0

Átadták a megújult kazamatát, bemutatták az ide készült kiállítást. A Lőporfüst – Kövek között új eszközökkel, képekkel, 3D technikával jeleníti meg a történelmet. A kazamata átadásával zárult a vár közel 2,2 milliárdos beruházása. Megújult a  közműhálózat, a Törökkert, a Szép-bástya, várműhely és várfalsétány épült.

– A kiállítás mélyítse a hazaszeretetünket; elengedhetetlen emlékezni azokra, akik a legdrágább kincsüket, az életüket áldozták hazájukért, a magyar nép szabadságáért – ezt dr. Dankó István közigazgatási államtitkár mondta a megújult kazamatarendszer és az új kiállítás megnyitóján.

Úgy fogalmazott: a Lőporfüst – Kövek között kiállítás a hazaszeretetnek, az egri építéstörténetnek, a török kor haditechnikájának és mindenekelőtt a hős várvédő egri asszonyoknak és férfiaknak állít örök emléket. Arról is beszélt: a török feletti győzelem 1552-ben hatalmas jelentőséggel bírt, jelképe lett a magyarság erejének, öszszefogásának. Dr. Fodor Pál, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutató- központjának főigazgatója szerint Egert a török hódoltság kora égette a köztudatba. Egyre több város emeli hagyományai közé a török kort, de a vár és Eger városa élen jár a hagyományok megőrzésében.

Miközben más városok az első lépéseket teszik, Eger ezzel a kiállítással a felsőbb régiókba lépett – emelte ki. A Lőporfüst – kövek között kiállítás négy részből áll, bemutatja a vár és a székesegyház építéstörténetét, a várharcokat, a várak jelentőségét, az Egri csillagok című regénynek is emléket állít. Dr. Kelenik József történész, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum tudományos munkatársa volt a kiállítás kurátora.

Azt meséli: a XVI. századra helyezték a hangsúlyt, rengeteg digitális technikát használtak. Úgy gondolták, hogy a fiataloknak sokkal egyszerűbb átadni a tudást, az ismereteket az ő nyelvükön, ezért képeket, videókat, 3D-t alkalmaztak. Sok új információt is beépítettek a kiállításba, így például a vár és a székesegyház építéstörténetének új régészeti eredményeit. Habis László polgármester szerint óriási feladat áll előttük: ezt a nemzeti emlékhelyet olyanná kell varázsolni, hogy egyfajta zarándokhellyé válhasson.

A polgármester elsősorban az egrieknek ajánlotta a kazamatát és a kiállítást. Úgy fogalmazott: megmentették a kazamatarendszert a pusztulástól, XXI. századi technika segítségével mutatják be az elmúlt évszázadok történelmét.

 – A legjobb pyrkeri hagyományokat követjük, az egri vár kultuszának ápolásában még ilyen nagy lépés nem történt, ezt az irányt kell tartani a jövőben is a Nemzeti Kastély- és Várprogramban, illetve a Modern Városok Programban is – mondta Habis László. Berecz Mátyás, a Dobó István Vármúzeum igazgatója úgy látja: a vármúzeum történetének eddigi legszebb kiállítását sikerült elkészíteni.

– A kazamatarendszer ennek az erődítménynek műszakilag is és építészetileg is az egyik legizgalmasabb eleme, a kiállítás ennek a jelentőségét hangsúlyozza nagyon modern eszközökkel, interaktívan – mondja az igazgató.

– Az egri vár turisztikai attrakciófejlesztését célzó projekt előkészítése 2009-ben indult, a tényleges építkezés 2013-ban, a projekt nagyjából a vár délkeleti egyharmadát érintette. Apródiskolává, várműhellyé alakult át a Dobó utca 12., ide várjuk az iskolásokat múzeumpedagógiai foglalkozásokkal. Innen egy aknafigyelő folyosón keresztül lehet bejutni a várba. Megújult a Törökkert, a Szép-bástya. Ez a vár legmagasabb pontja, így itt helyeztünk el egy múltba látó készüléket; a kronoszkóp segítségével a XVI. századi várat láthatjuk. A fegyvertár is a projekt része volt, emellett felújítottuk a közműhálózatot, megépült a várfalsétány. Úgy gondolom, hogy az egri vár ezekkel a fejlesztésekkel már egy félnapos attrakcióvá vált, érdemes itt hosszabb időt eltölteni.

a cikk megjelent az EGRI MAGAZIN júniusi számában

Megjegyzés küldése

 
Top