A radarcsillagászat a csillagászatnak az az ága, amelyben a vizsgált égi objektum felé rádióhullámokat irányítanak és a visszaérkező hullámokat elemzik.
Bay Zoltán vezette azt a csoportot, melynek először sikerült radarvisszhangot észlelnie a Holdról. A kísérletek 1945 nyarán kezdődtek, és 1946. február 6-án bejelentették a világnak, hogy sikerült a Holdra radarjelet küldeni és a visszavert jelet érzékelni.
Ezt Bay jelismétlési és jelösszegzési ötletének megvalósítása tette lehetővé, mely elv a mai napig használatos. Az ezzel elvégezhető távolságmérések sokat pontosították ismeretünket a Naprendszerbeli távolságokról (lásd csillagászati egység). Ez azt jelentette, hogy Bay Zoltán nemcsak elindította a radarcsillagászatot, hanem új tudományág született. 1946 és 1948 között tudományos munkásságának elismeréséül megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia Matematikai és Természettudományi Osztálya elnökének.
A radarcsillagászok megfigyelik a légkörbe belépő meteorrajok kiterjedését és sebességét. A Naprendszeren belül a rádióhullámok visszaérkezési idejének mérésével a távolságokat lehet pontosan megállapítani. A visszaérkező jel hullámhosszának eltéréséből a kibocsátott jelhez képest, azaz a Doppler-effektus segítségével, mérhető a vizsgált bolygók Földhöz viszonyított sebessége.
A különleges űrszondák sok hónapon át végzett radar méréseinek jelfeldolgozása alapján a vizsgált bolygó felszíne feltérképezhető. Így készültek a Magellán űrszonda 1990 és 1994 közötti mérései segítségével részletes háromdimenziós térképek a Vénuszról. A radarcsillagászat műszerei: egy többnyire nagyméretű parabola-reflektor és egy érzékeny, számítógép vezérelt vevőrendszer.
80 ÉVE, a magyar Hold-radar-kísérletet során sikeresen kimutatták a Holdról visszaverődő rádióhullámokat. Ez volt az első kísérlet Földön kívüli tárggyal.Bay Zoltán az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. műszaki igazgatója és laboratóriumvezetője és csoportja saját fejlesztésű radarberendezéssel kimutatta a Holdra sugárzott rádióhullámok visszaverődését az égitest felszínéről. A kutatók érdeme a jelösszegzés eljárásának (long-time integration) kitalálása és gyakorlati kifejlesztése, amit a korszerű radarcsillagászat ma is alkalmaz. Ez az esemény tekinthető a magyar űrtevékenység kezdetének.Ez volt az első természettudományos kísérlet, amit Földön kívüli tárgyon végeztek, addig csak megfigyelni tudtak. A kísérlet bebizonyította, hogy a Hold anyagi jellemzőkkel bíró tárgy, meghatározható távolságban a Földtől.
Kapcsolódó linkek
Megjegyzés küldése