0

A rend feloszlása után a ciszterciek kapták meg az épületet. 1787-től királyi gimnáziumként működött.

A múlt században a hadsereg kaszárnyaként használta. 1890-ben Eger város képviselői bezáratták,hogy városi támogatással egy állami reáliskolát hozzanak létre. Az iskola nevét 1921-ben Dobó Istvánról kapta, a vitéz várkapitányról, aki 1552-ben megvédte a török támadástól az egri várat.

A 2. világháború után 1986-ig volt egy erdészeti osztály is, 1974-1994 között pedig a Lenkey János Honvéd Kollégium diákjai is tanultak itt. 1991 óta az iskola négy- és nyolcosztályos gimnáziumként működött, jelenleg négyosztályos rendszerben tanít.

A vallás- és közoktatásügyi miniszter az 1891-92-es tanévtől engedélyezte Egerben reáliskola. Az iskola alapítással Orlovszky István beregszászi polgári iskolai tanárt bízta meg. A tanítás tényleges indulásakor, 1891-ben Kemény Ferenc vette át mint megbízott igazgató az intézmény irányítását. Kemény igazgatói kinevezésére 1893-ban került sor, de 1894-ben már a budapesti Főreáliskolában (Eötvös József Gimnázium) tanított.

Az intézmény 1921-ben vette fel az egri vár hős védőjének Dobó Istvánnak a nevét az iskola hivatalos elnevezése „Egri Állami Dobó István Reáliskola” lett. Ezzel egy időben azonos nevű cserkészcsapat is alakult az iskolában. 1936-os tanév végén az iskola neve és oktatási rendje ismét változott hivatalos elnevezése „Egri Magyar Királyi Állami Dobó István Gimnázium” lett. Ezzel együtt a humán tárgyak oktatása nagyobb szerepet kapott ettől kezdve tanították az iskolában a latin nyelvet.

1949-ben először a Ciszterci Gimnáziummal egyesült, majd 1950-ben az Angolkisasszonyok leányiskoláját is a Dobó István gimnáziumhoz csatolták így a város egyetlen gimnáziuma volt 1954-ig. Ekkor a volt Angolkisasszonyok iskolája ismét önálló intézmény lett Szilágyi Erzsébet leánygimnázium néven. 1957-ben a volt Ciszterci Gimnázium is újra önálló intézmény lett Gárdonyi Géza Gimnázium néven.

Az 1960/61-es tanévben vezették be a középiskolákban a politechnika oktatást. A Dobó István gimnázium tanulói a város ipari üzemeiben vettek részt hetente egy nap szakmai oktatásban (a Bervában, a Hajtóműgyárban illetve a Faipari vállalatnál). 1970-ben a gimnáziumban kialakult gyakorlat alapján jött létre Egerben a Gép- és Műszeripari Szakközépiskola mint önálló oktatási intézmény.

1965 nagy változást hozott az iskolában. Ekkor indult, a 3/4 évszázadon át szigorúan fiúgimnáziumként működő intézményben, a koedukált oktatás. A 450 fiú közé felvették az első 7 leány tanulót. 1974-től 1994-ig az egri honvéd kollégium hallgatói is a gimnáziumban tanultak, ezek az osztályok 1980-tól a Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban is működtek a honvéd kollégiumok megszüntetéséig.

1986-ban az erdész tagozatos tanulókat átvette az akkor alakult mátrafüredi Vadas Jenő szakközépiskola.

borítókép, dreamstime.com

forrás: eger.hu, wikipedia.org

Megjegyzés küldése

 
Top