Az egri vár Magyarország egyik legismertebb történelmi emlékhelye. Itt, a vári székesegyház területén temették el I. Imre (1174(?)–1204) királyunkat, de a vár a 16. századi törökellenes küzdelmekben vált igazán híressé.
(A történelmi emlékhelyek listájára a 303/2011. (XII. 23.) Korm. rendelettel került fel.) 1552. szeptember 9-én vette ostrom alá Ahmed budai pasa és Ali pasa egyesült serege Eger várát, melyet a Dobó István vezette maroknyi védősereg sikeresen megvédett az oszmánoktól.
Eger védői találékonyságuknak és hatalmas akaraterejüknek köszönhették, hogy végül mégis sikerült megtartaniuk a várat. Bornemissza Gergely híres bombáit, a falaknál forró vizet és szurkot locsoló asszonyok valamint az ostromlétráknál elszántan küzdő vitézek gigászi küzdelmét Gárdonyi Gézán kívül Tinódi Lantos Sebestyén és – festményen – Székely Bertalan is megörökítette.
Eger, az egri vitézek és az egri nők helytállása komoly szerepet játszott abban, hogy Szulejmán szultán seregei Magyarországon néhány évig csak kisebb erősségeket* próbáltak megvívni.
A Tinódi Lantos Sebestyén által megénekelt, és Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényében megörökített 1552-es egri ostrom a magyar történelem eme szomorú szakaszának legfényesebb pontja lett, mely példát adott a hazafiságra, a hűségre és a hősies helytállásra, valamint reményt adott a magyaroknak egy addig reménytelennek tűnő küzdelemben.
*(archaikus, vár, fellegvár)
forrás: eger.hu
Megjegyzés küldése