
A XVI. században egy ideig elnéptelenedett, birtokosa ekkoriban Országh Kristóf volt. Miután Országh 1567-ben utód nélkül hunyt el, majd rövid időn belül sógora, Perényi Gábor is, a falu Ónod városának tartozéka lett, és a koronára szállt. I. Miksa király a halála előtti évben, 1575-ben Ungnád Kristóf egri főkapitánynak zálogosította el, majd több kézen keresztüljutva, az 1600-as évek elején a falu nagy része Rákóczi-birtok lett. A Rákócziak birtokrészei a szabadságharc után visszakerültek a korona fennhatósága alá, majd 1730-tól Grassalkovich Antal szerezte meg a község feletti birtokjogot. A XIX. században gróf Károlyi György lett a birtok új tulajdonosa; ekkortájt már a Mátraballa név volt használatos az okiratokban.
.jpg) |
| Mátraballa, Római katolikus templom (régi képeslap) |
Népcsoportok
2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.
Nevezetességei
Millenniumi csodaszarvas emlékmű – Király Róbert szobrászművész alkotása;
Tájház – a falusi mindennapok használati tárgyai tekinthetők itt meg;
Középkori eredetű műemlék templom (1696-ban már biztosan kőtemplom állt ezen a helyen);
Világháborús hősi emlékmű (a templom előtt);
Plébánia (Petőfi u. 1.) – műemlék jellegű épület, 1806-ban az Orczy család építette.
Az aktív kikapcsolódásra vágyóknak felüdülést kínál a falu teniszpályája (amely a Mátra kis számú teniszpályáinak egyike), továbbá a helyi szabadidőpark és kondicionáló terem is.
Ismert emberek, akik a településhez kötődnek
Itt töltötte fiatal korának jelentős részét, később itt, illetve a Palócföld más közeli településein gyűjtötte néprajzi ihletésű írásainak történetanyagát Solymár József író, aki 2013. december 14. óta a falu temetőjében nyugszik.
A településen működő civil szervezetek
Mátraballa Alsófokú Oktatás Fejlesztéséért Közalapítvány – célja: az oktatást segítő eszközök beszerzése; elnök: Deák Imréné.
Polgárőr Egyesület – vezető: Hajdú Péter
Nyugdíjas Klub – vezető: Szedlák Edina
Futballklub – vezető: Pálfi János; edző: Molnár Zsolt
forrás: wikipedia.org
Szerkesztői nyilatkozat
A „Minden, ami Eger” oldalán megjelenő tartalmak elsődleges célja a tájékoztatás, valamint Eger és térsége eseményeinek, értékeinek, történetének és közéletének bemutatása. Törekszünk arra, hogy írásainkban a rendelkezésünkre álló információkat pontosan, tényszerűen és lehetőség szerint több forrás alapján közvetítsük.
Közéleti vagy politikai témák feldolgozásakor célunk a tárgyilagos tájékoztatás és a releváns nézőpontok bemutatása. Az ilyen témájú cikkek közlése önmagában nem jelenti valamely politikai párt, szervezet, jelölt vagy közéleti szereplő támogatását.
A cikkekben szereplő információk a közzétételkor rendelkezésre álló adatokon és megjelölt forrásokon alapulnak. Amennyiben új, hiteles információ válik ismertté, a tartalmakat szükség szerint pontosíthatjuk vagy frissíthetjük.
Az oldalon megjelenő tartalmak általános tájékoztatásul szolgálnak, és nem minősülnek jogi, pénzügyi, egészségügyi vagy más személyre szabott szakmai tanácsadásnak.