A vár, jeles történelmi, kulturális hagyományokkal rendelkező műemlék és ma Magyarország legismertebb kővára.
Nemzeti emlékhelyek
A vár a 16. században három részre szakadt Magyarország végvárrendszerének fontos eleme volt. Történetének leghíresebb epizódja az 1552-es év, amikor a Dobó István által vezetett várvédők sikerrel verték vissza a sokszoros túlerőben lévő török sereg ostromát. Az irodalomban is megörökített győzelem a magyar nemzeti emlékezet és hőskultusz fontos eseménye.
Az egri vár az 1552-es török ostrommal szemben tanúsított sikeres ellenállással írta be magát a nemzeti emlékezetbe. A legtöbbeknek a kora újkori török háborúkról – Mohács után – elsőre valószínűleg Eger és Szigetvár neve jut eszébe. Ez jelentős részben az irodalmi hagyománynak, a kora újkori nyilvánosság sajátosságainak, illetve a különböző képzőművészeti reprodukcióknak köszönhető. Míg Mohács a tragikus bukás, Szigetvár a hősies önfeláldozás, addig Eger – a kevés pozitív példa egyikeként – az idegen hódítókkal szembeni sikeres ellenállás jelképeként vált emlékhellyé.
programajánló:
Kulturális Örökség Napja a Bródy Sándor Könyvtárban
2019. szeptember 21. 11:00 Bródy Sándor Könyvtár, Eger 3300, Kossuth Lajos utca 12.
Megújuló Örökségünk:
A Helyőrségi Művelődési Otthontól a könyvtárig
Néhány mondat a könyvtár átmeneti épületéről:
A Bródy Sándor Könyvtár 2019 nyarán - a Nagypréposti Palota felújításának idejére - új helyszínre költözött, melyet az idei Kulturális Örökség Napján mutatunk be az érdeklődőknek. A Kossuth Lajos utca 12. szám alatti épület a Ferences templom és rendház udvarán épült fel, és eredetileg Ferences-Otthonnak nevezték. A barokk motívumokkal stilizált építmény tervét dr. Wälder Gyula műegyetemi professzor díjtalanul készítette el. A kivitelezés a Nagy Testvérek munkája. A dísztermet Unghváry Sándor freskói díszítették.
Az épület elsősorban kulturális és hitéleti célokat szolgált, így a lelki gyakorlatoktól kezdődően előadásokon át, hangversenyekig bezárólag széles palettát átfogva adott helyet a kulturális rendezvényeknek. 1925. december hó 6-án került sor ünnepélyes megáldására, amelyet dr. Szmrecsányi Lajos érsek végzett. Az idők során elsősorban kulturális és hitéleti rendezvényeket tartottak itt. Az 1950-es évek első felétől katonatisztek használták. A műemlék az idők során több néven volt ismeretes a mindennapokban, elsősorban mint Tisztiklub, Fegyveres Erők Klubja illetve HEMO (Helyőrségi Művelődési Otthon).
A nap folyamán megtekinthetik az "Egy költözés képekben" című fotókiállítást is.
A sétát vezeti: Kiss Péter könyvtáros
a cikk folytatódik...
----------------------------------------------
Az erősség a 15. század során részt vett a huszitákkal vívott harcokban, ám a 16. század elejéig inkább reprezentatív célú épületekkel bővült. Eger vára a Ferdinánd és Szapolyai János között dúló belháború időszakában többször is gazdát cserélt, pusztulásnak indult. A katonai szempontú építkezések elindítása Perényi Péter országos főkapitánysága alatt kezdődött el, várkapitánya, Varkoch Tamás külső és belső várra osztotta, modernizálta az erősséget. A megkezdett erődítési munkálatokat itáliai és német mesterek segítségével folytatta Dobó István, aki 1549 és 1552 között volt egri kapitány. A török sereg 1552 szeptemberében kezdte meg az erősség ostromát, ám 39 napi eredménytelen küzdelem után elvonult. A győzelem közel fél évszázadra visszavetette a térségben az oszmán hódítókat, és csak a 16. század végén sikerült a törököknek bevenniük a végvári szerepbe kényszerült egri várat.
A védők sikere az ostrom után Kassáról a helyszínre siető Tinódi Lantos Sebestyén históriás énekszerző művén keresztül vált ismertté. Tinódi Eger vár viadaljáról való éneke, illetve ennek tömörebb változata, az Egri históriának summája nem csupán az ostromról szóló ismeretek terjesztéséhez járult hozzá, de – ahogy Bitskey István írja – „rangemeléséhez, s az egri vár kultuszának megteremtéséhez is”. A lantos-történetíró a sikerért egyszerre adott hálát a virtusokkal ékeskedő végvári vitézeknek és Istennek, akiknek köszönhetően Eger a „kereszténység védőbástyájaként” felfogott végvárak katonasága számára követendő példává emelkedett.
Az egri diadalt Tinódival majdnem egy időben Csabai Mátyás tanító, evangélikus prédikátor is megverselte Encomium servatae Agriae anno MDLII című munkájában. A latin nyelvű szövegeken, azaz Csabai munkáján, Zsámboky János prózai fordításán és Christianus Schesaeus eposzán keresztül az egri diadal híre nem csupán külföldre juthatott el, de a művelt humanista elit számára is olvasmánnyá válhatott.
Az Eger-kultuszt Balassi Bálint költeményei a humanista toposzok és kulcsfogalmak magyar nyelvű adaptációja során örökítették tovább, amelyek mélyen beépültek a végeken katonáskodók kultúrájába és identitásába. A védők, Dobó István és az egri nők hősiessége a következő századok során önálló irodalmi-képzőművészeti toposszá vált. A historizmus festészetének kiemelkedő alkotása, Székely Bertalan 1867-es Egri nők című munkája, majd Gárdonyi Géza Egri csillagok címmel 1899-ben megjelent történelmi regénye – Szigetvár mellett – Egert is bekapcsolta a nemzeti történelem romantikus kánonjába.
A későbbi várkapitányok sikeres ostrom után az itáliai várépítészet rendszere szerint további védműveletekkel, bástyákkal erősítették meg a várat, azonban az 1956-os ostromnak a védők a felmentő seregek elmaradása miatt nem tudtak ellenállni. A felszabadító háborúk kora után a korábbi vár jó részét elbontották.
forrás: intezet.nori.gov.hu
Megjegyzés küldése