1552. szeptember 22-én három ember indult el a török sereggel körbezárt egri várból. Feladatuk az volt, hogy átjussanak az ostromgyűrűn, elérjék Szarvaskőt, átadják Dobó István segélykérő levelét, majd visszahozzák Egerbe egyik legfontosabb futárát, Vas Miklóst. Egyikük nem tért vissza. A kevéssé ismert történet arra is rávilágít, milyen fontos szerepet játszott Szarvaskő az 1552-es ostrom idején.
Szeptember 22. mozgalmas nap volt az ostromlott Egerben. Ahogy korábbi cikkünkben bemutattuk, az egri vitézek ezen a napon nemcsak a falakat védték: kitörést is végrehajtottak, Török László pedig az ellenség szeme láttára szerezte vissza a vár egyik lesodort zászlaját.
Ugyanezen a napon azonban egy egészen másfajta vállalkozás is elkezdődött.
Nem látványos ütközet, hanem egy titkos és rendkívül veszélyes futárküldetés.
A cél Szarvaskő vára volt.
Eger körül bezárult az ostromgyűrű
Szeptember 22-én az egri ostrom már javában tartott. Az oszmán tüzérség napok óta lőtte a várat, az ostromlók pedig ellenőrzésük alatt tartották a környéket.
Dobó István számára azonban létfontosságú volt, hogy Eger ne szakadjon el teljesen a külvilágtól.
Segítséget kellett kérni.
Leveleket kellett kijuttatni.
Híreket kellett szerezni arról, mi történik az országban.
És ugyanilyen fontos volt, hogy a kiküldött futárok valamilyen módon vissza is jussanak a várba.
Ebben kapott különleges szerepet az Egertől északra fekvő Szarvaskő.
Három ember indult el szeptember 22-én
Dobó szeptember 22-én Varsányi Imre gyalogos tizedest bízta meg a veszélyes feladattal.
Varsányi már 1551-ben az egri várban szolgált. Kilenc katona tartozott a szakaszához, közöttük Tóth András, aki ezen az úton is vele tartott.
Mellettük elindult egy harmadik katona is.
Az ő nevét nem őrizték meg a források.
Feladatuk az volt, hogy a már körbezárt Egerből eljussanak Szarvaskő várába. Dobó levelét kellett átadniuk Szalkay Balázs szarvaskői várnagynak, és vissza kellett kísérniük Egerbe Vas Miklóst, Dobó egyik legfontosabb futárát.
Ez papíron mindössze néhány tíz kilométeres út volt.
1552 szeptemberében azonban egészen mást jelentett.
Az Eger környékét megszálló oszmán csapatokon és őrhelyeken kellett átjutni.
Miért éppen Szarvaskő?
Ma Szarvaskő elsősorban festői bükki településként és kirándulóhelyként ismert. A középkorban azonban a meredek sziklára épült kis várnak komoly stratégiai szerepe volt.
A várat 1549-ben Dobó István vette át, és Szalkay Balázst nevezte ki várnagynak. Az 1552-es ostrom idején Szarvaskő Eger egyik fontos elővárává és a külvilággal fenntartott kapcsolat egyik állomásává vált.
A település történeti összefoglalója szerint Dobó a szarvaskői várnagyon keresztül tartotta a kapcsolatot a felvidéki vármegyékkel és várakkal. Amikor Eger körül megjelent az oszmán had, Szarvaskő a futárok, kémek és követek pihenő- és közvetítőhelyévé vált.
Az Eger-1552 történeti összeállítása ugyanezt hangsúlyozza: Tinódi leírása alapján Szarvaskő a hírszerzés és a külvilággal való kapcsolattartás szempontjából stratégiai jelentőségű volt.
Eger tehát hiába volt körbezárva, nem volt teljesen elvágva a külvilágtól.
Ehhez azonban olyan emberek kellettek, akik vállalták az átjutás életveszélyét.
Vas Miklós már nem tudott visszajutni Egerbe
Varsányiék küldetésének megértéséhez érdemes visszalépni néhány nappal.
Vas Miklós fiatal nemes és kétlovas tiszt volt, aki Dobó egyik legtöbbet foglalkoztatott futárává vált. Nem egyszerű leveleket vitt: titkos katonai ügyekben is megbíztak benne.
1552 júniusában már ő vitte Dobó jelentését Oláh Miklós egri püspöknek az oszmán hadi készülődésről.
A döntő küldetés azonban szeptemberben következett.
Szeptember 10-én Dobó Bécsbe küldte, hogy értesítse Oláh Miklóst: az oszmán sereg Maklárnál jár, Eger pedig sürgős katonai segítséget kér.
Vas teljesítette a küldetést.
Csakhogy mire visszaért, már nem tudott bejutni Egerbe.
Az ostromgyűrű bezárult.
Ezért Szarvaskőre ment.
És éppen érte indult el szeptember 22-én Varsányi Imre, Tóth András és névtelen társuk.
Egyikük életével fizetett
A küldetés veszélye nem maradt elméleti.
A három egri katona útja során összetűzésbe került az oszmánokkal.
A harmadik, név szerint nem ismert társukat megölték.
Az Eger-1552 Varsányi-életrajza szerint a férfi életét vesztette, Varsányi Imre és Tóth András azonban folytatta útját. Elérték Szarvaskőt, majd Vas Miklóssal együtt sikerült visszajutniuk az egri várba.
Ez önmagában rendkívüli teljesítmény.
Nemcsak kijutottak az ostromlott várból, hanem végrehajtották a rájuk bízott feladatot, majd ismét átjutottak az oszmán záróvonalon – ezúttal visszafelé is.
Dobó jutalmazta őket.
Varsányi Imre egy ruhára való, 5 forint 40 dénár értékű posztót, Tóth András pedig egy forintot kapott.
A harmadik társuk nevét azonban ma sem tudjuk.
Ő az 1552-es ostrom névtelen halottainak egyike maradt.
A segélykérő levél nem véletlenül került Szarvaskőre
Varsányiék útjának volt egy másik fontos célja is.
Dobó segélykérő levelet küldött Szalkay Balázsnak. Egy Dobó életét és szerepét feldolgozó történeti munka szerint szeptember 22-én Varsányi Szarvaskőre ment, ahonnan Dobó kérésére Szalkay Balázs segítséget kérő leveleket küldött a felvidéki vármegyéknek, városoknak és főuraknak.
Ez mutatja meg igazán Szarvaskő jelentőségét.
A kis bükki vár egyfajta kapcsolattartó pontként működött az ostromlott Eger és az ország északi területei között.
Nem az volt a feladata, hogy Eger helyett feltartóztassa a teljes oszmán hadat.
Sokkal fontosabb volt, hogy Egernek maradjon egy vékony szál, amely összeköti a külvilággal.
Szalkay Balázs hallhatta az Eger felől dörgő ágyúkat
A történetnek van egy különleges irodalmi utóélete is.
Gárdonyi Géza az Egri csillagokban Szarvaskő várát is szerepelteti. Regényében Szalkay Balázs a várból hallgatja az Eger felől érkező ágyúdörgést.
A szarvaskői önkormányzat helytörténeti kiadványa is idézi ezt a jelenetet: a hegyek miatt Szalkay nem láthatta Egert, de hallhatta a távolból az ostrom zaját.
Gárdonyi természetesen regényt írt, ezért az irodalmi jeleneteket nem szabad automatikusan történeti tényként kezelni.
A mögöttük álló kapcsolat azonban valós.
Szarvaskő 1552-ben valóban szorosan összekapcsolódott Eger védelmével.
És Varsányi története itt még nem ért véget
A szeptember 22-i küldetés után Dobó újra megpróbálta kiküldeni Varsányiékat, de az oszmán őrség ébersége miatt az újabb vállalkozás meghiúsult.
Októberben azonban ismét szükség volt rájuk.
Október 14-én Varsányi Imre és Tóth András újra átjutott Vas Miklóssal az oszmán záróvonalon. Vas végül Bécsbe vitte Dobó katonai helyzetjelentését.
Még ez sem volt Varsányi utolsó útja.
Október 18-án, amikor az oszmán sereg már feladta Eger ostromát, Dobó többek között Tokajba küldte azzal az üzenettel, hogy sürgősen élelmiszert kell szállítani Egerbe a közelgő télre.
Varsányi Imre tehát nem egyetlen vakmerő vállalkozás szereplője volt.
Az ostromlott Eger egyik legfontosabb összekötő embere lett.
És van még egy érdekesség: Varsányi alakját az 1968-as Egri csillagok filmben Latinovits Zoltán játszotta.
Eger és Szarvaskő közös 1552-es története
Az egri ostrom történetét többnyire a vár falain belülről meséljük el.
Dobó.
Bornemissza.
Az ágyúk.
A falak.
A rohamok.
Pedig a győzelem történetéhez hozzátartozott az is, ami a várfalakon kívül történt.
Szarvaskő kis vára 1552 őszén fontos láncszem volt Eger és a külvilág között. Szalkay Balázs emberei segítették a futárokat, a környéken portyáztak, és közreműködtek abban, hogy az ostromlott vár ne maradjon teljes hírzárlatban.
1552. szeptember 22-én pedig Varsányi Imre és Tóth András bebizonyította, hogy az ostromgyűrűn át is vezethet út.
Ketten visszatértek.
Vas Miklóst is visszahozták.
Harmadik társuk azonban nem érte meg a küldetés végét.
Nevét nem jegyezte fel a történelem.
Története mégis hozzátartozik Eger 1552-es helytállásához.
Források
- Eger-1552 – Varsányi Imre életrajza
- Eger-1552 – Vas Miklós életrajza
- Eger-1552 – Szalkay Balázs, Szarvaskő várnagya
- Szarvaskő Község Önkormányzata – Szarvaskő története és az 1552-es szerepe
- Szarvaskő Község Önkormányzata – A község története
Borítókép: A szarvaskői várhegy. Fotó: Szarvaskőért Alapítvány / szarvasko.info.hu