A régi császári serház telkén építtette Barkóczy Ferenc 1753-ban. A barokk épületet 1754-ben a püspökség bérbe adja Rajtlinger Mihály kocsmárosnak, 1766-1773 között Rajner Jakab volt a bérlője. 1785-1795 között Kinszli Ferdinánd kocsmáros, majd 1795-től Sneff Antal kocsmáros (egyben parókakészítő) bérelte.
Itt volt a gyorskocsi állomása, ahol kétszer is megszállt II. József. Egyszer inkognitóban 1770-ben, mikor még trónörökös volt, másodszor pedig 1784-ben. Az 1827. augusztus 27-i tűzvész, amely az egész belvárost szinte elpusztította, a vendégfogadó istállójában keletkezett.
Az 1870-es években a fogadó megszűnt, mert Bartakovics Béla egri érsek átengedte a törvényszék céljára, itt volt a járásbíróság is 1908-ig. A két világháború között a hátsó épületrész turistaszállóként működött. 1945 után az épületet teljesen átalakították.
KOSSUTH LAJOS U. 11. SZ.
fotó: utazasadelid.blogspot.de
Forrás - Irodalom
Bakos József – Fekete Péter: Eger és Felnémet földrajzi nevei. 2. köt., A belterület nevei. Eger, 1973
Balázsné Fodor Edina: Eger érsekei voltak 1804-1943. Debrecen, 2011
Bardoly István – Haris Andrea: Magyarország műemlékjegyzéke: Heves megye. Bp., 2005
Breznay Imre – Karczos Béla: Egri képeskönyv. Eger, 1937
Orosz Ernő: Heves- és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906
Kiss Péter: Hatszáznégyen Eger múltjából 1944-ig. Eger, 2007
Voit Pál: Heves megye műemlékei II. Bp., 1972
Megjegyzés küldése