A Felső-Hámor és Lillafüred határában másfél kilométer hosszan húzódó Hámori-tó a Garadna völgyében fekszik, a Bükk-hegység keleti részén. A Hámori-tó egy mesterségesen megnagyobbított tó, mely eredetileg a a Szinva patak mésztufagátjának duzzasztó hatása miatt keletkezett. Lillafüred, 1959. július 1.
Kirándulók csónakáznak a Hámori tavon.
A Hámori-tó a Garadna völgyében, a Szinva patak mésztufagátjának duzzasztó hatása miatt keletkezett. Először 1319-ben említik, egy pálos kolostorral kapcsolatos oklevélben Feltó-halastó-ként. A jelenlegi nagyságú tavat a 19. század elején hozták létre a Szinva és a Garadna patakok vizéből a kohászat állandó vízellátása érdekében.
A jelenlegi tó kialakításának gyakorlati oka volt, melyet az 1810-es években egy völgyzáró gát kiépítésével alakítottak ki, a Szinva és Garadna patakok vízéből. A duzzasztás célja a kohászat állandó vízellátása volt.
A hámori-tó igen kedvelt a horgászok körében, főként az országban ritkaságnak számító pisztrángállománya miatt. Az ide látogató turistáknak lehetőségük van megkóstolni a helyi specialitást, a tizenkét különböző fűszerrel ízesített sült pisztrángot.
Lillafüred, 1959. július 1.
Csónakázók a Hámori-tavon. A háttérben a lillafüredi Palotaszálló épülete.
A horgászaton kívül elsősorban a vízi sportok kedvelőinek kínál lehetőségeket, például csónakázás, vízibiciklizés helyszíneként, télen pedig korcsolyázni is lehet a befagyott tavon. A 1,5 kilométer hosszú tavat 14 állandó és 11 időszaki forrás táplálja, átlagos mélysége 9 méter, ami nagyobb mint a Balatoné. Hámori-tóA tó egyik partján egy bánkútra vezető autóút, a másikon pedig egy festői sétány található.
Lillafüred, 1959. július 1.
Kirándulók csónakáznak a Hámori tavon.
A Hámori-tó a Garadna völgyében, a Szinva patak mésztufagátjának duzzasztó hatása miatt keletkezett. Először 1319-ben említik, egy pálos kolostorral kapcsolatos oklevélben Feltó-halastó-ként. A jelenlegi nagyságú tavat a 19. század elején hozták létre a Szinva és a Garadna patakok vizéből a kohászat állandó vízellátása érdekében.
A Hámori-tó létrehozása Fazola Frigyes nevéhez fűződik, aki a gátépítésben is részt vett. A Hámori-tó Magyarország legrégebbi tározó medencéje, kapacitása 0,4 millió köbméter, 300-350 méter tengerszint feletti magasságban fekszik. A tavat vízhőmérséklete nem igazán teszi alkalmassá a fürdőzésre. Hőmérséklete nyáron a víz felszíne alatt 2 méterig 20-22 Celsius fok, az alatt pedig 12 Celsius fok, mivel a beömlő patakok hőmérséklete 10-12 Celsius fok.
A Hámori-tó természetes szépsége jelentősen növeli Lillafüred turisztikai vonzerejét. A tó délkeleti partján található a Palotaszálló, melynek fő homlokzata a tóra, déli homlokzata pedig a Szinva völgyére néz.
Palotaszálló
A Palotaszálló Lux Kálmán tervei alapján épült 1925 és 1929 között a Hámori-tó mellett, átadására 1930 júniusában került sor. A szálló idézi a Mátyás korabeli paloták hangulatát. Építésekor a Szinvát elterelték, egyrészt hogy legyen hely a Palotaszállónak, másrészt hogy ne kelljen tartani az árvizektől.
Lillafüred, 1959. július 1.
Nyaralók beszélgetnek a SZOT (Szakszervezetek Országos Tanácsa) üdülő parkjában.
Gróf Bethlen András az 1890-es évek elején elhatározta, hogy a Hámori-tó közelébe kormányüdülőt építtet. A település nevét Bethlen unokahúgáról, Vay Erzsébetről kapta, akinek a beceneve Lilla volt (Lilla Vay Elemérnek, Borsod vármegye akkori főispánjának testvére volt).
A négyemeletes neoreneszánsz stílusú kastélyt függőkert és park veszi körül.PalotaszállóA kastély közvetlen közelében morajlik a Szinva patak vízesése. A szálloda alatt kialakított meredek függőkert a várfalszerű bástyáival, tornyaival fokozza a középkori hangulatot. A Palotaszálló négy csillagos superior kategóriájú szállodaként üzemel, hangulatos szobákkal, wellness részleggel.
Lillafüred, 1959. július 1.
Kirándulók nézik a Szinva patak vízesését.
A Szinva patak Észak-Magyarországon található, a Bükk hegységben ered és a Sajó folyóba torkollik, kb. 30 km hosszú. Lillafüreden a Szinva patakon található Magyarország legmagasabb vízesése, a 20 méter magas, mesterségesen kialakított lillafüredi vízesés.
Részben a Palotaszállóban játszódik az 1934-ben bemutatott, ma is népszerű Meseautó című film.
Megjegyzés küldése