Egy erdőnyi fát képes elültetni az apró madár

A szajkó egy színes tollú mátyásmadár, ami nemcsak kiváló jelzője a veszélynek, de gyűjtögető életmódjának köszönhetően akár egy egész erdőre való fát képes elültetni.

 A szárnyas segítség pedig jól jön az erdészeknek, akik szó szerint tálcán kínálják a madaraknak a makkot. A különleges, ember és állat közötti együttműködésről a Kossuth Rádió riportere számolt be a Hajnal-táj című műsorban.

A Gödöllő környéki erdőkben a mostani klímára túlérzékeny fenyveseket a Pilisi Parkerdő Zrt. munkatársai igyekeznek az ellenállóbb tölgyekkel kiváltani – ebben pedig egy erdei madár, a szajkó nyújt nekik segítséget.

„A szajkó egy eléggé változatos táplálkozású madárfaj, ami habár tud károkat okozni, bizonyos szempontból mégis az erdész barátja. A téli időszakban makkokat gyűjt össze, ezekből különböző helyeken – például avar alatt  – raktárakat képez, amit aztán csekély értelménél fogva elfelejt. Ennek viszont mi, erdészek kifejezetten örülünk, hiszen az elrejtett termésekből természetes úton tudnak kihajtani a kis tölgycsemeték. Egy erdőnek a felújításában tehát remekül tudnak segédkezni ezek a madarak, mondhatjuk azt, hogy a természet erőire támaszkodunk” – fogalmazott Mészáros Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. szóvivője a Kossuth Rádió érdekes riportjában..

A Gödöllői-dombság területére a napokban több tálca makkot vittek ki az erdészek, amikből aztán a szajkók kiválogatják és elültetik az ép darabokat. Persze arra is vigyázni kell, hogy a kibújó növények ne váljanak a nagyvadak, például a szarvasok prédájává, de ez a feladat már az erdészekre hárul.

„Egy kiválóan működő összmunkáról beszélhetünk, ami hazánkban kevésbé népszerű, de Németországban például előszeretettel alkalmazzák. Ezzel a módszerrel nem kell csemeteültetéssel mesterségesen beavatkoznunk, hanem a természet erőire támaszkodva tudjuk megújítani az erdőállományt” – tette hozzá Mészáros Péter a Hajnal-táj című műsorban.

Erdei, vagy ahhoz hasonló élőhelyeken országszerte elterjedt, gyakori fészkelő. Hazai állománya növekszik. Hangutánzó képessége közismert, legtöbbször az ölyv vijjogását hallatja. Riasztóhangjára az erdő legtöbb állata felfigyel. Hazánkban nem védett, augusztus és február között vadászható faj. A hazai állomány nem vonul, de időnként északi és keleti madarak jelennek meg nálunk, elsősorban a téli hónapokban. Fészekrabló szokásai miatt természetvédelmi és vadgazdálkodási megítélése ellentmondásos.  

https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-gargla

forrás: Kossuth Rádió