A településről az első okleveles említése, 1248-ból származik Nozuey névalakban. 1457-ig az egri püspökség birtoka volt.
Eger 1552. évi ostroma során a törökök teljesen felégették. A török uralom végén 1680 körül egy gazdag egri török borkereskedő birtoka lett a falu, aki ezért a Noszvay Ferenc nevet vette fel.
1782-ben báró Vécsey Anna (Almásy Antal özvegye) és második férje, a francia származású császári ezredes, de la Motte márki birtokába került a falu.
Az ő nevükhöz fűződik a copfstílusú De la Motte-kastély végső kialakítása. A kastély építését Szepessy Sámuel kezdte meg 1775-79. között, de adósságai miatt az építkezést nem tudta befejezni. Az épület de la Motte gróf 1800-ban bekövetkezett halála után, öröklési jogon Vécsey Anna első házasságából származó öt gyermeke javára szállt, és az Almásy család tulajdonában maradt egészen 1852-ig, amikor Steinhauser István egri kereskedő megvette. Steinhauser lányának házassága révén a Galassy család birtokába került a kastély.
A ma műemléki védettségű épületet 1958–1960 között felújították. A kastélyt 9 hektáros angolpark övezi, amiben ma is élnek különleges fák és díszcserjék, például tiszafa, oszlopos tölgy, liliomfa is. Noszvaj és Szomolya között található az 1900-ban, késő eklektikus stílusban épült Galassy-kastély, amely 1953-ban ugyan leégett, de 1959-ben üdülő céljából újjáépítették. Az út túloldalán, az épülettől keletre lévő domb oldalában áll a Galassy-kripta. A tufába vájt kápolna két oldalában sírkamrákat alakítottak ki.
A település az egri történelmi borvidék szerves része. A noszvaji határt az Egri Borvidék egyik legjobb termőterületének tartják.
A falu két híres pincészettel büszkélkedhet: a Thummerer család birtokában lévő több mint 100 évvel ezelőtti 2000 m2-es, egykori uradalmi pincerendszerrel, melyet további 2200 m2-es pincerendszerrel bővítettek ki 2004-ben.
A másik a műemléki védelem alatt álló Almásy grófi család, 1790-ben pince és magtár céljából épült gazdasági épülete. A falu lakosságának birtokában szintén sok gazdasági célra hasznosított pincéje volt, illetve van. Ezek a pincék a falu különböző részein helyezkednek el. A módosabb gazdáké a Szomolyai út elején két sorban, míg a szegényebbeké a nagyimányi domb nyugati és déli oldalában voltak.
A falu délkeleti részén helyezkednek el a tufába vájt barlanglakások. A domb közvetlen környezetében található térséget nevezték az elmúlt évszázadokban Farkas-kő-dűlőnek. Újabb keletű huszadik századi neve Pocem (Pocem-lyuk). Ma a barlanglakások – kevés kivétellel – már lakatlanok, nagy részében pedig a Farkaskői Barlangok Alkotótelep működik. A Pocem barlanglakásos részen egy kaptárfülke is található.
bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz
http://elmenyekvolgye.hu/kaptarkovek/11-noszvaj
Eger 1552. évi ostroma során a törökök teljesen felégették. A török uralom végén 1680 körül egy gazdag egri török borkereskedő birtoka lett a falu, aki ezért a Noszvay Ferenc nevet vette fel.
1782-ben báró Vécsey Anna (Almásy Antal özvegye) és második férje, a francia származású császári ezredes, de la Motte márki birtokába került a falu.
Az ő nevükhöz fűződik a copfstílusú De la Motte-kastély végső kialakítása. A kastély építését Szepessy Sámuel kezdte meg 1775-79. között, de adósságai miatt az építkezést nem tudta befejezni. Az épület de la Motte gróf 1800-ban bekövetkezett halála után, öröklési jogon Vécsey Anna első házasságából származó öt gyermeke javára szállt, és az Almásy család tulajdonában maradt egészen 1852-ig, amikor Steinhauser István egri kereskedő megvette. Steinhauser lányának házassága révén a Galassy család birtokába került a kastély.
A ma műemléki védettségű épületet 1958–1960 között felújították. A kastélyt 9 hektáros angolpark övezi, amiben ma is élnek különleges fák és díszcserjék, például tiszafa, oszlopos tölgy, liliomfa is. Noszvaj és Szomolya között található az 1900-ban, késő eklektikus stílusban épült Galassy-kastély, amely 1953-ban ugyan leégett, de 1959-ben üdülő céljából újjáépítették. Az út túloldalán, az épülettől keletre lévő domb oldalában áll a Galassy-kripta. A tufába vájt kápolna két oldalában sírkamrákat alakítottak ki.
A település az egri történelmi borvidék szerves része. A noszvaji határt az Egri Borvidék egyik legjobb termőterületének tartják.
A falu két híres pincészettel büszkélkedhet: a Thummerer család birtokában lévő több mint 100 évvel ezelőtti 2000 m2-es, egykori uradalmi pincerendszerrel, melyet további 2200 m2-es pincerendszerrel bővítettek ki 2004-ben.
A másik a műemléki védelem alatt álló Almásy grófi család, 1790-ben pince és magtár céljából épült gazdasági épülete. A falu lakosságának birtokában szintén sok gazdasági célra hasznosított pincéje volt, illetve van. Ezek a pincék a falu különböző részein helyezkednek el. A módosabb gazdáké a Szomolyai út elején két sorban, míg a szegényebbeké a nagyimányi domb nyugati és déli oldalában voltak.
A falu délkeleti részén helyezkednek el a tufába vájt barlanglakások. A domb közvetlen környezetében található térséget nevezték az elmúlt évszázadokban Farkas-kő-dűlőnek. Újabb keletű huszadik századi neve Pocem (Pocem-lyuk). Ma a barlanglakások – kevés kivétellel – már lakatlanok, nagy részében pedig a Farkaskői Barlangok Alkotótelep működik. A Pocem barlanglakásos részen egy kaptárfülke is található.
bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz
http://elmenyekvolgye.hu/kaptarkovek/11-noszvaj
Megjegyzés küldése