0

Régészeti munkálatokat végeztek az egri Dobó István Vár­múzeum munkatársai a toronynál. Számos érdekességre derült fény.

A minaret már évszázadok óta Eger fontos jelképe, ám mindeddig nem sikerült a kutatóknak régészeti munkálatokat végezniük az épület területén. Azonban a májusban kezdődött felújításnak köszönhetően a Dobó István Vár­múzeum munkatársai június 8. és június 27. között régészeti szakfelügyeletet láttak­ el a toronynál, ahol a kitámasztási teendők elvégzése előtt számos meglepő felfedezést tettek. A régészek rábukkantak a minaret mellett egy mészkő falra­, de török kori kerámiaedényeket, emberi maradványokat is találtak.

A vármúzeum munkatársai június 8–27. között láttak el régészeti szakfelügyeletet a minaretnél. Részben rétegtani, részben építéstörténeti­ megfigyeléseket végeztek.

A torony mind országosan, mind pedig világszinten egyedülálló értéket képvisel, ugyanis ez a legészakibb fekvésű minaret, amely szinte teljes épségében megmaradt. Fontos tudni, hogy az épület mindössze 176 éve áll önmagában, ezt megelőzően egy épületkomplexum része volt, amely egy dzsámiból, annak előcsarnokából és kertjéből, valamint a keresztény visszafoglalás után hozzáépített egyéb épületrészekből állt.

Ezek a részek azonban régészeti feltárás híján teljesen ismeretlenek, írásos és képi forrásokból tudunk róluk – árulta­ el lapunknak ­Berecz Barbara, a Dobó István Vármúzeum régész-muzeológusa. Hozzátette: a mostani feltárásoknak köszönhetően azonban sikerült némi pluszinformációt szerezniük az elpusztult részekről is.

Még a felújítási munkálatokat megelőzően megtörtént a terület talajradaros felmérése,­ amelyből bár újdonságra nem derült fény, de behatároltuk a jelenkori munkálatokkal érintett területet.

Ezt követően a megtámasztáshoz kiásott árkoknak köszönhetően hasznos információkhoz jutottunk a terület rétegtani viszonyairól, amelyből kiderült, hogy a minaret környezetében milyen mélységben számolhatunk érintetlen régészeti kultúrrétegekkel. Sajnos­ azt is tapasztaltuk, hogy a területet az újkori roncsolások megbolygatták: a jelenlegi útburkolat például teljesen ráépült a korábbi dzsámi maradványaira, a közműárkok pedig jelentős mélységben elpusztították a török korszakban keletkezett rétegeket – részletezett néhány kárt a szakember.

Berecz Barbara kiemelte, a károk ellenére sikerült dokumentálni a minaret alapozásának néhány sajátosságát is.

Fotó: Korsós Viktor

bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz: HEOL.HU

Megjegyzés küldése

 
Top