A korai magyar építészettörténet egyik legtöbbet vitatott emléke. A legutóbbi és legrészletesebb kutatás Kovalovszki Júlia régész vezetésével zajlott 1972-1982 között, mely sok korábban vitatott kérdésre adott választ.
Templomunk egyik különlegessége, hogy alaprajza szerint a keleti (bizánci) kereszténység centrális templomaira emlékeztet, melyekben azonban nincs altemplom. A templomot a XI. századi építése óta többször átépítették.
Az első templom négyzet alaprajzú, oldalán négy apszissal bövülö, 20x20 méteres, öthajós, centrális épület volt, keleti harmada alatt altemplom húzódott, mely csaknem teljes egészében megmaradt.
A feldebrői altemplom - Balázs György - Szelényi Károly: Magyarok. Egy európai nemzet születése.
Novotrade Rt, Budapest, 1990, 28. old.
Szelényi Károly felvétele
Ma is a XI-XII. századi megjelenésében látható. Megragadó látvány fogadja a belépöt: a hosszú keskeny hajót zömök, eröteljes oszlopkötegek osztják ketté.
Falait és boltozatait festmények díszítik, melyek még tovább fokozzák az altemplom és sírkamra látványának hatását. Itt vannak hazánk legépebben maradt Árpádkori falfestményei. Kiemelkedö szépségü és hazánkban egyedülálló a Káin és Ábel áldozatát és a testvérgyilkosságot bemutató részlet.
borírókép, hetethetoszag.hu
forrás Szent Márton templom és altemplom, Feldebrő városában
Megjegyzés küldése