1825. szeptember 27-én nyitották meg az első személyszállító vasutat Angliában, Stockton és Darlington között.
A vasút történetének kezdetén az első kötött pályákat a bányákban építették ki, amely jelentősen megkönnyítette mind a szállítást, mind pedig a teherhordást. Ekkor még a lóvasút volt a jellemző, azaz állati erővel vontatták a síneken a vagonokat. Mivel a lovak képessége és ereje korlátozott volt, alternatívát kellett kidolgozni arra, hogy a szállítás folyamatosan működjön, ezért James Watt megalkotta az univerzális gőzgépét, amelyet először gőzhajó, majd gőzkocsi meghajtására hasznosítottak.
Az első gőzmozdony megépítéshez több nevet is kapcsol a tudománytörténet:Richard Trevithick, Timothy Hackworth, John Blenkinsop és William Hedley is épített gőzhajtású járművet, de George Stephenson volt az, aki az első biztonságosan és gazdaságosan működtethető gőzmozdonyt megkonstruálta.
A sínek és gőzmozdonyok bányákon kívüli használatának ötletét átgondolva Stephenson bányamérnök hozta létre az első vasútvonalat is Angliában, méghozzá Stockton és Darlington között. A vasútvonalat nagy sikerrel használták először gőzgépekkel és lóvontatással. 1825. szeptember 27-én elindult első útjára a vaspályán a Locomotion nevű gőzmozdony, amely hosszú, 36 kocsiból álló szerelvényt húzott, így rengeteg embert tudott szállítani. Ezért nevezik ezt a napot a vasút születésnapjának.
Magyarország vasúttörténete
A magyarországi vasúttörténet szócikk a mai országhatárokon belüli vasutak történetét mutatja be. A történelmi Magyarország területén, a mai Szlovákiában és Romániában vannak olyan vasutak, amelyek régebben épültek a hazai vasutak elődeinél.
A magyarországi vasúttörténet kezdetei a 16. századig nyúlnak vissza, amikor a történelmi Magyarország területén élő német bányászok meghonosították a fából készült nyompályát, a vasúti pálya elődjét. 1827-1828 között kísérletek folytak a pest-kőbányai lebegő vasúttal, de a lóvasúti technológia a hagyományos szállítás konkurenciája miatt nem bizonyult jövedelmezőnek. 1836-ban a király vasútépítéseket lehetővé tevő törvényt fogadott el, ezt követően heves vita alakult ki az országgyűlésen, hogy a Duna jobb- vagy bal oldali partján épüljön meg a két fővárost összekötő vasútvonal. Végül a pesti oldal mellett érvelők kerültek ki győztesen. 1844-ben kezdődött meg a Pestről induló vasútvonal építése, amelyet Vácig 1846. július 15-én nyitottak meg. Ezt követte az 1847. augusztus 20-án átadott Sopron–Bécsújhely-vasútvonal, szeptember elsejére pedig a Pest–Szolnok 99 km hosszúságú szakasz is elkészült.
A vasút hamar gyors fejlődésnek indult, a 19. század ipari forradalmának az egyik legjelentősebb tényezője lett.
bővebben a forrás eredeti helyén olvashatsz: https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g_vas%C3%BAtt%C3%B6rt%C3%A9nete
A vasútépítés előzményei - A Bükk hegyég festői vidéke évszázadok óta lakóhelyet megélhetést, sokféle nyersanyagot biztosított az itteni és a távolabb élő embereknek. Szilvásvárad (régi nevén Szilvás)régóta a bükki fakitermelés egyik központja, már az 1800-as években is ismert kirándulóhely volt, Királdon szenet bányásztak, a vasút menti falvak nagy része pedig a földművelés mellett kő- és ércbányászattal foglalkozott.
A századvégére a vasútvonalak már körbeölelték a hegységet, a Budapest - Füzesabony -Miskolc, a Füzesabony - Eger, és a Miskolc - Bánréve, majd a Bánréve - Ózdvonalak megépülése után egyre határozottabb volt az igény a vidéket feltáró,elsősorban a teherszállítás céljait szolgáló vasút megépítésére. Az elsőtényleges lépésre 1891-ig kellett várni. A Magyar Általános Kőszénbánya Rt.(MÁK) a Putnokról Királdra vezető bányavasút megépítéséről határozott. A normálnyomtávolságú, 8,1 kmhosszú bányavasutat az akkor megszokott mellékvonali paraméterekkel tervezték.Az első szénnel rakott vonat Királdról Putnokra 1891. december 10-énelindulhatott.
A Szilvás, Uppony és Bélapátfalvaközti területeket 1900-ban a cseh lovagból lett erdőbirtokos, Wessely Károlyvásárolta meg, aki Serényi László putnoki gróf segítségével, 1906-banhozzálátott egy jól szervezett, egységes rendszerként működő vasúthálózatkiépítéséhez, amelynek gerincét az Eger - Putnok közti normál nyomtávolságúvasútvonalban látta. Korábban készültek tervek az akkor meglévő, Vadna ésBánhorváti közti iparvágányból kiinduló vonalra is, ami Dédestapolcsányonáthaladva Nagyvisnyónál érte volna el a jelenlegi nyomvonalat. Egy másik,később felmerült terv a Sáta - Ózd útirány volt, amihez a két település köztihatalmas Ladány-völgybe való leereszkedésre, vagy a völgy keresztezésére, és akörnyékbeli hegyekben hatalmas vonalkifejtésekre, szerpentinekre és alagutakralett volna szükség, mivel a két település közti néhány kilométeres távolságon többszáz méteres a szintkülönbség. Ezt a látványos, hegyvidéki nyomvonaltervet mársokáig vizsgálták, de a számítások szerint az építése nem térült volna meg amegadott időn belül, így végül elvetették.
forrás: A kultúra nemzeti alap facebook, wikipedia.org
Megjegyzés küldése