„Az elnevezés már sugallja a rendeltetést is, hiszen valamikor úgy gondolták, hogy ezekbe a fülkékbe méhcsaládokat tartottak a középkor folyamán vagy még régebbi időkben” – mondta Baráz Csaba oktatási referens az M1 Kék bolygó című műsorában.
A formációk kőzetének összetétele a miocén földtörténeti kor legpusztítóbb vulkáni tevékenységéről árulkodik.
A sziklák természetesek, a fülkéket viszont ember vájta. Egyes területeken vakablakos köveknek vagy püspöksüvegeknek is hívják a kőzettornyokat.
Egy biztos, hogy a hagyomány nem igazán őrizte meg a fülkék rendeltetését, illetve azt a népcsoportot, amelyik ezt létrehozta, tehát a termékeny bizonytalanság korszakában vagyunk – tette hozzá Baráz Csaba.
A kaptárkövek előkelő helyen szerepelnek a Bükk-vidék Geopark látnivalói között. Utóbbi létrehozását 2017-ben 109 település közösen kezdeményezte a földtani értékek bemutatása és megőrzése céljából. A Bükk hegységet, a Bükkalját, a Bükkhátat és a Tarna völgyét is magába foglaló, mintegy 2800 négyzetkilométeren elterülő geoparkban 500 olyan geográfiai értéket tartanak számon, amely alkalmas arra, hogy szemléltesse a térség különleges földtani mivoltát.
„A Bükk-vidék Geopark magját alkotó Bükk hegység egy gyűrt, takarós szerkezetű, igen bonyolult összetételű hegység, ahol nagy változatossággal vannak jelen a földtani formációk” – magyarázta Baráz Csaba.
A hegység központja egy karsztos karakterű fennsík, amely stratégiailag is fontos ivóvízbázist ölel magába.
A hideg víz karsztkészletünk körülbelül 240 millió köbméter, ez egy óriási szám, és egy nagyon nagy érték. A karsztos hegységben megtaláljuk a különböző karsztjelenségek sokaságát, a barlangokat. Itt található Magyarország legtöbb barlangja. Több mint 1200 barlangot tartunk nyilván – mondta az oktatási referens.
Egy közülük a Suba-lyuk, amely ősrégészeti szempontból is jelentős.
Baráz Csaba elmondta, hogy „1932-ben folyt itt egy ásatás, Kadics Ottokár királyi főgeológus vezetésével, Dancza János segédletével, amikor föltárták az ősember telephelyét”.
Különlegesség, hogy nemcsak őskőkori szerszámokat és eszközöket, hanem a Neander-völgyi ember maradványait is őrizték ezek a falak. Ma már csak a denevérek menedékéül és látványosságként szolgál a barlang.
Egyes fajoknak itt él a legnagyobb hazai állománya, és van olyan faj is, amelynek eddigi kizárólagos lelőhelye a Bükk hegység.
A geopark a földtani értékek védelmével hozzájárul a területen élő, veszélyeztetett élőlények fennmaradásához is.
Ilyen például a fekete bödöncsiga, amellyel a Bükk – két karsztforrás táplálta patakján kívül – máshol a világon aligha találkozhatunk.
A GEOTOP pályázatnak köszönhetően több mint 65 millió forintnyi euróból fejlesztik a Novohrad–Nógrád UNESCO Globális Geopark és a Bükk-vidék Geopark turizmusát. Egyebek mellett tájékoztató táblák kihelyezése, információs anyagok létrehozása, tanösvények felújítása, applikációfejlesztés és a túravezetők képzése is megvalósul.
A címlapfotó illusztráció.