A Mátra déli lábánál, Gyöngyöstől északkeletre és Abasártól északra, a Sár-hegy lejtőjén, illetve a Bene-patak völgyében található.
Története
A település az Aba nemzetség ősi birtoka, mely e nemzetség Csobánka ágának jutott.
1304-ben itt alapítottak pálos kolostort az Aba nemzetségbeli Csobánka unokái: János fiai, Sámuel és Dávid, továbbá Péter fia Pál. 1356-ban az itteni pálosok Benén kaptak birtokrészeket, 1441-ben V. Lászlótól Fügedet nyerték adományul,
1461-ben pedig Debrei Imrétől Lőrinci és Varsány fele részét kapták. 1496-ban Kanizsai György elzálogosította nekik benei birtokát. 1501-ben II. Ulászló adott ki számukra védlevelet. A helység a török hódoltság alatt elpusztult, de a pálosok megmaradtak Vörösmarton. 1699-ben a Vörösmartot Almássy András gyöngyösi plébános el akarta foglalni, de Huszár István, a veresmarti pálosok perjele, tiltakozott ellene. 1786-ban II. József a rendet feloszlatta, ekkorra azonban a pálosok már nem laktak itt. A rend eltörlése után a helység a Vallásalap birtokába került, melynek 1848-ig volt itt földesúri joga.
A pálosok egykori rendháza a későbbi községháza helyén állt. 1910-ben 429 római katolikus magyar lakosa volt. A 20. század elején Heves vármegye Gyöngyösi járásához tartozott. Pálosvörösmart 1950 és 2006 között a tőle délre fekvő Abasár része volt.
A köztársasági elnök 2003-ban hozott határozata alapján 2006. október 1-jétől ismét önálló község.
Látnivalók
Római katolikus temploma 1893-ban épült.
foeeás: wikipedia.org
Története
A település az Aba nemzetség ősi birtoka, mely e nemzetség Csobánka ágának jutott.
1304-ben itt alapítottak pálos kolostort az Aba nemzetségbeli Csobánka unokái: János fiai, Sámuel és Dávid, továbbá Péter fia Pál. 1356-ban az itteni pálosok Benén kaptak birtokrészeket, 1441-ben V. Lászlótól Fügedet nyerték adományul,
1461-ben pedig Debrei Imrétől Lőrinci és Varsány fele részét kapták. 1496-ban Kanizsai György elzálogosította nekik benei birtokát. 1501-ben II. Ulászló adott ki számukra védlevelet. A helység a török hódoltság alatt elpusztult, de a pálosok megmaradtak Vörösmarton. 1699-ben a Vörösmartot Almássy András gyöngyösi plébános el akarta foglalni, de Huszár István, a veresmarti pálosok perjele, tiltakozott ellene. 1786-ban II. József a rendet feloszlatta, ekkorra azonban a pálosok már nem laktak itt. A rend eltörlése után a helység a Vallásalap birtokába került, melynek 1848-ig volt itt földesúri joga.
A pálosok egykori rendháza a későbbi községháza helyén állt. 1910-ben 429 római katolikus magyar lakosa volt. A 20. század elején Heves vármegye Gyöngyösi járásához tartozott. Pálosvörösmart 1950 és 2006 között a tőle délre fekvő Abasár része volt.
A köztársasági elnök 2003-ban hozott határozata alapján 2006. október 1-jétől ismét önálló község.
Látnivalók
Római katolikus temploma 1893-ban épült.
foeeás: wikipedia.org
Megjegyzés küldése