0

Az Északi-Bükk fatornyos kis ékszerdobozkája, Mályinka, az őserdőket idéző, vadregényes Csondró-patak völgye, Jókai kedvenc pihenőhelye, az Örvénykő, a pálosok egyik legszebb kolostorának romja Szentléleken, a bükki vaskohászat bölcsője, a lenyűgöző Ómassai-völgy, Lillafüred a kanyargó kisvasúttal, majd végül a királynék legszebb várkastélya, a szinte újra régi fényében pompázó diósgyőri vár.

Ezek azok a látnivalók, amelyeket mintegy jutalomjátékként tartogat számunkra a Salgótarjántól Diósgyőrig húzódó Kohász Kéktúra utolsó, negyedik szakasza.

A Bükk-hegység szoknyájának északi, árnyékos ölén megbúvó kicsiny hegyi falu, Mályinka, az a hely, ahova a magamfajta városi ember bármikor szívesen kiköltözne. Sokszor kezdtem vagy fejeztem már be túrát ebben az Árpád-kori gyökerekkel rendelkező kis falucskában, de ezt az egyszerű tényt mindig megállapítom, ahogyan azt is, hogy azért valószínűleg ide születni kell, hogy igazán otthon legyünk benne.

Nyugalmat árasztó, tiszta utcácskáit, virágos kertjeit, kristálytiszta levegőjét azonban ezúttal is csupán rövid ideig élvezhettem, mert a Csondró-völgy felé indulva hamarosan beléptem a falu fölé tekintélyt parancsolóan magasodó Bükk hegység végeláthatatlan erdőrengetegébe.

Egy ligetes, erdős domboldalban vezet az ösvény, melyen egy félórás gyaloglással hamarosan elérjük a Csondró-patak őserdőket idéző, vadregényes szurdokvölgyét, melyet nemrég Magyarország egyik legszebb szurdokának választottak.

Fotó: Konfár Tibor

bővebben a cikk eredeti helyé olvashatsz: turistamagazin.hu

Megjegyzés küldése

 
Top