Az egri Uránia mozi története jól tükrözi a magyar filmművészet és a mozikultúra fejlődését a 20. század első felében. A filmszínház 1913. augusztus 23-án nyitotta meg kapuit ünnepélyes keretek között, zsúfolásig megtelt nézőtér előtt. A megnyitó műsor különleges eseménynek számított: az Egri Polgári Dalkör fellépése és Károly János bevezetője után egy úgynevezett „Uránia-darabot”, A mozi című összeállítást vetítették le. A valódi filmélmény azonban csak a következő napon érkezett meg a közönséghez, amikor a korszak híres színésze, Valdemar Psilander főszereplésével mutatták be a „Szökés a felhőkön át” című filmet.
Az 1920-as években az egri Uránia műsorán változatos nemzetközi filmkínálat szerepelt: dán, amerikai, német és francia alkotások egyaránt helyet kaptak. Az évtized végére azonban az amerikai filmek dominanciája vált meghatározóvá. Ezzel párhuzamosan a magyar filmgyártás első eredményei is eljutottak Egerbe, bár gyakran késéssel. Jelentős esemény volt 1924-ben az első magyar filmhíradó bemutatása, amely azonban nem aratott nagy sikert a helyi közönség körében.
Külön figyelmet érdemel az Egri csillagok 1923-as filmváltozata, amelyet Fejős Pál rendezett. Bár a filmet Egerben nagy érdeklődés övezte, és több ezer néző látta, mégis komoly kritikák érték. A korabeli sajtó szerint hiányzott belőle a történelmi hitelesség és az érzelmi mélység, így a film végül nemcsak helyben, hanem országosan is megbukott. Ez a kudarc a rendező pályájára is hatással volt, aki később külföldön ért el sikereket.
A két világháború közötti időszakban az Uránia mozi műsorpolitikáját egyre inkább gazdasági szempontok határozták meg. A „kasszasikerek” kerültek előtérbe, míg az igényesebb művészfilmek háttérbe szorultak. A második világháború idején a filmkínálat erősen átalakult: 1943-ra teljesen eltűntek az amerikai filmek, és a magyar, német, valamint olasz alkotások kerültek túlsúlyba. Ezek között sok volt a propagandisztikus jellegű film, amelyek a háborús célokat szolgálták.
Eger városa több film forgatásának is helyszínéül szolgált ebben az időszakban. Az 1940-ben készült Zárt tárgyalás című film különösen jelentős volt, hiszen magas művészi színvonalat képviselt, és a város vezetése anyagilag is támogatta elkészítését.
Az Uránia mozi azonban nem tudta teljes mértékben kielégíteni a növekvő igényeket, ezért 1943-ban megnyílt a Palota mozi is. A második világháború eseményei azonban hamarosan mindkét intézmény működését megszakították. 1944-ben a front közeledtével bezártak a mozik, és a berendezéseket csak nagy nehézségek árán sikerült megmenteni.
A háború után gyors változások következtek: 1945-ben az Uránia és a Palota mozit államosították. Az Uránia 1950-ig őrizte eredeti nevét, majd a szocialista időszakban Vörös Csillag mozi néven működött tovább.
Összességében az egri Uránia mozi története nemcsak egy filmszínház múltját mutatja be, hanem egyben betekintést nyújt a magyar társadalom, kultúra és politika változásaiba is a 20. század első felében.
Bővében a mozitört oldalon olvashatsz.
Megjegyzés küldése