Van Heves vármegyének egy csendes szeglete, amely mellett könnyű úgy elhaladni, hogy nem is sejtjük, milyen régi történeteket őriz. Bükkszenterzsébet a dombok közé húzódva fekszik, és már a látványa is elárul valamit a település karakteréből: hosszú völgy, erdők, lankák, távolban egymás mögé sorakozó hegyvonulatok. A falu múltja pedig egészen az Árpád-korig vezet vissza.
Aki a magasból pillant Bükkszenterzsébetre, nagyjából azt látja, amit a mellékelt fotó is megmutat: a település szinte belesimul a tájba. Nem uralja a környezetét, hanem annak része. Ez a vidék már átvezet bennünket Heves vármegye kevésbé ismert, vadregényes északi tájaira.
És éppen ez Bükkszenterzsébet egyik legnagyobb értéke.
Egy falu, amely Szent Erzsébet nevét őrzi
A település története jóval régebbre nyúlik vissza annál, mint amit mai arculata alapján gondolnánk.
A község hivatalos településtörténete szerint Bükkszenterzsébet már II. András uralkodása idején vagy annak környékén kialakulhatott, nevét pedig II. András leányáról, Árpád-házi Szent Erzsébetről kapta.
A hagyomány szerint Farkas és Dávid – akik Szent Erzsébet kíséretéhez tartoztak – 1244-ben IV. Béla királytól kaptak engedélyt arra, hogy a király nővérének tiszteletére templomot emeljenek. Ez különösen szép történeti kapocs: a mai falu neve tehát nem egy késői névadási ötlet, hanem évszázadokon át őrzött emlék.
A település az 1332–1337 között készült pápai tizedjegyzékben már Sancta Elisabeth néven szerepelt. 1451-ben Egyházasszenterzsébetként, 1466-ban pedig Szenterzsébetként említették.
Mai nevét, Bükkszenterzsébetet csak 1903-ban kapta.
Egertől sem szakadt el a története
Bükkszenterzsébet történetében még egy érdekes egri kapcsolatot is találunk.
Az 1589–1590-es számadáskönyvek szerint a település az egri várba szolgáltatta be a főpapi tizedet. Vagyis miközben ma Egerből nézve távoli, hegyek közé bújt falunak tűnik, évszázadokkal ezelőtt gazdasági-egyházi szálak kötötték az egri központhoz.
A török kori évtizedek természetesen ezt a vidéket sem kímélték. A későbbi összeírásokból ugyanakkor az is kirajzolódik, hogy a település újra és újra talpra állt, és a 17–19. század során számos birtokos család neve kapcsolódott hozzá.
A 20. század elején már 205 lakóházat és 1087 lakost jegyeztek fel Bükkszenterzsébeten.
A község önállósága sem volt folyamatos: 1949-ben Tarnalelesszel egyesítették, majd 1957-ben ismét önálló településsé vált.
A mai templom is évszázadokat őriz
A falu egyik fontos épített emléke az Árpád-házi Szent Erzsébet római katolikus templom.
A mai templom a 18. században épült, első ismert említése az 1720-as évekből származik. 1836-ban Istványi József plébános jelentősen átalakíttatta az épületet. A templomban fennmaradt többek között az egykori barokk szószékhez tartozó Jézus-szobor és a Magvetőt ábrázoló fa dombormű is.
Így Bükkszenterzsébet esetében a név és a templom különösen szorosan kapcsolódik egymáshoz: Szent Erzsébet emlékezete évszázadokon keresztül meghatározta a falu identitását.
A Nagy-kő – ahol több ezer éves múlt rejtőzik
Ha azonban egyetlen helyet kellene kiemelni Bükkszenterzsébet környékéről, amely miatt önmagában is érdemes ide kirándulni, akkor az alighanem a Nagy-kő lenne.
És itt kezd igazán érdekessé válni a történet.
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának ismertetője szerint az Erzsébeti-völgy északnyugati oldalán emelkedő Nagy-kő jellegzetes, meredek homokkőtömb. Déli és délkeleti oldalán közel függőleges sziklafal alakult ki, amelyen az erózió különleges homokkőformákat hozott létre.
De nemcsak geológiai érdekességről van szó.
A Nagy-kő tetején egykor földvár állt.
Maradványai ma is megfigyelhetők, az itt található egykori erődített telepet pedig a régészek a késő bronzkori Kyjatice-kultúrához, vagyis nagyjából az i. e. 12–7. század közötti időszakhoz kapcsolják.
Ez azt jelenti, hogy miközben Bükkszenterzsébet írott története az Árpád-korig vezethető vissza, a környék emberi jelenlétének története ennél több mint kétezer évvel régebbre nyúlik vissza.
A Nagy-kő ma a Tarnavidéki Tájvédelmi Körzet védett területének része. Tanösvény vezet hozzá, és szabadon látogatható.
Egy másik világ Heves vármegye északi részén
Bükkszenterzsébet környékén járva könnyű megérteni, miért különleges a Pétervására környéki vidék.
Itt már nem az Eger környékéről megszokott szőlőhegyek határozzák meg a tájat. Erdős hátak, mélyebb völgyek, homokkősziklák és apró települések követik egymást. A környék természetvédelmi értékeinek jelentős részét a Tarnavidéki Tájvédelmi Körzet őrzi.
Ez az a Heves vármegye, amelyről még mindig kevesebb szó esik.
Pedig Bükkszenterzsébet, Tarnalelesz, Szentdomonkos, Istenmezeje és a környező dombvidék egészen más arcát mutatja a vármegyének, mint Eger, a Mátra vagy a Tisza-tó.
Még egy régi épület is új életet kapott
A település közelmúltjának egyik érdekes története a régi bükkszenterzsébeti malom megmentése.
Az egykor jelentős, mintegy ezer négyzetméteres épületben gőzgéppel őrölték a környék gabonáját, később fűrészüzemként is működött. Az államosítást követően a helyi termelőszövetkezet használta, majd hosszú hanyatlás következett. Az önkormányzat azonban megvásárolta és felújította az épületet; a megújult egykori malomban többek között vállalkozások, kávézó, edzőterem és apartman is helyet kapott.
Szép példája ez annak, hogyan lehet egy régi falusi ipari épületet úgy megmenteni, hogy ne csupán emlék maradjon.
Nem látványosság akar lenni – és talán éppen ettől szerethető
Bükkszenterzsébet nem az a település, ahol egymást érik a turistalátványosságok. Nincsenek hatalmas szállodák, zsúfolt sétálóutcák vagy egész évben turistabuszokat vonzó attrakciók.
Van helyette valami más.
Egy Árpád-korig visszavezethető falutörténet. Szent Erzsébet évszázadokon át megőrzött emlékezete. Egy régi templom. Egy újjászületett malom. A közeli Nagy-kő homokkőfala, amelynek tetején már a késő bronzkor emberei erődített telepet építettek.
És ott van maga a táj.
A magasból nézve talán ez fogja meg leginkább az embert: Bükkszenterzsébet nem egyszerűen a hegyek között fekszik – mintha maga is a táj része lenne.
Ha valaki Egerből indulva szeretné felfedezni Heves vármegye kevésbé ismert arcát, érdemes egyszer erre is venni az irányt. Nem feltétlenül azért, hogy kipipáljunk egy újabb látnivalót, hanem azért, hogy lássuk: milyen történeteket őriznek még azok a falvak, amelyek mellett máskor talán csak elhaladnánk.
Források
Bükkszenterzsébet Község Önkormányzata – Településtörténet
Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai – Bükkszenterzsébet
Bükkszenterzsébet – Árpád-házi Szent Erzsébet-templom
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – Bükkszenterzsébet, Nagy-kő
A bükkszenterzsébeti malom újjászületése – HEOL
Borítókép: Bükkszenterzsébet látképe – Fotó: Horizont.